Akinek van kérdése, hogy nem tudatosan készültek a "krízisre", erre a "véletlenre" fel, az ..., na de hagyjuk is! Úgy vélem fegyverrel kell pontot tenni az alsó széle közepére. A Magyar Gyáriparosok Szövetsége (MGYOSZ) tagjai nevében javaslatokat fogalmazott meg a gazdasági válság kezelésére, amit Varga Mihály miniszterelnök-helyettesnek küldtek el. A szakszervezetnél a munkajogi rész kiverte a biztosítékot, szerintük a munkáltatók újabb rabszolgatörvényt készítenek elő azzal, hogy a munkavállaló hozzájárulása nélkül változtathatnák meg a munkavégzés szabályait, és azt sem tartanák ildomosnak, ha azonnal el lehetne rendelni a csoportos létszámleépítést. A gyáriparosok szerint a szakszervezeti reagálás nem indokolt, túlzás új rabszolgatörvényt emlegetni.
Ezt javasolják a gyáriparosok

Az államnak, a munkáltatóknak és a munkavállalóknak is törekedniük kell arra, hogy a járvány megfékezése mellett biztosítsuk a lakosság ellátását és a vállalkozások életben maradását – hangsúlyozzák a gyáriparosok szövetségének javaslatcsomagjában és úgy vélik, maximálisan figyelembe vették a munkáltatók és a munkavállalók érdekeit.

Egyetértenek a válság sújtotta ágazati szereplők támogatására meghozott kormánydöntésekkel, de szerintük bővíteni kellene a kört, mert számos más ágazat is ellehetetlenült, nem csak akik már járulékfizetési vagy kataadó-mentességet kaptak. (Erre már a kormány is gondolt, ez derült ki a csütörtöki kormányinfón.) A foglalkoztatás lehetséges mértékű fenntartása érdekében indokoltnak tartanák egyes munkaügyi szabályok időleges módosítását, hogy a munkáltatók rugalmasabban intézkedhessenek. Utóbbi rész ellen tiltakozik a szakszervezet, lejjebb bővebben is kifejtjük.

Az MGYOSZ szerint általános járulék-elengedés szükséges a munkavégzési kötelezettség alól mentesített, de munkaviszonyban maradó minden dolgozóra. Javasolják, hogy megrendelőként az állam és az önkormányzatok legyenek nyitottak a szükségessé váló szerződés-módosításra, elsősorban a teljesítési határidőknél, illetve vállalják, hogy a kifizetéseket pl. 5 munkanapon belül teljesítik, hozzájárulva ezzel a vállalkozások likviditási helyzetének javításához. Kapjon figyelmet a szolgáltatások és a fuvarozás fenntartása, és hogy elejét vegyék a különféle gazdasági visszaéléseknek (például árazás; indokolatlan, érdekalapú nemteljesítés, átvétel indokolatlan megtagadása; vis maior helyzetek el nem ismerése) és ha mégis ilyen történne, szigorúan szankcionálják, akárcsak a munkaadó-munkavállaló közötti etikátlan és/vagy jogszerűtlen lépéseket.
MASZSZ: rabszolgatörvény 2.0

Nézzük most pontról pontra a javasolt munkajogi változtatásokat, amelyek egy részét a szakszervezet visszautasítja.

Eltérés a munkaköri leírástól.

Erre most is van lehetőség a Munka Törvénykönyve alapján, de csak szigorú időkorlátokkal, illetve a veszélyhelyzetre tekintettel a törvénykönyvtől el is lehet térni, ha a munkáltató és a munkavállaló ebben egyetért. Az MGYOSZ ezeket a korlátokat oldatná fel. A szervezet alelnöke, Rolek Ferenc szerint normál helyzetben helyén valóak a korlátok, a dolgozók érdekeit védik, most azonban különleges helyzet állt elő, rugalmasságra van szükség. Azt kell csinálni, és azonnal, ami adódik. Ha nem tudják elég gyorsan feltölteni a polcokat egy boltban, szükség lehet rá, hogy a munkaköri leírástól eltérően az adminisztrátort is be lehessen fogni árufeltöltésre.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Kordás László szerint a javaslattal az a probléma, hogy a munkáltató felhatalmazást kap, hogy azt csináljon, amit akar, anélkül, hogy ebbe bele kellene egyeznie a dolgozónak.

Az otthoni munkavégzésnél függesszék fel a munkáltató kártérítési felelősségét.

Az otthoni munkavégzést szabály szerint meg kell hogy előzze egy munkavállalói felmérés, hogy otthon megfelelőek-e a körülmények, és ha nem, akkor meg kell javítani azokat. Egy több száz fős cégnél ez most vállalhatatlan terhet jelent. Ezt a kötelezettséget is felfüggesztetné az MGYOSZ, ha nem is fogalmazták bele a javaslatba. Továbbá ha valaki otthoni munkavégzésben van, és baleset történik, az munkabaleset, a munkáltatónak kártérítési felelőssége van. Ettől is el kellene tekinteni a veszélyhelyzet idejére szerintük. Ez ellen nincs kifogás, a szakszervezet szerint is jogosnak tűnik a felvetés.

