Bejelentkezés
Komoly veszélyben volt Orbán Viktor, de idõben "kimenekítették"
Minden titkosszolgálati ágens tudja, hogy az "ügy" hátterében a Magyarok Felelõs Nemzeti Kormánya sunyít, amely felelõs a meg nem történtekért és mely az ISIS-t is alapította, irányítja, felfegyverezte és pénzeli, sõt még a világkormányt is ráterhelhetik, nem is beszélve a mocskos zsidó szabadkõmûves bandáról. Az álpinyó ártatlan, az idióta hajdúról nem is szólva. A "bizonyíték", hogy így van, a születésnapomon történt "elfogás". A Népszabadság értesülése szerint a hatóságok több fontos bizonyítékot foglaltak le az eddigi közlések szerint Orbán Viktor meggyilkolására készülõ két férfinál, amelyek megerõsítik azt a korábbi gyanút, hogy komoly akcióra készült a Magyar Nemzeti Hadsereg november 22-én elfogott két aktivistája.
Fontos bizonyítékokat talált a nyomozó hatóság a kormányfõ ellen állítólag merényletre készülõ két férfinél – értesült lapunk, ám ezekrõl a megtalált bizonyítékokról a rendõrség a nyomozás érdekeire hivatkozva nem árult el részleteket. Érdeklõdésünkre csak annyit mondtak: szakértõk bevonásával vizsgálódnak.
Egy – Orbán Viktor lakása közelében élõ – forrásunk szerint sem a meghiúsított merénylet napján, november 22-én, sem azóta nem tapasztalták, hogy a kormányfõ védelmét megerõsítették volna. Korábban, mint mondták, már akkor is látható jelei voltak a fokozottabb védelemnek, ha egy marginális csoport kormányellenes tüntetést hirdetett meg a belvárosban.
Információink szerint az állítólagos merénylet tervezett idõpontjában a terrorelhárítók – a TEK megfogalmazása szerint – jó elõre „kimenekítették" Orbán Viktort onnan, ahol az elõzetes információk alapján lecsaptak volna rá a támadói. A kimenekítés már azelõtt megtörtént, hogy a gyanúsítottak, M. Péter (62) és R. Gyula (60) elindultak volna végrehajtani tervüket. Csak a kimenekítés után csaptak le a szélsõséges párosra. Egyes szakemberek véleménye szerint túlságosan is hamar vonták ki õket a forgalomból, vagyis túl távol attól a helytõl, ahol a merényletet elkövették volna.
Pintér Sándor belügyminiszter és Hajdu János, a TEK fõigazgatója egyaránt védelmébe vette az akció mûveleti parancsnokát, mondván: nem akarta megkockáztatni, hogy az elszánt és felfegyverzett szélsõségesek a nagy tûzerejû fegyvereikkel túlságosan hosszú ideig autózzanak a városban.
Hajdu János (jobbra) és csapata már hosszú évek óta vigyáz a kormányfõre
Kurucz Árpád / Népszabadság/archív
Az elfogási akció azonban nem volt zökkenõmentes. A TEK rajtaütéseinél nem megszokott, hogy a célszemélyeknek módjuk, esélyük legyen az ellenállásra. Információink szerint azonban ebben az esetben a korosodó, állítólagos merénylõk megkísérelhették az ellenállást. Sõt amint az a közmédia Kékfény címû mûsorában elhangzott, még azt is meg tudták kísérelni, hogy a náluk lévõ lõszerek egy részét szétszórják.
Rendõrségi forrásaink szerint a körülményektõl függetlenül komolyan kellett venni a két, hatvanas éveiben járó férfit. Olyan bizonyítékok kerültek elõ ugyanis a náluk tartott házkutatásokon, amelyek eltökéltségrõl, kétségbevonhatatlan szándékról árulkodtak. Az akció idõpontjához közeledve megváltozott a két férfi viselkedése; elszántak, céltudatosak, zárkózottabbak és fegyelmezettebbek lettek. A gyanú, hogy aznap a kormányfõ elleni merénylet szándékával ültek autóba, akkor is fennáll, fogalmazott egy, az ügyet jól ismerõ belügyi forrásunk, ha egyelõre még csak lõfegyverrel és lõszerrel való visszaéléssel gyanúsítják õket.
hirdetés
A két férfi és a titkosszolgálatok által 15-20 fõsre becsült létszámú – a merénylettõl amúgy elhatárolódó, a lesbõl támadást magától és tagjaitól egyaránt „genetikailag idegennek valló” – Magyar Nemzeti Hadsereg egyike volt azoknak a szélsõséges szervezeteknek, amelyeket a magyar hatóságok már korábban is figyeltek, és a párizsi terrortámadások óta fokozott ellenõrzés alatt tartottak. Ennek keretében hallgatták le a telefonbeszélgetéseiket is.
Pintér Sándor védelmébe vette a TEK-akciót
Szigetváry Zsolt / MTI
Pintér Sándor az akció után tartott egyik sajtótájékoztatóján idézett a két férfi beszélgetéseibõl, akik például „egy ólomgolyó a fejbe” alapon gyõzték volna meg a kormányt, hogy adja át a hatalmat. A Szálasi Ferencet mártírként emlegetõ és gyakran idézõ szélsõségesek emellett úgy vélték: „Azok, akik ma a törvényeket hozzák, birkák, buták, közönséges bûnözõk, hazaárulók és kivégzendõk.”
