Bejelentkezés
Ortodox rabbik nyújtottak békejobbot a kereszténységnek
Ezen a "világon" addig nem lesz béka, amíg egyetlen tetves zsidó is levegõt vehet és nem kell fizetnie érte. Ideje befejezni a hülyéskedést és eltakarítani végre a parazitákat...persze demokratikusan!
„Mind a zsidóknak, mind a keresztényeknek küldetése a világ tökéletesítése a Mindenható egyeduralma alatt.”
Egy, a keresztény-zsidó megbékélést szorgalmazó szervezet honlapján tette közzé 7 pontból álló nyilatkozatát 25 ortodox rabbi, további ortodox zsidó vallási vezetõk csatlakozását várva, írja a Szombat.org.
Az izraeli, amerikai és európai zsidó közösségeket, intézményeket és szemináriumokat vezetõ rabbik történelmi lehetõségként tekintenek a kezdeményezésre, melyben „csaknem kétezer éves kölcsönös ellenségeskedés és elidegenülés után” közös fellépést sürgetnek „korunk erkölcsi kihívásaira”.
Az „Egy zsidó–keresztény partnerség felé” címet viselõ dokumentum elismeri, hogy a II. Vatikáni Zsinat óta a katolikus egyház tanításai a zsidó vallásról alapjaiban és végérvényesen megváltoztak,
és ez tetten érhetõ a hivatalos egyházi okmányokban is, amelyek egyértelmûen elutasítják az antiszemitizmus minden formáját, megerõsítik Isten és a zsidó nép felbonthatatlan szövetségét és elutasítják az istengyilkosság vádját. Ennek szellemében nevezte II. János Pál pápa „idõsebb testvéreinknek”, XVI. Benedek pápa pedig „hitbeli atyáinknak” a zsidókat.
Kölcsönös elismerés
„Nagyra becsüljük, hogy az egyház megerõsítette: Izrael egyedülálló helyet foglal el a szent történelemben és a világ eljövendõ megváltásában” – írják, és ezzel együtt kifejezik:
„Mi is elismerjük, hogy a kereszténység létrejötte nem hiba vagy véletlen mûve, hanem isteni akarat eredménye volt és ajándék a nemzeteknek”.
Megítélésük szerint Isten nem ellenségeket kívánt teremteni a zsidó és a keresztény vallás „elválasztásával”, hanem a „hitben erõsen különbözõ partnereket”.
A nyilatkozatból kiderül, hogy Izrael Állam Fõrabbinátusa és az Apostoli Szentszék között mûködõ bizottság 2004 októberében rögzítette: „Többé nem ellenségek vagyunk, hanem egyértelmûen partnerek az emberiség túléléséhez és jólétéhez szükséges alapvetõ erkölcsi értékek hirdetésében.” A rabbik szerint mind a zsidóknak, mind a keresztényeknek küldetése a „világ tökéletesítése a Mindenható egyeduralma alatt, hogy az egész emberiség az Õ nevéért kiáltson, s az utálatosságok eltöröltessenek a földön”.
Ami összeköt
A dokumentum szerzõi elismerik, hogy a két entitás történelmi távlatú konfliktusa óvatosságra ad alapot, mégis azt kérik közösségeiktõl, hogy próbálják legyõzni félelmeiket, és induljanak ki abból, ami a zsidókat és a keresztényeket összeköti. Ide sorolják a
monoteista Ábrahámot; Istennek, mint Teremtõnek a tiszteletét; a Szent Zsidó Iratokat és az azon alapuló olyan hagyományos civilizációs értékeket, mint a család, az együtt érzõ becsületesség, a szabadság, a szeretet és a világbéke.
A rabbik úgy vélik, semmi értelme nem lenne relativizálni közösségeik és a két vallás különbözõségeit, ugyanakkor abban hisznek, hogy „Isten megannyi küldött által fedi fel igazságát”. Meggyõzõdésük, hogy a zsidóknak és a keresztényeknek példát kell mutatniuk „szolgálatról, feltétel nélküli szeretetrõl és szentségrõl”, és ebben a két vallás közösségeinek közösen kell aktív szerepet vállalniuk.
A nyilatkozatot aláírta Szerbia, Horvátország és Finnország fõrabbija, valamint több amerikai és izraeli rabbi mellett német, svájci és francia zsidó vallási vezetõk is.