Függesszék fel a csoportos létszámcsökkentési szabályokat.

Kordás László szerint ez nagy baj lenne, szabad kezet adna az azonnali csoportos létszámleépítésre. Most ezt 30 nappal korábban be kell jelenteni, ha nincs ez a szabály, pénteken lehet azt mondani, hogy hétfőtől ne jöjjenek az emberek dolgozni és nem lesz idejük a kormányhivataloknak, munkaügyi központoknak a felkészülésre, így hirtelen nagyon leterheltek lesznek. Ne feledjük el, a kormány is több százezres elbocsátásokra számít. A leterheltség mellett nem lesz idő arra sem, hogy esetleg más munkahelyet kerítsenek azoknak, akik a csoportos leépítésben érintettek.

A gyáriparosok szerint normál helyzetben tényleg kell 30 nap, hogy a munkaügyi hivatalok megpróbálják elhelyezni a csoportos létszámleépítéssel felszabaduló munkaerőt. Most azonban ez a feladat nem értelmezhető – nincs nagyon hova elhelyezni az embereket, hiszen számos munkahely leáll. Arra sem kell készülni szerintük, hogy mondjuk a kereskedelembe, vagy a szállítmányozásba irányítsák át, akit lehet. Másrészt ha még legalább 30 napig fizetni kell a bért, abba tönkre mehet a vállalat.

Függesszék fel azt a szabályt, hogy a szabadság kiadását 15 nappal korábban kell közölnie a munkáltatónak.

Erre most, a veszélyhelyzetben már van lehetőség, de kell a dolgozó hozzájárulása is. Kordás László szerint extra felhatalmazás a munkáltatóknak, hogy azt csináljon, amit akar. Rolek Ferenc szerint indokolt lenne eltekinteni a 15 napos szabálytól, de ha nem megy, annak sincs igazából jelentősége, hiszen a válsághelyzet nem 1-2 hétig, hanem valószínűleg hónapokig fog tartani. Mindegy, hogy most közli a munkáltató a szabadság kiadását, és az két hét múlva kezdődik-e meg, vagy azonnal.

Tegyék lehetővé a következő évekre járó fizetett szabadságok egy részének kiadását és ezek elszámolásának szabályozását.

Vagyis

a következő évek (minimum 2 év) szabadságait előre kivetethetnék a munkáltatók a dolgozókkal, aminek eredményeképpen a következő években a dolgozóknak nem lenne egyáltalán szabadságuk.

Erre mondta leginkább a szakszervezet, hogy rabszolgatörvény 2.0. Rolek Ferenc szerint is ez a javaslat talán legkeményebb pontja, de mint hozzátette, a helyzet is durva – nem lehet csak olyan megoldásokkal orvosolni, ami nem fáj. Megfontolásra ajánlják ezt a pontot.

A túlmunka, a pihenőidő, az ügyelet, a készenlét és a munkaidő beosztás szabályainak enyhítése.

Erre a veszélyhelyzetben szintén van lehetőség, de kell a dolgozó hozzájárulása is. A szakszervezet szerint ez is azt jelenti, felhatalmaznák a munkáltatót, csináljon, amit akar. A gyáriparosoknak az a célja a javaslattal, hogy minél gyorsabban, azonnal lehessen reagálni az adódó helyzetekre. Szerintük sok munkavállaló érzékeli, hogy rendkívüli helyzet van és felelőtlenség, ha valaki ezt nem látja be.

A vállalkozások és a munkavállalók terheinek csökkentése érdekében általános járulék-elengedést azoknál a munkavállalóknál, akik a munkavégzési kötelezettség alól mentesülnek, de munkaviszonyban maradnak és bért kapnak.

Ez a szakszervezet szerint kell, de nem elég, helyette az kellene, hogy az állam is szálljon be. Kordás László szerint nem a munkajogi szabályokkal van gond, hanem azzal, hogy a vállalkozásoknak nincs bevételük, ezért veszélybe kerültek a munkahelyek. A helyzet megoldásához a vészhelyzet idejére az állásidőre járó bér egy részét át kellene vállalnia szerinte az államnak, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból finanszírozva. A vállalkozások jelentsék le, hányan, kik vannak állásidőn, milyen alapbérrel, és a Magyar Államkincstár ez alapján automatikusan küldje ki közvetlenül az embereknek, vagy a cégüknek az alapbérük egy részét, az átmeneti időre, és csak a bér másik részét kelljen állnia a munkáltatónak, amennyiben állományban tartja az embereit.

Több országban is van hasonló gyakorlat – a szakszervezet szerint nálunk is gyorsan meg lehetne ezt lépni. Ráadásul az MNB jelezte is, hogy kész támogatást adni a kormánynak ahhoz, hogy a veszélyhelyzet kezelése kapcsán ne legyenek finanszírozási problémák. Igaz, a legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter nem mondta, hogy lenne ilyen terv.

A MASZSZ véleményhez a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) is csatlakozott. A két szövetség azonnali egyeztetést követel.

Link