Csak gyanakodtunk, hogy fentről szórják ránk a vírust! Most meg hivatalosan bejelentik? Rohadt egy világ ez!

Jó érzés azt látni hogy,az ember mikor gondolkodik,nem hülyeségeket rak ki,jön Imre pár naponta és megerősít abban,hogy jól gondolkodunk. Persze mellé új infókat is csepegtet. Más kérdés hogy az emberek 99%-a agyhalott. Még jó hogy a családom érti és felfogja miről van szó...

Gazdasági összeesküvéselmélethez.

A The Economist nevű gazdasági lap, (tulajdonosi háttért pillantsd meg) minden év elején kiadja az adott/következő évre a jóslataikat (vagy terveiket? , vagy prediktív programozás?). Akik még ismerkednek ezzel az elmélettel, ajánlom kezdjék a 2019essel még aktuális az is. A borítókép a lényeg, szimólumok. Keresendő kifejezés: The Economist The World in 2019
Ha a kíváncsiság megvan rá lehet repülni a 2020as-ra is. Amennyiben ezt itt nem új nézzétek el at időtök rablását.

Orvosok kétségei a lélegezetőgépekkel kapcsolatban

A COVID-19 miatt kórházba kerülő páciensek egy részét a ma általánosnak tekinthető protokoll szerint géppel lélegeztetik abban a reményben, hogy ettől stabilizálódik vagy javul az állapotuk. Azonban vannak olyan jelentések is, amelyek szerint a lélegeztetőgépre kapcsolt koronavírusos betegek halálozási aránya szokatlanul magas. Az orvosok egy része ezért attól tart, hogy a gépek árthatnak bizonyos betegeknek.

Az új koronavírus okozta megbetegedés, ami az egész tüdőre kiterjedő súlyos gyulladássá fajulhat, a páciensek egy részénél rendkívüli légzési nehézséget okoz. Mivel a kórnak még nincs hatásos ellenszere, a betegeket állapotán támogató kezelésekkel igyekeznek javítani. Az orvosok azonban kénytelenek menet közben megtanulni, hogy mi a leghasznosabb beavatkozás. Tudományos alaposságú tanulmányok nem léteznek, csak úgynevezett anekdotikus bizonyítékok (azaz más szakemberek által megtapasztalat és dokumentált esetek) alapján hozhatnak döntéseket egy adott beteg kezeléséről. A legsúlyosabb esetekben - és ebből sajnálatosan nagyon sok van - lélegeztetőgéppel juttatják oxigénhez a szervezetet. Ezért próbálnak az illetékesek minden követ megmozgatni, hogy minél több ilyen eszközt gyártsanak és tegyenek beszerezhetővé az arra felkészült cégek.
intenzív COVID-19
A géppel történő lélegeztetés veszélyes. Az orvosok elkerülik, ha csak tehetik - Fotó: Getty Images

A lélegeztetőgépek olyan mechanikus ventilátorok, amelyek részben a friss levegő tüdőbe pumpálásáról és a használt levegő elvezetéséről gondoskodnak, illetve a beteg nyugtató, altató gyógyszerezésében is szerepet kapnak. Ehhez egy csövet vezetnek a beteg légcsövébe (ezt hívják intubálásnak), amivel megakadályozzák a nyelv hátracsúszását, és szabaddá teszik a levegő útját. Az ilyen módon ellátott betegek halála gyakori, függetlenül attól, hogy miért van szükségük a légzés segítségére. Szakértők szerint általában a gépre kapcsolt súlyos légzési zavarban szenvedő betegek 40-50 százaléka hal meg, de New York-ban a géppel lélegeztetett koronavírus-betegek legalább 80 százaléka vesztette életét - számolt be az AP hírügynökség állami és a városi tisztviselőkre hivatkozva.
Rosszabb lélegeztetési statisztikák a COVID-19-nél

A szokásosnál magasabb halálozási arányokat az Egyesült Államok más részeiről is jelentettek - közölte Dr. Albert Rizzo, az amerikai tüdőtársaság orvosigazgatója. Hasonló jelentések érkeztek Kínából és az Egyesült Királyságból is, ahol a lélegeztetett betegek kétharmada hunyt el. Egy nagyon kicsi tanulmány szerint a kínai Vuhanban, ahol a betegség először jelent meg, 86 százalék halt meg.

Az ok nem egyértelmű. Szakértői vélemények szerint lehetséges, hogy a betegség kimenetelében közrejátszik a páciensek megfertőződés előtti, illetve a gépre kapcsolásukkor fennálló állapota. A egészségügyi szakemberek azt is felvetették, hogy vajon a ventilátorok nem ronthatják-e a betegek kondícióját például azzal, hogy beindítják vagy elmélyítik az immunrendszer káros reakcióit. Ez egyelőre csak spekuláció. A szakértők szerint az biztos, hogy a lélegeztetőgépek idővel károsak lehetnek a beteg számára, mivel a nagynyomású oxigént a beteg tüdejének apró léghólyagjaiba kényszerítik.