Kérdés persze, hogy ezek a lehallgatott beszélgetések a bizonyítás során mire lesznek elegendõk. Rendõrségi szakértõk emlékeztettek rá, hogy a móri mészárlás után a rendõrség lehallgattatta az elsõ körben meggyanúsított Hajdú László és Kaiser Ede zárkáit. Késõbb Hajdú bûnösségének bizonyítékaként tárták a bíróság elé azt a felvételt, amelyen a férfi arról beszélt, hogy „hétmillióért vágta haza a hat birkát”. Évekkel késõbb aztán kiderült, hogy Hajdúnak mégsem volt köze a móri mészárláshoz.
Link
Fontos bizonyítékokat talált a nyomozó hatóság a kormányfõ ellen állítólag merényletre készülõ két férfinél – értesült lapunk, ám ezekrõl a megtalált bizonyítékokról a rendõrség a nyomozás érdekeire hivatkozva nem árult el részleteket. Érdeklõdésünkre csak annyit mondtak: szakértõk bevonásával vizsgálódnak.
Egy – Orbán Viktor lakása közelében élõ – forrásunk szerint sem a meghiúsított merénylet napján, november 22-én, sem azóta nem tapasztalták, hogy a kormányfõ védelmét megerõsítették volna. Korábban, mint mondták, már akkor is látható jelei voltak a fokozottabb védelemnek, ha egy marginális csoport kormányellenes tüntetést hirdetett meg a belvárosban.
Információink szerint az állítólagos merénylet tervezett idõpontjában a terrorelhárítók – a TEK megfogalmazása szerint – jó elõre „kimenekítették" Orbán Viktort onnan, ahol az elõzetes információk alapján lecsaptak volna rá a támadói. A kimenekítés már azelõtt megtörtént, hogy a gyanúsítottak, M. Péter (62) és R. Gyula (60) elindultak volna végrehajtani tervüket. Csak a kimenekítés után csaptak le a szélsõséges párosra. Egyes szakemberek véleménye szerint túlságosan is hamar vonták ki õket a forgalomból, vagyis túl távol attól a helytõl, ahol a merényletet elkövették volna.
Pintér Sándor belügyminiszter és Hajdu János, a TEK fõigazgatója egyaránt védelmébe vette az akció mûveleti parancsnokát, mondván: nem akarta megkockáztatni, hogy az elszánt és felfegyverzett szélsõségesek a nagy tûzerejû fegyvereikkel túlságosan hosszú ideig autózzanak a városban.
Hajdu János (jobbra) és csapata már hosszú évek óta vigyáz a kormányfõre
Kurucz Árpád / Népszabadság/archív
Az elfogási akció azonban nem volt zökkenõmentes. A TEK rajtaütéseinél nem megszokott, hogy a célszemélyeknek módjuk, esélyük legyen az ellenállásra. Információink szerint azonban ebben az esetben a korosodó, állítólagos merénylõk megkísérelhették az ellenállást. Sõt amint az a közmédia Kékfény címû mûsorában elhangzott, még azt is meg tudták kísérelni, hogy a náluk lévõ lõszerek egy részét szétszórják.
Rendõrségi forrásaink szerint a körülményektõl függetlenül komolyan kellett venni a két, hatvanas éveiben járó férfit. Olyan bizonyítékok kerültek elõ ugyanis a náluk tartott házkutatásokon, amelyek eltökéltségrõl, kétségbevonhatatlan szándékról árulkodtak. Az akció idõpontjához közeledve megváltozott a két férfi viselkedése; elszántak, céltudatosak, zárkózottabbak és fegyelmezettebbek lettek. A gyanú, hogy aznap a kormányfõ elleni merénylet szándékával ültek autóba, akkor is fennáll, fogalmazott egy, az ügyet jól ismerõ belügyi forrásunk, ha egyelõre még csak lõfegyverrel és lõszerrel való visszaéléssel gyanúsítják õket.
hirdetés
A két férfi és a titkosszolgálatok által 15-20 fõsre becsült létszámú – a merénylettõl amúgy elhatárolódó, a lesbõl támadást magától és tagjaitól egyaránt „genetikailag idegennek valló” – Magyar Nemzeti Hadsereg egyike volt azoknak a szélsõséges szervezeteknek, amelyeket a magyar hatóságok már korábban is figyeltek, és a párizsi terrortámadások óta fokozott ellenõrzés alatt tartottak. Ennek keretében hallgatták le a telefonbeszélgetéseiket is.
Pintér Sándor védelmébe vette a TEK-akciót
Szigetváry Zsolt / MTI
Pintér Sándor az akció után tartott egyik sajtótájékoztatóján idézett a két férfi beszélgetéseibõl, akik például „egy ólomgolyó a fejbe” alapon gyõzték volna meg a kormányt, hogy adja át a hatalmat. A Szálasi Ferencet mártírként emlegetõ és gyakran idézõ szélsõségesek emellett úgy vélték: „Azok, akik ma a törvényeket hozzák, birkák, buták, közönséges bûnözõk, hazaárulók és kivégzendõk.”
Kérdés persze, hogy ezek a lehallgatott beszélgetések a bizonyítás során mire lesznek elegendõk. Rendõrségi szakértõk emlékeztettek rá, hogy a móri mészárlás után a rendõrség lehallgattatta az elsõ körben meggyanúsított Hajdú László és Kaiser Ede zárkáit. Késõbb Hajdú bûnösségének bizonyítékaként tárták a bíróság elé azt a felvételt, amelyen a férfi arról beszélt, hogy „hétmillióért vágta haza a hat birkát”. Évekkel késõbb aztán kiderült, hogy Hajdúnak mégsem volt köze a móri mészárláshoz.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2015. December 14. 19:36:09
- 2015. December 14. 20:16:33
- 2015. December 14. 21:02:26
- 2015. December 15. 15:01:25
- 2015. December 15. 17:58:04
- 2015. December 16. 20:42:19