Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Több millió embernek kell felbátorodnia, ha eddig hallgatott az operatív törzsre

BelföldNa, a kamuban hinni nagyszerű, de hát mi van, ha mégsem. Az "emberek" zöme zombi, hitvány féreg. És pont.
Dolgozó a koronavírus ellen védő műanyag lapot helyez egy autó csomagtere és utastere közé, mielőtt berakja a pótkereket az Audi újraindított győri gyárának járműszerelő részlegében április 27-én. Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Most, hogy a kormány az „élet” és a gazdaság újraindítására készül – különösen vidéken, ahol jövő héttől kezdve lazítják a korlátozásokat -, egyre fontosabb kérdés, hogy az emberek mennyire mernek majd kimozdulni az otthonukból. Az ország gazdaságának több mint felét a szolgáltatások adják, és ezen belül sokak boldogulása attól függ, hogy az emberek beülnek-e az újra kinyitott éttermekbe, vesznek-e majd ki szobát a szállodákban, vagy mennyire térnek vissza a divatüzletekbe.

Ez csak akkor képzelhető el, ha biztonságban érzik magukat, és ezt csak részben tudják befolyásolni az üzemeltetők az olyan körülményekkel, hogy milyen messze helyezik el egymástól az asztalokat, vagy hogy maszkban lesznek az alkalmazottak. Szükség van hozzá bizalomra is, hogy a kormány a lehető legjobb információk alapján hozza meg a döntéseit – ezen nem segített sokat, hogy eddig főleg egyenruhásokat mutattak a képernyőn szakértők helyett.

De legalább ennyire számít, hogy mit gondolnak az otthonukból kimozduló emberek arról, hogy ha minden elővigyázatosság ellenére mégis megfertőződnének, akkor milyen esélyük lesz arra, hogy tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel megússzák a dolgot, ha pedig kórházba kerülnének, akkor ne haljanak bele.

Bár az újraindítás után egy ideig szigorúbb szabályok vonatkoznak majd az idősebbekre (praktikusan valószínűleg a 65 év felettiekre), a kockázatok miatt is valószínű, hogy ők térnek vissza utoljára a nem életbevágóan fontos üzletek belföldi kuncsaftjai közé. A koronavírus magyarországi áldozatainak átlagéletkora közel 78 év, és az április 23-i ITM-es konferencián bemutatott adatok szerint az azonosított fertőzöttek között is erősen felülreprezentáltak.



De ha valaki rendszeresen figyelemmel követi az operatív törzs tájékoztatóit, akkor pontosan tudja, hogy nemcsak az idősek veszélyeztetettek, hanem életkortól függetlenül a krónikus betegek is. A járvány áldozatainak esetében a nemükön és az életkorukon kívül egyetlen információt tesznek közzé az állami honlapon, azt, hogy illető milyen alapbetegségekkel küzdött. Az „idős, krónikus beteg” áldozat olyan gyakran visszatérő kommunikációs panel, amitől valamiért jól láthatóan hosszú időn keresztül nem akartak megválni.

Ebből esetenként egészen bizarr történetek kerekednek ki. A legjobban talán a napokban elhunyt 41 éves tatbányai beteghordó esetében látszott ez, akivel kapcsolatban Müller Cecília országos tisztifőorvos azt mondta, hogy „alapvetően bélgyulladásos megbetegedésben, egy baktérium okozta vérmérgezésben szenvedett, erre könnyen rárakódott az új koronavírus-fertőzés”. A szintén a tatabányai kórházban dolgozó özvegye viszont azt mondta, hogy férjének nem voltak alapbetegségei korábban, a fertőzéseket kezelése közben, a kórházban kapta el.

Nem könnyű átlátni, miért volt olyan elengedhetetlen része ez a hivatalos kommunikációnak. Korábban, a kijárási korlátozások bevezetésekor nehéz lett volna arra gondolni, hogy ezzel az embereket akarják nyugtatgatni, hiszen az volt a cél, hogy aki megteheti, maradjon otthon. Most, amikor a gazdaság újraindítása került napirendre, felmerülhetne ez a szempont, erre azonban csak erősen korlátozottan alkalmas. Az a helyzet ugyanis, hogy ha a két jelzőt külön vizsgáljuk (nem pedig a metszetüket), akkor valójában

az ország lakosságának közel 45 százaléka veszélyeztetett.

A 65 évesek és annál idősebbek 1,89 millióan vannak, és mivel az elérhető információk
szerint a 15 évnél idősebb magyarok 47-48 százaléka valamilyen krónikus betegséggel küzd, ezért a két csoport összlétszáma 4,34 millió főre becsülhető.

Ha a lakosság ilyen nagy része távol tartaná magát az életnek azoktól a részeitől, amelyekbe nem muszáj bevonódnia, akkor a gazdaság egy részét nem lesz könnyű újraindítani. Különösen azért, mert alapvetően itt a gazdaságnak olyan részeiről van szó, amely a korlátozó intézkedések (az ezekből fakadó kereslethiány) miatt állt le, nem azért, mert összeomlottak a külföldi piacai, mint az autóipar esetében. Ugyan az utóbbi is a napokban éledezik, de ez inkább csak véletlen egybeesés. Ráadásul az idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatóknak számolniuk kell azzal, hogy a külföldi turisták idén valószínűleg még nem térnek vissza nagyobb számban.

