Amerika birodalomépítése és hanyatlása

"Mi, amerikaiak saját sírunkat ássuk"

Beszélgetés Chalmers Johnson amerikai politológussal az amerikai birodalom felemelkedésérõl és bukásáról, a Perzsa-öböl meghódításáról, és Németországról, "a világ legkönnyebben megrontható országáról".



JF: Johnson úr, az "Egy birodalom lehanyatlik" címû könyve óta, Zbigniew Brzezinski volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó mellett ön az amerikai imperializmus egyik legmarkánsabb teoretikusának számít. Honfitársai részérõl az imperialisztikus szellemiség átvételét viszont vészjóslónak tartja. Elemzése szerint azonban ez a folyamat már megkezdõdött - éspedig nem csupán 2001. szeptember 11. óta. Milyen jeleit látja ennek?

JOHNSON: Az USA világszerte 725 katonai támaszpontot üzemeltet. Mi másnak nevezné ezt, ha nem birodalomnak? A hidegháború alatt globális jelenlétünk még indokoltnak tûnt, idõközben a Szovjetunió szétesett, az USA-csatlósrendszer azonban még mindig fennáll. Ebbõl világos lesz, hogy a valóságban nem védelmi rendszerrõl volt szó, ehelyett láthatóvá válik e szerkezet birodalmi természete.

JF: Az USA pártolói azzal érvelnek, hogy az Egyesült Államok egyedüli szuperhatalomként világszerte felelõsséggel tartozik, ezért kell teljes körûen jelen lennie.

JOHNSON: Gondolkodjék el az arányosságon, hiszen a németek például többször kerülnek kapcsolatba az amerikai csapatokkal, mint maguk az amerikaiak. Ugyanis az amerikai hadsereg 32 európai támaszpontjából egyedül 27 Németországban van, ehhez jön még két légitámaszpont. És mindez ötven évvel a második világháború vége után! A tapasztalat azt mutatja, hogy ha az USA egyszer valahol katonai támaszpontokat létesített, ezeket lehetõleg nem adja fel, mivel elsõsorban a világviszonylatú amerikai katonai jelenlét kiterjesztésérõl van szó. Azonban nem csak a támaszpontok száma árulja el a szándékot, hanem a jellegük is. Így a Balkánon két támaszpontot üzemeltetünk, amelyek teljesen túlméretezettek arra a békemisszióra, amelyet Amerika ott az európaiakkal együtt végez. A kérdés tehát az, milyen célból ûzik ezt a ráfordítást? Ön sem hiszi, hogy azok a katonai támaszpontokat, amelyeket 2001. szeptember 11. után Üzbegisztánban és Kirgizisztánban - fontos helyek Oroszország déli szárnyán - vélhetõleg csak az Afganisztán elleni támadásra kaptak meg, a hadmûveletek után majd ismét kiürítik. Csakúgy az afganisztáni létesítményeket, amelyek használata legkevésbé sem szorítkozik arra, hogy az afganisztáni megbízatást teljesítsék, hanem új mûveletek számára szolgálnak majd mint kiinduló pontok.

JF: Elméletének központi fogalma a "blowback" szó - magyarul visszalökés, visszacsapás, az akció és reakció értelmében. Egy a CIA-zsargonból vett szakkifejezésrõl van szó?

JOHNSON: Igen, a "blowback" az amerikai titkosszolgálat nyelvén az USA titkos külpolitikai intézkedéseinek nem szándékolt következményeit írja le. Mivel annál, amit a napi sajtó terroristák, drogbárók, bûnözõ rezsimek vagy illegális fegyverkereskedõk megvetendõ tetteiként ábrázol, csupán a korábbi amerikai titkosszolgálati mûveletek visszaütésérõl van szó. Minthogy leplezetten hajtották õket végre, a polgárok természetesen nem ismerik fel az összefüggéseket, és e "blowback" igazi jellegét, annak az amerikai külpolitikával való összefüggését tekintve, híján lesznek a tisztánlátásnak.

JF: A könyve már 1999-ben megjelent, a kritikusok tiszteletüket fejezik ki önnek, mivel elmélete elemzõ szinten elvileg megjósolta szeptember 11-ét.

JOHNSON: Szeptember 11. világos "blowback" volt, és az a probléma, hogy egy sor nép gyûlöl tiszta szívébõl bennünket, amerikaiakat. Ennek kapcsán van indítékuk, hogy borzalmakat kövessenek el Amerika ellen. A kormány sohasem nevezte meg nekünk a new york-i merénylõk Világkereskedelmi Központ ellen végrehajtott támadásának indítékait.

Kijelentették, hogy ezen személyek esetében iszlám gonosztevõkrõl van szó. A jó és gonosz amerikai logikája szerint a gonosztevõknek nincsenek indítékaik, hiszen végsõ soron lényegük az, hogy rosszat tegyenek. Ebben merül ki minden magyarázat. Azonban megelégszik-e ön egy ilyen ábrázolással? Ne tegye, mert az amerikai kormányzat tudja, miért marad inkább adós az indítékok taglalásával. Az USA hatalmát a Föld legtávolabbi sarkáig kiterjeszti, és eldugott népekre kényszeríti rá gazdasági rendszerét. Mi, amerikaiak saját sírunkat ássuk.

