Remélem ti már nem kerültök magyar földbe, hanem füstté váltok egy holokoszt keretében, tiszta sebbel és bevarrt pofákkal. Az egyik legfontosabb célom, hogy az MVH gazdabarát hivatal legyen. Nem arról van szó, hogy a forrásfelhasználás ellenõrizetlen legyen, sõt, az, hogy a jogszabályok betartása mellett szolgáljuk a gazdálkodókat, segítjük a pontos pályázatok benyújtását, mindenki érdeke. Ezáltal nekünk is könnyebb lesz az elbírálás, egyszerûbb és hatékonyabb a pénzek eljuttatása a gazdák felé – vallja Gyuricza Csaba, a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) idén kinevezett elnöke.


Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

Önt március elsején, az idei egységes elektronikus kérelembeadási idõszak kezdete elõtt egy hónappal nevezték ki az MVH élére, amikor a hivatal már több mint fél éve elnök nélkül mûködött. Milyen állapotú szervezet irányítását vette át?

A Szent István Egyetem Mezõgazdaság- és Környezettudományi Karának dékánja voltam, mielõtt kineveztek a Hivatal elnökének. Új kihívást jelent számomra, hogy az oktatás területérõl az államigazgatáshoz kerültem. Hivatalba lépésemkor az egyik célkitûzésem az volt, hogy az MVH-nál a jövõben a szakmaiságot jobban elõtérbe helyezzük, és az elõzõ idõszakban jellemzõ, gyakran túlzott bürokratizmust csökkentsük, a gazdák tájékoztatására pedig nagyobb hangsúlyt fektessünk. A szervezet kétségtelenül megérezte, hogy több mint fél évig nem volt elnöke, és az azt megelõzõ idõszak egyes lépései szintén árnyékot vetettek a Hivatal mûködésére. Már a kezdetektõl azt vallom, hogy az MVH-nak a „tiszta kezek és bevarrt zsebek” elv alapján kell mûködnie, és munkatársaimtól is ezt várom el. Azt vallom, hogy a Hivatal, bár jogalkalmazó és végrehajtó szerv, mégis, ha a tapasztalatok azt mutatják, igenis bátran merjünk felszólalni, kezdeményezni, javaslatokat tenni. Mintegy 40 javaslatot tett az új vezetés fél év alatt a szervezet munkáját befolyásoló jogszabályok megváltoztatására. Emellett sorra látogatom a vidéki kirendeltségeket is, hogy elsõ kézbõl kapjak tájékoztatást az ott élõk problémáiról, javaslatairól.


Az elmúlt években nem volt egyértelmûen pozitív az MVH megítélése a gazdálkodók körében. Mire vezethetõ ez vissza, és Ön szerint a hivatalnak milyen szervezetként kell mûködnie a jövõben?

Sokszor nagyon szankcióorientált és bürokratikus volt a rendszer, kevés volt a gazdálkodók ideje és lehetõsége, hogy amennyiben elrontottak valamit, azt korrigálják. Ezen mindenképpen változtatni szeretnénk, és az elmúlt idõszakban lépéseket is tettünk ennek érdekében. Többek között a hatékonyabb tájékoztatás céljából átalakítottuk az ügyfélszolgálatot, igyekeztünk csökkenteni az ügyintézési határidõket, a munkatársainknak képzéseket szerveztünk, az egységes kérelem benyújtási idõszaka alatt folyamatos visszacsatolást küldtünk a gazdáknak. Ugyanakkor nem elég a gazdák szolgálatában mûködni, mindezt ügyfélbarát módon kell tenni.