Persze az nem életszerű, hogy egyetlen krónikus beteg se menjen étterembe vagy szállodába, de hogy közülük kik lehetnek nagyobb veszélyben, arról nehéz lenne bármit is kihámozni a hivatalos adatokból és megszólalásokból.

Müller Cecília korábban beszélt arról, hogy a szív- és érrendszeri betegséggel küzdők, valamint a tüdőbetegek különösen veszélyeztetettek, de az allergiások, illetve az asztmások is nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Ugyanekkor említette meg a cukorbetegeket, valamint a veseproblémákkal küzdőket, egy másik alkalommal pedig általában az anyagcsere-betegségekben szenvedőket. Ezek mellett ugyanakkor az állami oldalon feltüntetett alapbetegségek között jócskán találunk olyanokat is (csak néhány példa: reflux, ízületi bántalmak, szürkehályog), amelyekkel kapcsolatban még nem merült fel, hogy bármi közük lenne a koronavírus okozta betegség lefolyásához.

Bár a 300 magyar áldozat (szerencsére) kicsi statisztikai alap, így messzemenő következtetéseket ebből nem érdemes levonni, csoportokba soroltam az alapbetegségeiket. Ebből az látszik, hogy – noha elsősorban a tüdőt támadó betegségként gondolunk a COVID-19-re – légzőszervi betegséget 58 esetben tüntettek fel, amit nemcsak a szív- és érrendszeri betegségek előztek meg (167), hanem a gyakorisága miatt külön számba vett magas vérnyomás (162), valamint a máj, a vese, a hasnyálmirigy és az epe együtt számolt betegségei is (74). A cukorbetegséget gyakorisága miatt szintén külön számoltam, azt 44-szer tüntették fel.


Ez persze nem feltétlenül mutatja, hogy a szív- és keringési betegek lennének a legnagyobb veszélyben, valószínűbb, hogy ezek elterjedtsége látszik az adatokon. Jó eséllyel azzal is összefüggésben, hogy jelentős részben ezek eredményesebb kezelésének volt köszönhető a várható élettartam növekedése Magyarországon az ezredfordulót követően. Vagyis az ilyen betegséggel élők a korábbinál nagyobb eséllyel érnek meg olyan kort, amikor a koronavírus már különösen veszélyes rájuk.

Mindez ugyanakkor arra is utal, hogy valószínűleg nincs értelme ennyire hangsúlyozni az alapbetegségeket. Egy aktív életet élő, sportoló, magára figyelő, jól beállított magas vérnyomásost milyen alapon hoznak egy szintre egy elhanyagolt vagy akár egy olyan beteggel, aki saját hibáján kívül nem tudja megfelelően kontrollálni a vérnyomását? És ugyanez elmondható a cukorbetegségről és még több más krónikus betegségről is.

Érdekes lesz mindenesetre figyelni, hogy az élet és a gazdaság újraindításával párhuzamosan változik-e a kommunikáció. Az ugyanis biztosra vehető, hogy az eddiginél több krónikus betegnek kell ismét munkába állnia az otthon falain kívül, ők megérdemelnének az eddiginél pontosabban megfogalmazott üzeneteket is.
Link

Hozzaszolasok

329 #1 gutai zub
- 2020. April 30. 09:21:08
Magyarok és a bátorság

Réges régen, amikor zajlott a honfoglalás, Árpád Vezér időnként megállította Hun harcosait, népét, és a kimagasló tettekért bárói rangot adott, az őt követő vitézeinek.

Így aztán egyszer megállította a menetet, és egy bátorságával kitűnő vitéztől megkérdezte, hogy hívják?
A vitéz, kicsit beszédhibásan, de érthetően:
Schosberger Manó vagyok
Na fiam, mondta Árpád Vezér, a mai naptól fogva te és utódaid schosberger bárok vagytok.

Így ment ez napokig, hetekig, a kiváló vitézek mind báróságokat kaptak útközben.
Így lett báró Weiss Manfréd, Hatvani-deutsh, ulmann adolf, stb. stb.

De aztán egyszer csak megint megállt Árpád Vezér, piros volt a feje, mert irtózatos bűz terjengett.
"Ki kakálla ide"? dörgött a hangja.
Az ijedt báróságot nem kapott beszart vitézek sokasága, remegve tartotta fel a kezét
Árpád Vezér szikrázó szemekkel mondta:
Mától kezdve Ti vagytok a magyarok,és nem huno:)k.......
69 #2 Szalonna
- 2020. April 30. 09:34:55
Hatvany Deutsch zsidó darabontok, Vészi Weisse Jozso, Jászi oszi jakubovtis ozsiás, meg a többi szabadkőműves zsidó tetű. Meg a Martinovics többi féreg zsidója.
69 #3 Szalonna
- 2020. April 30. 09:40:45
Ügyész mikor mondott utoljára ilyet?