"Tudjuk, hogy a mechanikus lélegeztetés nem tesz jót. Az elmúlt néhány évtized egyik legfontosabb megállapítása, hogy a gyógyítási célú lélegeztetés súlyosbíthatja a tüdő sérüléseit, azért nagyon óvatosan kell használnunk. A veszély enyhíthető az alkalmazott nyomás és a lélegzetvétel nagyságának korlátozásával" - jelentette ki Dr. Eddy Fan, a torontói általános kórház lélegeztetés szakértője. Vannak orvosok, akik a kockázatok miatt igyekeznek a betegeket a lehető leghosszabb ideig távoltartani a gépi lélegeztetéstől, és inkább más technikák felé fordulnak.
A halál jelei rákosoknál
A halál jelei rákosoknál
Szobanövény, ami csökkenti a rák kockázatát
Szobanövény, ami csökkenti a rák kockázatát
Miért fáj a mellem?
Miért fáj a mellem?
A cukorbetegség 10 figyelmeztető tünete
A cukorbetegség 10 figyelmeztető tünete

Néhány héttel ezelőtt New Yorkban a koronavírusos betegeket rutinszerűen gépre kapcsolták, hogy légzésük folyamatos maradjon - mondta az ABC News szerint dr. Joseph Habboushe egy manhattani sürgősségi orvos. De az orvosok egyre inkább más intézkedéseket próbálnak ki először. Az egyik az, hogy a betegeket különböző testhelyzetekbe, például hasra fektetik, hogy a tüdő különböző részei jobban levegőzzenek. Egy másik lehetőség, hogy a betegek több oxigént kapjanak az orrcsöveken vagy más eszközökön keresztül. Egyes orvosok azzal kísérleteznek nitrogén-monoxidot adnak a keverékhez, hogy javítsák a véráramot és több oxigénhez juttassák ezáltal a tüdő legkevésbé sérült részeit.
Jobb, ha intubálás nélküljavíthatnak a beteg állapotán

"Úgy gondoljuk, ha javítani tudunk az állapotukon anélkül, hogy intubálnánk őket, akkor valószínűbb, hogy jobb eredményt kapunk. Ezek a döntések nem függenek össze azzal, hogy nincs elég lélegeztetőgép. De ez a probléma is aggodalomra ad okot" - mondta Habboushe. Számos jelentés szól arról, hogy a koronavírusos betegek sokkal hosszabb ideig vannak lélegeztetőgépen, mint más betegségben szenvedők. A szakértők szerint például a bakteriális tüdőgyulladás miatt a páciensek legfeljebb egy-két napig vannak géphez kötve. De a koronavírussal ápoltak gyakran 7 napig, 10 napig, 15 napig is gépi lélegeztetést kapnak, és sokan közülük meghalnak. New York-i orvosok szrint ezért újra kellene gondolni a lélegeztetési protokollt - számolt be a Medscape orvosi portál.

Szakértői becslések szerint a fertőzöttek 80 százaléka enyhe tünetekkel vészeli át a koronavírus fertőzést. A többiek - közülük sokan idősebbek vagy valamilyen krónikus betegségek miatt legyengült emberek - sokkal sérülékenyebbek, illetve vannak olyanok is, akik valószínűleg túlságosan sokáig vagy nagyon erősen voltak kitéve a fertőzésnek. Náluk súlyosabb tünetek jelennek meg, nehezen tudnak lélegezni és mellkasi fájdalomtól szenvedhetnek. Egy részük tüdőgyulladást kap, ami egy akut légzési distressz szindrómának (ARDS) nevezett veszélyes állapotot okozhat. Becslések szerint a betegek 3-4 százalékának lehet szüksége lélegeztetőgépre.

Míg a hétköznapi emberek a védőeszközök, különösképpen az arcmaszkok hiánya miatt aggódnak a leginkább, a koronavírusos betegeket ellátó kórházakban a lélegeztetőgépek hiánya jelenti a legnagyobb problémát világszerte. Magyarországon mérnökök, informatikusok, orvostanhallgatók, kutatók, jogászok, matematikusok, egyetemi tanulók csatlakoztak ahhoz a nem mindennapi projekthez, amelynek célja, hogy egy egyszerre több embert is lélegeztetni képes eszközt alkossanak. Részletek!

Az orvosok általában a véráramban keringő rendelkezésre álló oxigén szintjének ellenőrzésével határozzák meg, hogy kit kell lélegeztetőgépre kapcsolni. A normál mennyiség - az úgynevezett oxigéntelítettség aránya - 95 és 100 százalékos vér-oxigén szint között van, míg a 93 százalékos arány azt jelzi az orvosoknak, hogy a beteg hamarosan szervkárosodást szenvedhet az oxigénhiány miatt. Ha a vér oxigénszintje 80 százalék alá csökken és ott is marad, a károsodás végzetes lehet - a Statnews szerint.

