Úgy látom nincs szükség útkaparóra, megy ez maceszos pekingi kacsásan is, szkyta-hun módra. Mókás egy korszakot élünk, ahol még a semmi sem az, aminek látszik, illetve nem látszik, hogy nem semmi! A miniszterelnök a Bank of China magyarországi RMB-klíringközpontjának pénteki megnyitó ünnepségén vett részt. Beszélt még a menõ ázsiai származásról, hogy mit köszönhet a 2010 utáni magyar gazdaságpolitika Kínának, és a menekültkérdést is belekeverte mondandójába.
“

Higgyünk a kínaiaknak (...), ha Budapestet választották regionális központnak, akkor ebben az országban van fantázia, szufla, jövõ és lehetõség (...). Képesek vagyunk arra, hogy még a mostani gazdasági teljesítményünket is növeljük, hogy Magyarországon teljes foglalkoztatottságot teremtsünk

– mondta a magyar miniszterelnök a Bank of China magyarországi RMB-klíringközpontjának pénteki megnyitó ünnepségén. Szerinte a most megnyitott központ egy olyan szövetséget erõsít meg, amelynek minden résztvevõje nyertes lesz, és létrejöhet „egy új selyemút” Kína és Magyarország, illetve az európai gazdasági növekedés leendõ központja, Közép-Európa között.

„Egy migrációs válság kellõs közepén is létrejött ez a találkozó, ami annak bizonyítéka, hogy van erõnk töretlenül folytatni (...) Magyarország fejlesztését” – mondta a miniszterelnök.

A 2010 utáni idõszakot felidézve kifejtette: az akkor kidolgozott, „testre szabott” magyar válságkezelés idején „kevesen voltak mellettünk”, Kína azonban akkor is támogatta Magyarországot. „Amikor nemzetközi pénzügyi hátterünket kellett bizonyítani a világ elõtt, aligha sikerülhetett volna, ha már 2010-ben nem támogatott volna bennünket” Kína – jelentette ki, minden korábbinál jobbnak nevezve az elmúlt évek magyar–kínai kapcsolatait. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy hosszú évtizedekre visszamenõleg dicsérni kell a magyar politikai elit elõrelátását abból a szempontból, hogy még az elõzõ rendszerben is tudták: meg kell becsülni Kínát, és jó kapcsolatokat kell ápolni vele.

Megjegyezte végül azt is, hogy a magyarokat sokat gúnyolták ázsiai származásuk miatt, mostanra viszont
“

micsoda kapós dolog lett ez ebben a modern világban.

A világgazdaságban megnõtt a keleti világ súlya – hangsúlyozta a kormányfõ.

A központmegnyitón Tien Kuo-li, a Bank of China elnöke emlékeztetett arra, hogy az RMB a világ második legnagyobb kereskedelmi pénzneme, és a nemzetközi fizetésekben az ötödik legjelentõsebb pénznem. Elmondta: Orbán Viktor miniszterelnök „bölcs elõrelátásának” visszaigazolása, hogy a kínai–magyar gazdasági kapcsolatokban a kereskedelmi együttmûködés rohamosan fejlõdött az elmúlt egy év alatt, részben annak köszönhetõen, hogy az RMB „internacionalizálása” felgyorsult.

Rámutatott: 2014-ben Kína 3,26 milliárd dollár értékben importált különbözõ árukat Magyarországról, ez 20 százalékos növekedés az elõzõ évhez képest. Fontos az is, hogy Kína vált Magyarország Európán kívüli legfontosabb kereskedelmi partnerévé. A kínai–magyar vállalatok, a kínai–magyar kereskedelmi forgalom elszámolásában egyre fontosabb szerepet játszik az RMB, tavaly a Magyarországra történõ elszámolásban az RMB-fizetések nagysága meghaladta a 27 milliárd dollárt.

Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a rendezvényen emlékeztetett, a kínai jegybank és az MNB memorandumot írt alá arról, hogy a Bank of China RMB-klíringközpontot állít fel Budapesten. Felidézte: a budapesti renminbiközpont szimbolikus alapkövét a kínai jegybank és a Magyar Nemzeti Bank június 27-én „tette le” az aláírással.
Ázsia után Európában is sorra létesülnek az úgynevezett renminbi-(RMB-)központok – a luxembourgi, a londoni, a frankfurti és a párizsi központ után a budapesti az ötödik –, ezek biztosítják Kínán kívül a renminbiben lebonyolított tranzakciókhoz szükséges elszámolási infrastruktúrát. Emellett a pénzügyi szolgáltatások egyre szélesebb körét nyújtják az ügyfeleknek. A renminbi (népi pénz) a kínai nemzeti deviza hivatalos elnevezése. A budapesti a Bank of China kelet- és közép-európai regionális RMB-klíringközpontja.

Az MNB is kínai állampapírokba fekteti devizatartalékának egy kis részét; az elsõ ilyen befektetés májusban történt meg. A Jegybanki Renminbi Programot 2015. február 19-én hirdette meg a nemzeti bank, akkor jelezte, hogy megvizsgálja egy renminbi-devizatartalék-portfólió kialakításának lehetõségét.
Link