Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Több millió embernek kell felbátorodnia, ha eddig hallgatott az operatív törzsre

BelföldNa, a kamuban hinni nagyszerű, de hát mi van, ha mégsem. Az "emberek" zöme zombi, hitvány féreg. És pont.
Dolgozó a koronavírus ellen védő műanyag lapot helyez egy autó csomagtere és utastere közé, mielőtt berakja a pótkereket az Audi újraindított győri gyárának járműszerelő részlegében április 27-én. Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Most, hogy a kormány az „élet” és a gazdaság újraindítására készül – különösen vidéken, ahol jövő héttől kezdve lazítják a korlátozásokat -, egyre fontosabb kérdés, hogy az emberek mennyire mernek majd kimozdulni az otthonukból. Az ország gazdaságának több mint felét a szolgáltatások adják, és ezen belül sokak boldogulása attól függ, hogy az emberek beülnek-e az újra kinyitott éttermekbe, vesznek-e majd ki szobát a szállodákban, vagy mennyire térnek vissza a divatüzletekbe.

Ez csak akkor képzelhető el, ha biztonságban érzik magukat, és ezt csak részben tudják befolyásolni az üzemeltetők az olyan körülményekkel, hogy milyen messze helyezik el egymástól az asztalokat, vagy hogy maszkban lesznek az alkalmazottak. Szükség van hozzá bizalomra is, hogy a kormány a lehető legjobb információk alapján hozza meg a döntéseit – ezen nem segített sokat, hogy eddig főleg egyenruhásokat mutattak a képernyőn szakértők helyett.

De legalább ennyire számít, hogy mit gondolnak az otthonukból kimozduló emberek arról, hogy ha minden elővigyázatosság ellenére mégis megfertőződnének, akkor milyen esélyük lesz arra, hogy tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel megússzák a dolgot, ha pedig kórházba kerülnének, akkor ne haljanak bele.

Bár az újraindítás után egy ideig szigorúbb szabályok vonatkoznak majd az idősebbekre (praktikusan valószínűleg a 65 év felettiekre), a kockázatok miatt is valószínű, hogy ők térnek vissza utoljára a nem életbevágóan fontos üzletek belföldi kuncsaftjai közé. A koronavírus magyarországi áldozatainak átlagéletkora közel 78 év, és az április 23-i ITM-es konferencián bemutatott adatok szerint az azonosított fertőzöttek között is erősen felülreprezentáltak.



De ha valaki rendszeresen figyelemmel követi az operatív törzs tájékoztatóit, akkor pontosan tudja, hogy nemcsak az idősek veszélyeztetettek, hanem életkortól függetlenül a krónikus betegek is. A járvány áldozatainak esetében a nemükön és az életkorukon kívül egyetlen információt tesznek közzé az állami honlapon, azt, hogy illető milyen alapbetegségekkel küzdött. Az „idős, krónikus beteg” áldozat olyan gyakran visszatérő kommunikációs panel, amitől valamiért jól láthatóan hosszú időn keresztül nem akartak megválni.

Ebből esetenként egészen bizarr történetek kerekednek ki. A legjobban talán a napokban elhunyt 41 éves tatbányai beteghordó esetében látszott ez, akivel kapcsolatban Müller Cecília országos tisztifőorvos azt mondta, hogy „alapvetően bélgyulladásos megbetegedésben, egy baktérium okozta vérmérgezésben szenvedett, erre könnyen rárakódott az új koronavírus-fertőzés”. A szintén a tatabányai kórházban dolgozó özvegye viszont azt mondta, hogy férjének nem voltak alapbetegségei korábban, a fertőzéseket kezelése közben, a kórházban kapta el.

Nem könnyű átlátni, miért volt olyan elengedhetetlen része ez a hivatalos kommunikációnak. Korábban, a kijárási korlátozások bevezetésekor nehéz lett volna arra gondolni, hogy ezzel az embereket akarják nyugtatgatni, hiszen az volt a cél, hogy aki megteheti, maradjon otthon. Most, amikor a gazdaság újraindítása került napirendre, felmerülhetne ez a szempont, erre azonban csak erősen korlátozottan alkalmas. Az a helyzet ugyanis, hogy ha a két jelzőt külön vizsgáljuk (nem pedig a metszetüket), akkor valójában

az ország lakosságának közel 45 százaléka veszélyeztetett.