Hatvany DEUTSCH Lajosra, kimondható, hogy 1948-ban azért is beszélhetett durván, az általa ellenforradalomnak nevezett horthy-korszakról, mivel 1919-ben célszerűnek látta hogy emigráljon.
Bécsben élt, onnan kritizálta az új politikai rendszert.
A “keresztény kurzust” .
1928-ban “hazatért” a bíróság ötrendbeli nemzetgyalázás, valamint a magyar nemzet és állam megbecsülése elleni bűntettnek miatt hétévi fegyházra, és 500.000 pengő megfizetésére ítélte.

Sztrache Gusztáv főállamügyész ezt mondta a vádbeszédben.
Az emigráció - a zsidó bevándorlás mely az országot a pusztulás útjára akarta sodorni, most felejt és hallgatásba burkolózik.

A zsidók Horti korszak elleni lázadása teljesen érthetetlen nekem, hiszen a Horti éra tele volt zsidókkal. Sőt, egyes szólamok szerint Hortiban is volt egy két vonóval.
Régebben egy Tisza leszármazottal zajló beszélgetés alatt, azt mondta hogy a családi iratokban van olyan említés hogy Horti neve Stefanus Blumenstein.
1693 #4 pipogya
- 2020. April 30. 11:27:04
Azért annak idején Szeszák Gyula Hajdu-Bihari fő ügyész elég rendesen megostorozta őket .
https://internetfigyelo.wordpress.com...jdossziet/
1987 #5 Hazafinak
- 2020. April 30. 13:34:25
Déd nagyfaterom szép nagy pöndörített bajússzal, 190 centijével szívlapát tenyerével Léva környékéről származik. Nemes és nemzetes címmel bírt. A határban is a sorban ált és a napszámosokkal is egy kocsmában ivott. Míg volt Cím és hit. Ma mi van. Minden felhiggúlt, elkurvult. Mit ért volna számomra a Cím birtoklása, tartalom nélkül. Anyai részről viszont Görög vagyok. Még is csak annyitt tarthatok magamról, hogy cím és tisztes bér nélkül is, Magyarnak lenni JÓ! A magyarkodók meg huzzanak a rákba!!!
1987 #6 Hazafinak
- 2020. April 30. 13:38:25
A nyugati médiát elárasztották az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban a gyermekeket érintő „titokzatos betegség” történetei, amelyek állítólag a Covid-19-hez kapcsolódnak. Az RT számos gyermekgyógyásztól kérdezte, hogy van-e aggodalom.
Hétfőn az Egyesült Királyság Pediatrikus Intenzív Társasága (PICS) felszólító levelet küldött a brit orvosoknak, figyelmeztetve őket az intenzív ellátást igénylő [color=#cc0000]„többrendszeri gyulladásos állapot”[/color] eseteinek növekedéséről, amelyeket számos [color=#cc0000]„minden korosztályú gyermek”[/color] -ben kiállítottak. régiók az Egyesült Királyságban, beleértve Londonot. Megjegyezte továbbá, hogy [color=#cc0000]a betegség tünetei „összhangban állnak a súlyos Covid-19-rel”,[/color] és különösen azokban a fiatalokban figyeltek meg, akik korábban pozitívnak bizonyultak az új koronavírus szempontjából.
1987 #7 Hazafinak
- 2020. April 30. 13:44:33
"Greta Thunberg, a tizenévesek ökoharcosa, nyilvánvalóan nem elégedett az emberiségnek egyetlen világvége utáni megmentésével. újra fellépett, és adománygyűjtő kampányt indított, hogy segítse a világ gyermekeit a Covid-19 túlélésében." Napjában amennyi fosságrol hallok, olvasok, és élőben szembesülök, már csak egy észrevételem marad! Ha Újra akarják indítani a világot, gazdaságot, miként lehet újra indítini ennyi elmebeteg emberrel és ....................
1987 #8 Hazafinak
- 2020. April 30. 13:50:17
Épül a demokrácia! Egyesült Királysá biztonsági és hírszerzési szervezete, a GCHQ 2020 végéig információkat szerezhet a közegészségügyi informatikai rendszerekből parlamenti jováhagyás nélkül.
1987 #9 Hazafinak
- 2020. April 30. 13:53:59
A párizsi Pasteur Intézet virológusai, január 24 és március 24 között, 97 francia és három algériai koronavírusos betegből vett mintákból szekvenálták a genomokat.

Azt találták, hogy a Covid-19 vírustörzsek domináns típusai Franciaországban, különböznek a Kínából vagy Olaszországból érkezett típustól, és egy másik csoporthoz, vagyis „clade” -hez tartoztak.
69 #10 Szalonna
- 2020. April 30. 13:59:14
Hazafíííjas. A görög nem szkíta?

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.09 masodperc
328,846 egyedi latogato