Alkoholizmus
Tömegek életét teszi tönkre az iszákosság

„Népegészségügyi katasztrófáról” beszélt a hazai alkoholhelyzet kapcsán a Magyar Nemzetnek nyilatkozó addiktológus konzultáns.

Nagy Zsolt lapunknak rámutatott, friss és megbízható kutatás híján nincsen hiteles adat arra vonatkozóan, hogy hányan élnek ma Magyarországon alkoholproblémákkal. Optimista becslések szerint 600 ezer emberrõl lehet szó, a szakember szerint azonban az sem zárható ki, hogy az alkoholisták száma már most elérte itthon az egymilliót. Egyes vélemények szerint napjainkban Magyarországon a kórházi ágyak negyven százalékán olyan beteg fekszik, aki alkoholproblémájának valamilyen szövõdménye miatt szorul ápolásra.
Mintha nem vennénk tudomást a nappalinkban ülõ elefántról
Iszunk, ha örülünk, iszunk, ha bánatunk van

Pár éven belül egymillióra nõhet az alkoholisták száma a mostani 800 ezerrõl Magyarországon, mert „olyan utánpótlás-nevelés van, hogy a Puskás Ferenc Akadémia ahhoz képest kutyafüle” – fogalmazott tegnap Zacher Gábor. A toxikológus elmondása szerint évente 30 ezren halnak meg alkohollal kapcsolatos betegség miatt, és 2,5 millióra tehetõ az úgynevezett nagyivók száma, így szinte minden család érintett. A szakember minderrõl az állami televízió mûsorában beszélt, majd lapunknak is nyilatkozott. Megkeresésünkre megerõsítette pesszimista prognózisát, hozzátéve: a szakma képviselõi régóta mondják, hogy égetõ szükség lenne nemzeti alkoholstratégiára. Zacher szavai alapján az alkoholizmus és a gyógyszerfüggõség mély szociológiai problémákban gyökerezik, ezt a megelõzésben is figyelembe kell venni. Jelentõs szerepet játszik benne a mintakövetés, azaz milyen példát látnak maguk elõtt a gyerekek.

– Idehaza az alkoholfogyasztás teljesen elfogadott, sok közegben egyenesen elvárt dolog. Iszunk, ha örülünk, iszunk, ha bánatunk van – fejtette ki a szakember. Nyomatékosította ugyanakkor, az alkoholizmus nem attól függ, mennyit iszik valaki, hanem attól, hogy az ivás szokásként mennyire ivódott bele az életébe. A toxikológus beszélt arról is, hogy a nagyivók száma nemcsak a felnõttek, hanem a kamaszok körében is nõ.

Nagy Zsolt úgy látja, míg a drogok terén az elmúlt néhány évben hatalmas erõfeszítések történtek a megelõzés, a kezelés vonatkozásában is, mindeközben az alkoholizmus mostohagyerek maradt. Ez a szakember szerint azért is érthetetlen, mert a két probléma kéz a kézben jár, azzal a különbséggel, hogy az alkoholproblémákkal élõk száma hússzorosa a drogfüggõséggel küszködõknek.

Több mint tizenöt éves praxisával Nagy Zsolt úgy látja, hogy a kialakult helyzet több dologgal is összefügg: részben a magyar társadalomban mélyen gyökerezõ ivási szokásokkal és magatartásformákkal. Ehhez kapcsolódik az is például, hogy az alkohol legális, így sokkal kisebb a szeszes italokkal kapcsolatban az emberek, különösen a fiatalok veszélyérzete, mint például a drogokkal szemben. A probléma másik jelentõs összetevõje – miként arra Zacher Gábor is rámutatott –, hogy nincsen alkoholstratégiánk, ennek a hiányosságnak a pótlására ráadásul egyelõre nem látszik a politikai akarat. – Olyan, mintha nem vennénk tudomást a nappalinkban ülõ elefántról – fejtette ki addiktológiai konzultáns. Nagy Zsolt, aki részt vett a 2013– 2020-as nemzeti drogellenes stratégia létrehozásában, rámutatott arra is: az elfogadott stratégia javaslatai között konkrétan szerepel, hogy sürgõsen ki kell dolgozni egy nemzeti alkoholstratégiát is. Az tehát, hogy ez a mai napig nem történt meg, azt jelenti, súlyos mulasztásban van a kormány.
Nem jellemprobléma, hanem betegség

