Hogy jön ez ide? Ja, hogy el se ment? A zsidaj atomjó célpont. Nyilvánosságra hozták a hidegháború idõszakából azokat a titkosított dokumentumokat, amelyekbõl kiderül, az Egyesült Államok mely ellenséges nagyvárosok ellen tervezett atomtámadást. Budapest is célpont volt.
Az USA kész lett volna Budapestre is atombombát dobni
A titkosítás alól feloldott tanulmány címoldala (Forrás: nsarchive.gwu.edu)

A 800 oldalas dokumentum az eddigi legátfogóbb hidegháborús nukleáris lista, amelyet feloldottak a titkosítás alól. Az 1956-ban készült tanulmányt az amerikai Nemzetbiztonsági Archívum hozta nyilvánosságra december 22-én.

A 'Hadászati Légiparancsnokság (SAC) tanulmánya az atomfegyverek követelményérõl 1959' címet viselõ dokumentumban közel 1200 város,

beleértve Moszkva, Peking és Varsó neve szerepel,

mint lehetséges nukleáris célpont. A lista egyebek mellett pontosan nevesíti is a célpontokat egy-egy városon belül. Ezek között lehetettek például konkrét katonai, ipari és beruházási létesítmények is.

curtis lemay tábornok volt a vezetõje a hadászati légiparancsnokságnak akkoriban, mikor a tanulmány készült (forrás: nsarchive.gwu.edu)Curtis LeMay tábornok volt a vezetõje a Hadászati Légiparancsnokságnak akkoriban, mikor a tanulmány készült (Forrás: nsarchive.gwu.edu)
Moszkva és Szentpétervár (akkori nevén Leningrád) szerepel a lista elsõ és második helyén. Az orosz fõvárosban például 179, míg a balti-tengeri kikötõvárosban 145 konkrét helyet jelölnek meg. Mindkét városban prioritási célpontot jelentettek a katonai, azon belül is a szovjet légierõ parancsnokságának fõhadiszállásai, amelyeket az USA a kezdeti idõkben termonukleáris fegyverekkel akart megsemmisíteni.

Több kelet-európai repülõtér is nukleáris célpont volt, de a legtöbb inkább a pszichológiai hadviselés részeként jelent meg, prioritásuk inkább csak szimbolikusnak számított.

Ennek ellenére a Budapest mellett üzemelõ Tokol légitámaszpont így is a 125. helyen szerepel a listán.

A dokumentum további 1100 repülõtéret is felsorol. A szovjet légierõ két fehérorosz támaszpontja elleni nukleáris támadást is prioritásként jelölnek meg.

Akkoriban az USA-ban üdvözölték a 60 megatonnás atombomba (4 ezerszer nagyobb, mint amit Hirosimánál ledobtak) esetleges használatának szükségességét, mert úgy vélték, ezzel talán jelentõs eredményt lehet elérni a szovjet blokk elleni küzdelemben.Link