Na-na! Zsidómentes világ? Gyerünk, had szóljon! Óriási felzúdulást keltett Szerbiában, hogy a belgrádi felsõ bíróságon kezdeményezték Milan Nedic, Adolf Hitler szerbiai bábjának rehabilitációját. A szerb Quisling-kormány miniszterelnökét egyesek ma is felelõssé teszik 80 ezer szerb kiirtásáért és azért, mert Belgrád lett a világ elsõ zsidómentes fõvárosa.

Már több mint egy hete foglalkoztatja a szerb közvéleményt, hogy az egykori szerb nemzetiszocialista bábkormány vezetõjének leszármazottai eljárást indítottak a belgrádi felsõ bíróságon azért, hogy rehabilitálják a dédapjukat.

Már az elsõ tárgyalási nap is abszurdra sikeredett: a bíróság elõtt kisebb tömeg tiltakozott, majd az egyik rokon odalépett egy fiatalhoz és ezt kérdezte: „Tudta ön, hogy Nedic télen minden háztartásnak biztosította az alapvetõ minimumot, két zsák búzát és hat köbméter fát? Ma megtenné ezt bármelyik kormány?” Egy másik aktivista, aki egyenesen a boszniai Mostarból utazott Belgrádba hogy tiltakozzon, erre visszakérdezett: „És ön meg tudta azt, hogy az akkori kormány kizsákmányolta Szerbiát a Harmadik Birodalom érdekében?” – írja a szerb Politika.

A világháborús szerb miniszterelnök utódai most azt kérik a bíróságtól, hogy az semmisítse meg a titói jugoszláv kormány 1947-es rendeletét, melyben Nedicet és társait „a nép ellenségének” nyilvánították és megfosztották õket a vagyonuktól. De ki is volt Milan Nedic?
Az elsõ világháború hõse

Hitler késõbbi szerb bábja 1878-ban látta meg a napvilágot, a gimnázium után elvégezte a katonai akadémiát, a Balkán-háborúkban pedig már bizonyíthatta is tehetségét. Számos kitüntetést kapott, az elsõ világháború idején ezredesnek nevezték ki, így a katonai vezetés legfiatalabb tagja lett.

A királyi Jugoszláviában tovább emelkedett a csillaga. 1934 és 1935 között a jugoszláv hadsereg vezérkarát vezette, 1939-ben a hadügyi és tengerészeti minisztérium élére került. Már ekkor sem titkolta véleményét: Jugoszláviának a hitleri Németország mellett kellene belépnie a második világháborúba.
Hitler õt választotta

Miután Dusan Simovic tábornok a britek támogatásával 1941 márciusában államcsínyt hajtott végre, bejelentette, hogy Jugoszlávia többé nem támogatja a tengelyhatalmakat. Hitler azonban kulcsfontosságúnak tartotta a balkáni térséget, nemcsak azért, mert az közlekedési útvonalként szolgált Afrika felé, hanem mert Szerbia bõvelkedett a haditermeléshez szükséges nyersanyagokban.
Milan Nedic, a „nemzeti megmentés kormányának” vezetõje
Milan Nedic, a „nemzeti megmentés kormányának” vezetõje
Fotó: Wikimedia

Ezért 1941 áprilisában Németország megszállta Jugoszláviát, az országot feldarabolták, Szerbia élére pedig egy olyan politikust állítottak, akinek gyakorlatilag semmiféle támogatottsága nem volt. Ezért új embert kerestek, Milan Nedic pedig minden követelménynek megfelelt: katonai múltja miatt tekintélye volt a szerbek körében, emellett a németek jól tudták róla, hogy velük szimpatizál. Miután a németek személyesen is felkeresték, õ számos garanciát kért tõlük, többek között azt, hogy Szerbiának több területet adnak majd a jövõben. Mindez természetesen már akkor furcsán hatott, hiszen az Ante Pavelic vezette független horvát állam szintén a náci Németország oldalán harcolt.
Elszabadul a pokol

Nedic 1942. augusztus végén felállt kabinetje a „nemzeti megmentés kormánya” nevet vette fel, és azonnal kihirdette, hogy egyik célja a partizánosztagok megsemmisítése. Ebben nem sok segítségre számíthatott a németektõl, akik ekkor már javában az ország „zsidótlanításával” voltak elfoglalva. A banjicai, sajnistei táborokban több tízezer szerbiai zsidót gyilkoltak meg, aminek eredményeként Belgrád lett Európa elsõ „zsidómentes” (Judenfrei) fõvárosa: a zsidók 95 százalékát megölték.

A német megszállók sokszor a Dimitrije Ljotic által vezetett Szerb Önkéntes Hadtestre is számíthattak, ami a zsidók, cigányok és partizánok kivégzésére szakosodott. Õk is segítséget nyújtottak a náci megszállóknak abban, hogy 1941 októberében két nap alatt több ezer embert mészároljanak le Kragujevácon. Mindezt Nedic kormánya tétlenül szemlélte, s bár a helyzet rendezése érdekében rendre követeléseket fogalmazott meg a németek felé, azok válaszra sem méltatták.

(Nedic egy korabeli filmhíradó felvételén, Kragujevácon. A háttérben Szerbia akkori, nem hivatalos himnusza.)

„Kiugrott” az ablakon

Már Szerbia területén voltak az oroszok, amikor Milan Nedic és kormánya Ausztriába helyezte át a székhelyét. A szövetséges erõk itt letartóztatták a miniszterelnököt, majd kiadták a jugoszláv hatóságoknak, hogy tanúként meghallgassák a háborús bûnösök elleni perekben. Azonban mikor 1946 januárjában visszavitték Szerbiába, azonnal letartóztatták.

Február elején a belgrádi lapok azt a hírt közölték, hogy Nedic öngyilkosságot követett el: kiugrott az ablakon, amikor az õrök máshová figyeltek. Ám, tekintettel a jugoszláv állambiztonság korabeli módszereire, a mai napig rejtély, hogy valóban önkezével vetett-e véget életének a szerb bábállam miniszterelnöke, vagy egyszerûen likvidálták.
A szerb kormányépület falán

A mostani, belgrádi felsõ bírósági eljárás nem az elsõ próbálkozás arra, hogy Nedicet rehabilitálják. 1992-ben a Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) beadott egy kérvényt a szerb országgyûlésnek ebben az ügyben, azonban a kezdeményezés eltûnt a süllyesztõben. A Szerb Tudományos Akadémia azonban beválasztotta Nedicet a 100 legjelentõsebb szerb közé.
Kultusz nélkül
Habár Nedic rehabilitálása mellett régebben az SPO kiállt ugyan, ám a politikus köré sosem épült kultusz Szerbiában. Az országban a szélsõjobb inkább Draza Mihailovic csetnik vezért tûzi a zászlajára, a nemzetiszocialista csoportok pedig Dimitrije Ljotic munkásságát tisztelik.

Késõbb, Vojislav Kostunica miniszterelnökségének idején a szerb kormány épületének falára is kikerült Nedic portréja az egykorvolt kormányfõk képe mellé. Ezt késõbb Ivica Dacic szocialista miniszterelnök távolíttatta el.

A mostani eljárás során a politikus leszármazottai nem kockáztattak: az 56 oldalas beadványukban azt bizonygatják, hogy Nedic nem volt háborús bûnös, és úgy sértették meg az emberi jogait, hogy sosem vádolták meg, de nem is ítélték el semmiért. Ezért még tanúkat is szereztek: a következõ tárgyaláson, februárban egy olyan katonatiszt is meg fog szólalni, aki azt állítja, Nedic mentette meg a szlovéneket a második világháború idején.
Link