A 65 évesek és annál idősebbek 1,89 millióan vannak, és mivel az elérhető információk
szerint a 15 évnél idősebb magyarok 47-48 százaléka valamilyen krónikus betegséggel küzd, ezért a két csoport összlétszáma 4,34 millió főre becsülhető.

Ha a lakosság ilyen nagy része távol tartaná magát az életnek azoktól a részeitől, amelyekbe nem muszáj bevonódnia, akkor a gazdaság egy részét nem lesz könnyű újraindítani. Különösen azért, mert alapvetően itt a gazdaságnak olyan részeiről van szó, amely a korlátozó intézkedések (az ezekből fakadó kereslethiány) miatt állt le, nem azért, mert összeomlottak a külföldi piacai, mint az autóipar esetében. Ugyan az utóbbi is a napokban éledezik, de ez inkább csak véletlen egybeesés. Ráadásul az idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatóknak számolniuk kell azzal, hogy a külföldi turisták idén valószínűleg még nem térnek vissza nagyobb számban.

Persze az nem életszerű, hogy egyetlen krónikus beteg se menjen étterembe vagy szállodába, de hogy közülük kik lehetnek nagyobb veszélyben, arról nehéz lenne bármit is kihámozni a hivatalos adatokból és megszólalásokból.

Müller Cecília korábban beszélt arról, hogy a szív- és érrendszeri betegséggel küzdők, valamint a tüdőbetegek különösen veszélyeztetettek, de az allergiások, illetve az asztmások is nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Ugyanekkor említette meg a cukorbetegeket, valamint a veseproblémákkal küzdőket, egy másik alkalommal pedig általában az anyagcsere-betegségekben szenvedőket. Ezek mellett ugyanakkor az állami oldalon feltüntetett alapbetegségek között jócskán találunk olyanokat is (csak néhány példa: reflux, ízületi bántalmak, szürkehályog), amelyekkel kapcsolatban még nem merült fel, hogy bármi közük lenne a koronavírus okozta betegség lefolyásához.

Bár a 300 magyar áldozat (szerencsére) kicsi statisztikai alap, így messzemenő következtetéseket ebből nem érdemes levonni, csoportokba soroltam az alapbetegségeiket. Ebből az látszik, hogy – noha elsősorban a tüdőt támadó betegségként gondolunk a COVID-19-re – légzőszervi betegséget 58 esetben tüntettek fel, amit nemcsak a szív- és érrendszeri betegségek előztek meg (167), hanem a gyakorisága miatt külön számba vett magas vérnyomás (162), valamint a máj, a vese, a hasnyálmirigy és az epe együtt számolt betegségei is (74). A cukorbetegséget gyakorisága miatt szintén külön számoltam, azt 44-szer tüntették fel.


Ez persze nem feltétlenül mutatja, hogy a szív- és keringési betegek lennének a legnagyobb veszélyben, valószínűbb, hogy ezek elterjedtsége látszik az adatokon. Jó eséllyel azzal is összefüggésben, hogy jelentős részben ezek eredményesebb kezelésének volt köszönhető a várható élettartam növekedése Magyarországon az ezredfordulót követően. Vagyis az ilyen betegséggel élők a korábbinál nagyobb eséllyel érnek meg olyan kort, amikor a koronavírus már különösen veszélyes rájuk.

Mindez ugyanakkor arra is utal, hogy valószínűleg nincs értelme ennyire hangsúlyozni az alapbetegségeket. Egy aktív életet élő, sportoló, magára figyelő, jól beállított magas vérnyomásost milyen alapon hoznak egy szintre egy elhanyagolt vagy akár egy olyan beteggel, aki saját hibáján kívül nem tudja megfelelően kontrollálni a vérnyomását? És ugyanez elmondható a cukorbetegségről és még több más krónikus betegségről is.