A 93 százalékos határnál a súlyos tüdőgyulladásban vagy egyéb légzési zavarban szenvedő betegeket először neminvazív eszközökre helyezik (például oxigént kapnak), de ha ezek az egyszerűbb intézkedések nem segítenek, akkor kapcsolják őket a lélegeztetőgépre. Ennek haszna azonban kérdéses. Dr. Muriel Gillick, a Harvard Egyetem orvosi karának szakértője szerint a légzési nehézséggel küzdő COVID-19-es betegeknél a tüdő légzőhólyagait sűrű folyadék tömi el, s emiatt az oxigén átadása akkor sem történhet meg, akkor sem, ha azt a tüdőbe egy gép pumpálja be. Ebben az esetben a páciens lélegeztetőgépre helyezése károsíthatja a tüdőt, mivel túl nagy nyomást gyakorol a szervre. A vuhani, a seattle-i és olaszországi városok jelentései is arra utalnak, hogy a betegek lélegezetőgépre kapcsolása nem javíthatja jelentősen a gyógyulás vagy túlélés esélyét. "Van egy elképzelés, hogy ha a COVID-19-ben szenvedő rendkívül beteg betegeket lélegeztetőgépekkel kezelik, akkor élni fognak, és ha nem, akkor meghalnak. A valóság ettől sokban különbözik" - szögezte le Gillick.


https://www.hazipatika.com/napi_egesz...0415111738

Tundra olaj.
Igor Sechin és állami tulajdonú Rosneft olajvállalata nagy olajkészleteket szándékozik kifejleszteni az Ural északi részén elterülő széles tundrájú területeken, és azt egy Taymyr-félszigeten lévő előrejelzett tengeri kikötőn keresztül exportálja.

Ez lesz a modern globális olajipar legnagyobb projektje - hangsúlyozta Sechin Putyinnak.

A Rosneft vezetõje szerint a Vostok Oil 15 új ipari város, két repülőtér, egy tengeri kikötő, mintegy 800 km új vezeték, 3500 km új villamosvezetékek és 2000 MW villamos teljesítmény fejlesztését foglalja magában.

100 000 új munkahelyet igényel, és a nemzeti GDP 2% -os éves növekedéséhez vezet - magyarázza. 2030-ra összesen 100 millió tonna olaj exportálható a csővezetéken és a Tajyr új tengeri kikötőjén keresztül. Sechin korábban kifejtette , hogy a Arc7 legjobb jégosztályú tartályhajóinak flottáját kell építeni. Vlagyimir Putyin 2018 májusában nemzeti prioritássá tette az sarkvidéki hajózási útvonalat, és 2024-re összesen 80 millió tonna éves szállítást igényelt az útvonalon. Több mint 10 trillió rubelt (144 milliárd eurót) kell befektetni a területbe, és 2 trilliót az első projektfejlesztési szakaszba.

A Rosneft az elmúlt években aktívan együttműködött az indiai partnerekkel, és az ország kőolaj- és földgázminisztere, Shri Dharmendra Pradhan a múlt hónapban megerősítette, hogy az indiai vállalatok részt vesznek a Vostok Oilban.

Az indiai partnerek mellett a nyugati cégek is részt vesznek - mondta Igor Sechin Vlagyimir Putyinnak.

Nem lehet kétséges, a Föld egy rabszolgalázadás közepén van." Vagy igen, vagy nem..........https://ujvilagtudat.blogspot.com/202....html#more

Hazafi, szeretném hinni de látta már bárki Spartacust vagy a felvételeket, jegyezőkönyveket, vagy akár "szemtanú" beszámolót amint "tanúk" belemondjaák a kamerába, hogy tényleg így történik, bármi hitelt érdemlő dolgot a tömeges letartóztatásokról, perekről a bunker pusztító támadásokról, vagy BÁRMIT ami ezt alátámasztja?

Akiket én látok rabszolgákat azok otthon ülnek és alig mernek lemenni a boltba és azon aggódnak, hogy 3 hónap múlva lesz-e munka vagy hogy jövőre, hogy fizetik a hitelt. Nem nagyon van meg ki lázad és mit akar, szóval eddig nem áll össze a dolog. Szerintem.

Ettől függetlenül vannak logikus és hihető részei Benjámin mondókájának, csak attól tartok több benne a dezinfó mint az igazság.

Sziaszok! Öreg Bogár is megszólalt, a kis 12perces blogjában is újraindításról beszél :https://www.youtube.com/watch?v=tvY0K...vY0KkmuAnE

uhh ezt nem kellett volna..az öreg Zsukov oppja ki a
fajtájából a velőt!!!

Atacama Néha a háttérképet is meghallgattam régebben,mert a végére,mire belejöttek az öregek,sok mindent kikottyantottak,amit az elején,mikor még méricskélték a szavakat nem mondtak volna el,sajna olyankor szokta a ripacs bayer lefújni a műsort..