A megelõzõ években a területalapú támogatásoknál fordult elõ, hogy többen törvénysértõ módon igyekeztek megszerezni az uniós támogatásokat. Mennyire ítéli kockázatosnak a ma mûködõ kifizetési rendszert, és hogyan lehet tovább csökkenteni a visszaélési lehetõségeket?
Ahol emberek dolgoznak, ráadásul csaknem 1800-an, ott nem lehet kizárni a jogszabályoktól esetlegesen eltérõ magatartást. Az új vezetés ugyanakkor mindent megtesz a visszaélések elkerülése érdekében. Egyértelmûvé tettük a kollegáknak, hogy mûködésünket a „tiszta kezek és bevarrt zsebek” elv vezérli. Átalakítottuk az informatikai rendszer felügyeletét, erõsítettük és szigorítottuk a belsõ ellenõrzési rendszert, valamint az adminisztratív és helyszíni ellenõrzéseket. A területalapú támogatásokban megjelenõ volumenek, a 177 ezer körüli kérelem és több mint 1 millió parcella, magukban hordozzák a hanyagságból, illetve szándékosan jogosulatlan igényléseket. A mennyiségekbõl fakadóan ezek kiszûrése jelentõs feladat. A területalapú támogatásoknál történõ visszaélések megakadályozására 2013-tól a jogszerû földhasználat vizsgálatot kiterjesztettük a kockázatos igénylésekre, ugyanakkor pontosan a kiterjesztett jogszerû földhasználat vizsgálat tapasztalatai alapján jogszabály-módosítást kezdeményeztünk. Elmondható tehát, hogy a korábbi évek tapasztalatainak beépítése bizonyos szempontból szigorítást jelent, bizonyos szempontból pedig enyhítést is eredményezhet. Ezáltal pontosabbá, igazságosabbá teszi az ellenõrzési rendszert. Természetesen minden évben minden támogatásban elõfordulnak részben vagy teljesen jogosulatlan igénylések, de ezek aránya az ellenõrzéseken keresztül történõ reagálással felderítésre kerül. Fontos lehet a jövõre nézve, hogy az ellenõrzési rendszer már a 2013-ban kipattant ügyben is detektálta a jogosulatlan igénylések egy részét. Ugyanakkor fontos tudni, hogy az Európai Unió és a magyar hatóságok is szigorú eljárásrend szerint, folyamatosan ellenõrzik az MVH tevékenységét. Bízom benne, hogy a jövõben az MVH-ról már nem a kétes „ügyek”, hanem csakis a tisztességesen mûködõ, segítõkész, gazdabarát hivatal jut mindenkinek az eszébe.


Az idei év egyik legnagyobb eseménye az volt, hogy élessé vált az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) közvetlen támogatási rendszere. Ez milyen kihívások elé állította az MVH-t?

A 2015-ös év az MVH történetének legnehezebb esztendeje. A 2014- 2020-as ciklus új költségvetési idõszak az Európai Unióban, új agrár- és vidékfejlesztési támogatási programokkal. A legnagyobb kihívást a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjából adódó változások magyarországi adaptációja jelentette. Ehhez kellett igazítani a szervezet – mint kifizetõ ügynökség – mûködését. Ráadásul nagyon rövid idõ állt rendelkezésre, mivel áprilistól elkezdõdött az egységes kérelmek benyújtásának idõszaka. Elmondhatom, hogy megfeszített munkával sikerült felkészülnünk mind a jogszabályalkotás, mind a képzés oldaláról. Átszerveztük a hivatalt, felkészítettük a dolgozókat az új és a korábbinál bonyolultabb támogatási rendszerrel kapcsolatos információszolgáltatásra, felhasználóbaráttá tettük az elektronikus benyújtási felületet. Az egységes kérelem benyújtásánál a gazdálkodókat olyan új informatikai rendszer kialakításával tudtuk segíteni, amely az elõzõnél „ügyfélbarátabb”, egyszerûbben kezelhetõ. Ezt nagyon fontosnak tartom, mivel egy bonyolult pályázati rendszerrõl van szó, minden eddiginél több jogcímmel. A kérelembenyújtás sikeresnek tekinthetõ, és egy új rendszernél ez nagy eredmény. Ehhez természetesen szükség volt a Földmûvelésügyi Minisztériumnak, az MVH-nak, az Agrárkamarának és maguknak a gazdálkodóknak az együttmûködésére is. Most már az elõlegfizetés idõszakában vagyunk. Örömmel mondhatom, Magyarország azon kevés uniós tagállam közé tartozik, amely egyrészt október 16-án megkezdte a gazdák számára az elõlegfizetést, másrészt él az akár 70 százalékos elõlegfizetés lehetõségével az eddigi maximum 50 százalék helyett.

Az Európai Bizottság a nyáron elfogadta az új magyar Vidékfejlesztési Programot is, amelynek elsõ pályázatai az õsszel jelentek meg, a Miniszterelnökség pedig összesen 32 új kiírás közzétételét tervezi december végéig. Hogyan készül fel az MVH a pályázatok befogadására és kezelésére?

Az MVH szorosan együttmûködve a Miniszterelnökséggel a „Pályázat Elõkészítõ Munkacsoportokba” szakembereket delegál, akik a teljes munkafolyamatban részt vesznek. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás és az ökológiai gazdálkodás támogatása kapcsán már megjelentek a pályázati felhívások, az MVH nagy energiát fektet abba, hogy a pályázatok benyújtására alkalmas elektronikus felület felhasználóbarát legyen, és a kérelmek gyors elbírálását lehetõvé tevõ ügyintézést segítõ szoftverek is idõben rendelkezésre álljanak.

Az interjú teljes verziója az ”Agrárszektor 2015 – Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban” címû kiadványunkban olvasható.
Link