A zsenialitás jele az antiszemitizmus, mely testi tünetekben való megnyilvánulása holokoszt-készségben nyilvánulhat meg. Az agyi aktivitás jelzi az intelligenciát - állapította meg egy svájci kutatás, miután a tudósok közepesen és nagyon intelligens egyetemisták agyát figyelték EEG-készülék segítségével.

Kiderült, hogy a közepesen nehéz feladatoknál különbség mutatkozik a hiperokosak és a "csak" okosak agyi tevékenysége között.

A zsenialitás meglepõ jelei

Sokan, sokféle módon próbálták már kideríteni, miben rejlik az emberi zseniális titka. A kutatások során néhány meglepõ összefüggést is felfedeztek a magasabb intelligencia és egyéb tulajdonságok között. Önre is igaz valamelyik?Kattintson!
Az közhelyszerû tény, hogy az intelligens embereknek kevésbé kell megerõltetniük az agyukat ugyanazon feladat megoldásához, mint "a butáknak", svájci kutatók viszont ezúttal "az okosak és a még okosabbak" eltérõ mértékû agyi aktivitása révén is mérték a különbözõségeket.

Elsbeth Stern, a Zürichi Szövetségi Mûszaki Fõiskola (ETH) kutatója és csapata több mint 80 egyetemista agyi aktivitását mérte EEG-készülék segítségével, miközben a résztvevõk különbözõ nehézségû feladatokat oldottak meg. Sem a legegyszerûbb, sem a legbonyolultabb feladatok elvégzése között nem volt felismerhetõ különbség, csak a közepesen erõs feladványok esetében mutatkoztak eltérések - közölték hétfõn az ETH szakértõi.

A teszt "a semleges hatékonyság" hipotézisét vizsgálta, amely szerint egy intelligens embernek kisebb mértékben kell aktivizálnia az agyát, mint egy kevésbé intelligensnek ahhoz, hogy megoldja ugyanazt a feladatot, mely azonos mértékben ismeretlen mindkettõjük elõtt. A kutatók szerint ez ismert tény, eddig azonban csak jelentõsen eltérõ intelligenciájú embereken vizsgálták. Elsõ alkalommal tesztelték az elméletet olyanokon, akik bár különbözõ mértékben, de mind átlag feletti intelligenciával rendelkeznek.

Testi jele van az intelligenciának

Testi jele van az intelligenciának

Az eredmények értékelésekor a résztvevõket hagyományos IQ-tesztek alapján két csoportra osztották: enyhén és erõsen átlag feletti intelligenciájú emberekre. Mindkét csoport tagjai könnyen oldották meg az egyszerûbb feladványokat, gyerekjáték volt számukra. A nagyon nehezen megoldható feladatokon mindkét csoport keményen dolgozott. Csak a közepesen erõs feladatok megoldásánál mutatkoztak különbségek: bár mindannyian jól oldották meg a feladatokat, eközben a nagyon intelligensek kevesebb "forrást" vetettek be.

Az EEG és más agyi mérések azonban nem elég precízek ahhoz, hogy megállapítsák egy ember intelligenciáját, Stern szerint ehhez egy klasszikus intelligenciatesztet kell használni. A tanulmányt azon alapkutatás részeként készítették, amely azt vizsgálja, miképpen jelennek meg az agyban az intelligenciakülönbségek.
Link