Érdekes lesz mindenesetre figyelni, hogy az élet és a gazdaság újraindításával párhuzamosan változik-e a kommunikáció. Az ugyanis biztosra vehető, hogy az eddiginél több krónikus betegnek kell ismét munkába állnia az otthon falain kívül, ők megérdemelnének az eddiginél pontosabban megfogalmazott üzeneteket is.
Link

Hozzaszolasok

1987 #11 Hazafinak
- 2020. April 30. 14:21:59
#10Szalonna
- 2020-04-30 14:59 Tudomásom szerint, nem. Latin. Viszont annyit: Édesanyám, a Történelmi Macedon területről származik, ahova Csaba vezér a hatalmas kiséretével érkezett. ;):D Okoskodást félre téve. Teljes genom vízsgálatot csak abban az esetben csinálnék, ha kényszerítenek. Vagy szívemből vagyok magyar vagy sehogy. Papadimitriu Athina is keményen kiállt a magyar szeretet mellett és a magyarkodókat szolta le.
118 #12 keepfargo
- 2020. April 30. 15:24:31
Az ógörög DrVarga Csaba szerint a szkíta nyelvből eredeztethető....ld.YouTube
3 #13 Enid
- 2020. April 30. 15:46:15
Hazafinak! Ezt Dr Montanari már hónapok óta mondja.
69 #14 Szalonna
- 2020. April 30. 15:57:50
Thargitaosz király neve se mond semmit?
T(hargita)osz
69 #15 Szalonna
- 2020. April 30. 16:08:14
http://boldognapot.hu/blog/egy-gorog-...zarmaznak/

Hérodotosz, a „történetírás atyja” a hellén (görög) szájhagyomány alapján vetette papírra egyik elbeszélését őseinkkel kapcsolatban. Ennek a szkíta eredettörténetnek a fókuszában az áll, hogy a korabeli görögök szerint a magyarság – pontosabban a szkíták – egy félistentől származnak. Ha pedig elfogadjuk ennek a mítosznak az igazságtartalmát, akkor annak milyen implikációival számolhatunk?

Az eredeti mondai hagyomány Kolozsvári Grandpierre Endre fordításában olvasható el, én csak röviden foglalom össze.



A görög mitológia egyik legnagyobb alakja, Héraklész, magyarosan Herkules. A félisten azért csak „félig” isteni, mert apja Zeusz főisten, az istenek és a mindenség királya, míg édesanyja Alkmémé tirünszi királyné, aki ember volt. K. Euszebiosz beszámolója szerint Kr.e. 13. században élt.



Szóval, a mi Herkulesünk egyik feladatának teljesítése közben a szkíták földjén találta magát. Mivel ott tombolt az ítéletidő, oroszlánbőrt húzott magára és álomba szenderült. Eközben lovait szó szerint meglovasította egy különös kígyó-asszony, akinek felsőteste emberi, alteste állati volt.

Héraklész lovai keresése közben Hylaia földére vetődött, ahol egy barlangban találkozott az asszonnyal, akivel alkut kötött: a lovaiért cserébe vele kellett hálnia.

Az üzlet kiegyenlítését követően az asszony közölte vele, hogy három fia fog születni tőle. Kérdése pusztán az volt, hogy majd hozzá küldje vagy inkább a saját földjén telepítse le őket.

Héraklész úgy döntött, hogy miután a fiúk felcseperednek, amelyik az ő ott hagyott nyilát képes lesz felajzani és övét felvenni, az legyen annak a földnek a lakója. Aki erre nem képes, azt küldje világgá az anyja.



Héraklész tehát két íja közül az egyiket, valamint az övét és azon egy csészét hagyta ott az asszony-kígyónál.

A fiúk később a következő neveket kapták: Agathyrszosz, Gelonosz, Skythesz.

Csak a harmadik fiú volt képes a próbákat kiállni, s itt most hadd idézzem szó szerint a mondát:







„S ezen Skythesztől, a Herakles fiától származtak skytháknak összes királyai, s ama csésze miatt viselnek máig is a skythák csészéket övükön.”



E mítosz szerint a szkíták és ezzel a magyarok ősapja a félisteni származású Héraklész.

Nem mellékes körülmény, hogy ezt nem mi állítjuk magunkról, hanem a görögök vallják Kr.e. az első évezredben, visszaemlékezvén saját ősi hagyományaikra. (Itt nem árt hangsúlyozni, hogy a Biblia Ószövetségének jelentős része, amit ma sokan megkérdőjelezhetetlennek tartanak, szintén szájhagyományokból kerekedett ki Kr.e. 6. században. Így aki elfogulatlan és képes egy pillanatra félretenni a neki tanított dogmáit, az mindkettőt könnyedén elfogadhatja.)



Ellentétekhez és kételyekhez szoktatott elménk azonnal felvethetné, hogy a Thargitaoszról szóló másik eredetmonda ellentmond a Héraklészről szólónak, hiszen egy népek sem lehet egyszerre két ősapja.