Link
„Mind a zsidóknak, mind a keresztényeknek küldetése a világ tökéletesítése a Mindenható egyeduralma alatt.”
Egy, a keresztény-zsidó megbékélést szorgalmazó szervezet honlapján tette közzé 7 pontból álló nyilatkozatát 25 ortodox rabbi, további ortodox zsidó vallási vezetõk csatlakozását várva, írja a Szombat.org.
Az izraeli, amerikai és európai zsidó közösségeket, intézményeket és szemináriumokat vezetõ rabbik történelmi lehetõségként tekintenek a kezdeményezésre, melyben „csaknem kétezer éves kölcsönös ellenségeskedés és elidegenülés után” közös fellépést sürgetnek „korunk erkölcsi kihívásaira”.
Az „Egy zsidó–keresztény partnerség felé” címet viselõ dokumentum elismeri, hogy a II. Vatikáni Zsinat óta a katolikus egyház tanításai a zsidó vallásról alapjaiban és végérvényesen megváltoztak,
és ez tetten érhetõ a hivatalos egyházi okmányokban is, amelyek egyértelmûen elutasítják az antiszemitizmus minden formáját, megerõsítik Isten és a zsidó nép felbonthatatlan szövetségét és elutasítják az istengyilkosság vádját. Ennek szellemében nevezte II. János Pál pápa „idõsebb testvéreinknek”, XVI. Benedek pápa pedig „hitbeli atyáinknak” a zsidókat.
Kölcsönös elismerés
„Nagyra becsüljük, hogy az egyház megerõsítette: Izrael egyedülálló helyet foglal el a szent történelemben és a világ eljövendõ megváltásában” – írják, és ezzel együtt kifejezik:
„Mi is elismerjük, hogy a kereszténység létrejötte nem hiba vagy véletlen mûve, hanem isteni akarat eredménye volt és ajándék a nemzeteknek”.
Megítélésük szerint Isten nem ellenségeket kívánt teremteni a zsidó és a keresztény vallás „elválasztásával”, hanem a „hitben erõsen különbözõ partnereket”.
A nyilatkozatból kiderül, hogy Izrael Állam Fõrabbinátusa és az Apostoli Szentszék között mûködõ bizottság 2004 októberében rögzítette: „Többé nem ellenségek vagyunk, hanem egyértelmûen partnerek az emberiség túléléséhez és jólétéhez szükséges alapvetõ erkölcsi értékek hirdetésében.” A rabbik szerint mind a zsidóknak, mind a keresztényeknek küldetése a „világ tökéletesítése a Mindenható egyeduralma alatt, hogy az egész emberiség az Õ nevéért kiáltson, s az utálatosságok eltöröltessenek a földön”.
Ami összeköt
A dokumentum szerzõi elismerik, hogy a két entitás történelmi távlatú konfliktusa óvatosságra ad alapot, mégis azt kérik közösségeiktõl, hogy próbálják legyõzni félelmeiket, és induljanak ki abból, ami a zsidókat és a keresztényeket összeköti. Ide sorolják a
monoteista Ábrahámot; Istennek, mint Teremtõnek a tiszteletét; a Szent Zsidó Iratokat és az azon alapuló olyan hagyományos civilizációs értékeket, mint a család, az együtt érzõ becsületesség, a szabadság, a szeretet és a világbéke.
A rabbik úgy vélik, semmi értelme nem lenne relativizálni közösségeik és a két vallás különbözõségeit, ugyanakkor abban hisznek, hogy „Isten megannyi küldött által fedi fel igazságát”. Meggyõzõdésük, hogy a zsidóknak és a keresztényeknek példát kell mutatniuk „szolgálatról, feltétel nélküli szeretetrõl és szentségrõl”, és ebben a két vallás közösségeinek közösen kell aktív szerepet vállalniuk.
A nyilatkozatot aláírta Szerbia, Horvátország és Finnország fõrabbija, valamint több amerikai és izraeli rabbi mellett német, svájci és francia zsidó vallási vezetõk is.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2015. December 11. 20:12:31
- 2015. December 11. 22:26:16
- 2015. December 12. 11:20:03
- 2015. December 12. 11:40:56
- 2015. December 12. 13:48:52
- 2015. December 12. 21:35:47