Arra a kérdésre, hogy mit kéne tartalmaznia egy alkoholstratégiának, a szakember kifejtette: egy ilyen stratégia egységes szemléleti keretet hozna létre, amelyen belül meghatározná a fontos tennivalókat számos területen a kínálat és a kereslet csökkentésétõl kezdve a társadalom érzékenyítésén át az ittas vezetés megakadályozásáig. Ki kellene hogy terjedjen ezen kívül a különféle kezelési és ellátási formák összehangolására is.

Az egységes szemlélet része kellene hogy legyen annak az elfogadása is a társadalom és az orvosok részérõl, hogy az alkoholizmus nem jellemprobléma, hanem betegség. Nagy Zsolt szerint különös ellentmondás, hogy míg a magyar társadalom egyszerre bátorítja és várja el az ivást az egyéntõl, stigmatizálja és kirekeszti azokat, akik nem tudják kezelni az alkoholfogyasztásukat. Ez a legfõbb oka annak, hogy az alkoholistáknak végül csak töredéke kér segítséget. Pozitívumként említette azonban, hogy az ellátórendszeren belül fokozatosan kezd teret hódítani az az új szemlélet, amely már nem a gyógyszeres és kórházi kezelést tekinti az alkoholproblémák leküzdésének elsõdleges eszközeként. Helyette egyfajta közösségi alapú, az önsegítés elvét szem elõtt tartó, a beteg saját erõforrásaira építõ, a felépülésre fókuszáló és a tartós józanságot megcélzó megoldásban hisz.

A Nyírõ Gyula Kórházban ma már például ez a szemlélet van jelen. Nagy Zsolt szerint az új megközelítés azért is terjed lassan, mert a magyar társadalomra jellemzõ az úgynevezett tanult tehetetlenség, vagyis az a szemlélet, hogy mástól várjuk a problémáink megoldását. Egy uniós felmérés szerint például a magyarok kétharmada gondolja úgy, hogy az egészségügy feladata megoldani az alkoholproblémáját. Az addiktológiai konzultáns szerint ez azért is veszélyes, mert az alkoholizmus leküzdéséhez a beteg tevékeny közremûködésére van szükség, másképp igen szerény esélyekkel indul a felépülés útján. – Akinél egyszer kialakult a betegség, annak végleg le kell mondania a kedélyes poharazgatásról – nyomatékosította a szakember.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés idõpontja: 2016. 01. 04.

Bréking: kevesebb alkohol fogyott Oroszországban

Oroszország tavalyi alkoholimportja rekord mértékben csökkent a rubel gyengülése és a lakosok vásárlóerejének csökkenése miatt.

Whiskeybõl az import 22,3 százalékkal csökkent és a mennyisége 33,59 millió liter volt. A rumimport 35 százalékkal zuhant 4,76 millió literre, borból pedig 32,6 százalékkal kevesebbet hoztak be, a vámstatisztika adatai szerint - írja a Moscow Timesra hivatkozva a Blikk.

A vodkaimport mennyisége csökkent a legnagyobb mértékben, mégpedig négyszeresen, ami arra vezethetõ vissza, hogy ezt a szeszfajtát Oroszország csaknem kizárólag Ukrajnából importálta. A The Moscow Times szerint ha a rubel tovább gyengül, az importáló orosz vállalatok az áraik emelésére kényszerülnek.
http://www.boraszportal.hu/froccs/bre...agban-2394