De ez az ellenmondás könnyedén feloldható, ha a szkíta őseinket egy hatalmas népnek tekintjük, amely több törzsből állt. Lásd: törzsszövetség és vérszerződés. Így az egyik tő Thargitaosz vonala, míg a másik vonulat Héraklészé.

Nem beszélve a szkíta-görög rokonságról, amelynek emléke elevenen élt azoknak a helléneknek a hagyományaiban, akik Hérodotosznak a fenti történetet elmesélték.

S akkor még nem értelmeztük a képes beszéd – a mitológiai köntös – mélyebb jelentéstartalmait, hogy tudniillik az efféle mondák egy égi, spirituális vérvonalat írnak le képi nyelven, vagyis ősképeket használnak. Gondoljunk a korábbi cikkben említett égből hullott isteni ajándékokra: eke, iga vagy járom, bárd vagy fokos, valamint ivócsésze vagy csupor. Itt pedig megtaláljuk a következő motívumokat: íj, nyel, bőröv és ivócsésze.
154 #16 kakas
- 2020. April 30. 16:56:09
.hogy micsi?Újraindítják a zéletet?:D Ezután gyün a fekete leves vagy valami ilyesmi.Ja Papadimitriu Athina egy "görög" cigány,de ne mongyátok senkinek!Egyébként nem Bpesten született,mint ahogy a wikipédia írja,hanem Kőíróba.s_gitar
1093 #17 vian
- 2020. April 30. 20:23:15
röviden összefoglalva a toperatív őrs véleményének a lényegét
https://www.youtube.com/watch?v=68F-U...8&t=1s
1755 #18 rich932
- 2020. May 01. 06:39:20
Miért eddig volt itt valami leállás, amit el kell indítan?! B+ nekem miért nem szóltak?! :) s_kukk Persze a csorda barmok, lehet maraggyáotthonhősleszel üzemmódban, otthonról kolompoltak/nak, de én eddig is, ha úgy köszöntem el reggel, hogy ma korán jövök, akkor sikerült hazaérnem este nyolc elött... mi állt itt le??? Az értelmesebbje kb. az első pár ajvék, meg kooperatív potroh züllés és napi életmód tanácsadás Cecivel... után leszűrte, hogy mi a kotta (hogy ez egy újabb világpolgár kazár átbaszás) és ugyan úgy csinálta a dolgát, mint a pándémica elött... Aki meg eddig se dolgozott, csak bejárt valami munkahelynek csúfolt irodába, hogy kiteljen, azt meg mi a lónak a nemesebbik feléért kell újraindítani?! Maraddddgggyon otthon eztán is oszt pusztuljon éhen, mivel fel sem tűnt a hiánya nincs is rá szükség eztán se, minek újra beindulnia.... :D
1755 #19 rich932
- 2020. May 01. 07:05:07
Keep az ógörög VCs szerint, egy Csángó nyelvjárás, tanulságos ezirányú írása! Mondjuk úgy engem jobban meggyőzött, mint az akadémikusok... :D de egy saját kis nyelvészeti szösszenetem is bizonygatja, hogy a görög nyelv is az EGY tőről fakad, az ősnyelvről, amit a ma magyarnak nevezett nyelv őzött meg a legegységesebben.

Pl. Híres neves hérosz görög király Menelaosz

Mén-Ala-Us

Ló-Alatta-US/Ős mivel az US érteménye Ős tehát ha a fiú megkapja az apja, nagyapja, őse jellemzőit és nevében azt viszi tovább akkor az US csak a leszármazottság jelölésére szolgál megmutatja, hogy a név hordozója ki fia borja (pl. KrisztUS-nak: Kör(isten) az US/Ős-e tehát ő maga a Kör fia...)

Tehát Menelaosz magyarra fordítva a lovasok fia leszármazottja. Tehát a görög eredet is minden bizonnyal sántikál...

De mondom ez csak saját nem hivatalos akadémiai állásfoglalás. :)
2020 #20 Nyitra
- 2020. May 01. 13:04:41
Magas vérnyomás?A régi doktori tankönyvekben,még azt tanították,a normális vérnyomás,100,plusz ahány évesek vagyunk.Az én esetemben,ez azt jelenti,nekem 146-nak kell lennie a vérnyomásomnak.Hogy lehetne normális ugyanaz az érték,egy 3,vagy egy 83 évesnél???

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.10 masodperc
337,257 egyedi latogato