JF: A "blowback" a vélhetõen hamarosan bekövetkezõ iraki háború magyarázatának kiindulópontja is?

JOHNSON: A kritikus vitában az USA-ban három fõ magyarázó modell van a küszöbön álló iraki háborúra. Az elsõ az olajéhség. A Bush-kormányzat olajmultikkal való kapcsolatai eléggé ismeretesek, és végül is Irak Szaúd-Arábia után valószínûleg a világ második legnagyobb olajkészleteivel rendelkezik. A második modell a közel-keleti elmélet, eszerint a valószínûleg bekövetkezõ háború azon jó kapcsolatok következménye, amelyeket a jelenlegi amerikai kormány több tagja tart fenn az izraeli parlament jobboldali Likud-blokkjával, amelynek érdeke fûzõdik az Irakkal való szembenálláshoz. A harmadik modell a belpolitika-elmélet, amely azt mondja, hogy az iraki háború csak egy külpolitikai kaland, amellyel a kormány az otthoni, hatalmas problémákról akarja elterelni a figyelmet. Én elemeiben mindhárom elméletet nagyon is találónak tartom. Azt, hogy egyedül ezeket az összefüggéseket külön-külön önálló magyarázattá sûrítsük, túlságosan merésznek tartom.

JF: Az Irak elleni támadásnál mégsem reakcióról van szó, hanem akcióról. Hogyan magyarázza meg tehát ezt a konfliktust a "blowback"-elv alapján?

JOHNSON: A "blowback" többet jelent, mint az egyszerû akció-reakció. Ötven évvel ezelõtt volt az elsõ fedett CIA-mûvelet az Öböl-térségben, a demokratikusan megválasztott iráni miniszterelnök, Mohamed Mosszadeg megbuktatása, 1953-ban. Mosszadeg a British Petroleum kezében lévõ olajforrásokat államosítani akarta. Reza Pahlevi sah alatt ehelyett az ellenzék kikapcsolása mellett egy új, igen elnyomó kormányt állítottak fel. A "blowback" 1979-ben következett, amikor fiatal fundamentalista muzulmánok Khomeni ajatollah vezetése alatt, a sah reszimjét megbuktatták. Ugyancsak 1979-ben, a szovjetek bevonultak Afganisztánba, mire az USA világszerte megkezdte iszlám fundamentalisták mudzsaheddin-szabadságharcosokként való toborzását. Köztük egy bizonyos Oszama bin Ladenét. A következõ "blowback" programozva volt.

Az Öböl-térség amerikai politikája hagyományosan két oszlopon nyugodott: a szaúd-arábiai és az iráni reakciós bábrezsimeken. Amint a perzsa oszlop összeomlott, pótszerkezet után kellett nézni, hogy a térség olajkészletéhez való hozzáférést biztosítsák. Kedvezõen adódott, hogy ugyancsak 1979-ben Szaddám Husszein, az iraki zsarnok hatalomra került, akit Irán elleni háborújában az USA fegyverszállítással és mûholdas felderítéssel támogatott. Azonban 1988-ban, az elsõ öbölháború befejezése után, az USA-szövetséges emlékezetébe idézte minden iraki államfõ hagyományos álláspontját, hogy Kuvait esetében felszabadítatlan iraki területrol van szó. Kuvait 1990-es inváziójával az USA által folytatott politika, hogy Szaddámot feltáplálták, újból ránk ütött vissza.

Miután ezt a folyamatot 1991-ben a második öbölháborúban visszacsinálták, ennek folyamán az USA állandó katonai támaszpontokat létesített Szaúd-Arábiában, Bahreinban, Katarban, az Egyesült Arab Emírségekben, Omanban és Kuvaitban, és ezzel magára vonta a hívok és fundamentalisták haragját. És a szeptember 11-i események után megjósolható, hogy a következõ évtizedekben sok további amerikainak kell majd keserûen szenvednie a "blowback"-jelenségtõl.

JF: A "blowback"-elmélet tehát nem kétdimenziós rendszer, hanem az ördögi kör elvébõl indul ki. Az akció-reakció-elv egy eszkalációs spirálban szaporodik tovább. Minden "blowback" újabb akciót tesz szükségessé, hogy következményeit eltüntethessük, ez azonban csak egy további "blowback"-hez vezet, a helyzet végleg kicsúszik az ellenõrzés alól.

JOHNSON: Igen, Mosszadeg bukása 1953-ban a térségben egy olyan eseménylácolatot indított el, amely az elkövetkezõ hetekben a harmadik öbölháború képében újabb láncszemet illeszt magához.

JF: A "blowback"-elmélet tehát kimutatja, hogy az Irak elleni, küszöbön álló támadásnál nem a "terror elleni háborúról", és nem is a tömegpusztító fegyverek további elterjedése elleni elõvigyázatossági intézkedésrõl van szó?

JOHNSON: Pontosan, hanem az egy USA következményi reakciójáról a korábbi amerikai politika "blowback"-jeire a térségben. Úgy tûnhet, mint egy új történelmi szakasz konfliktusa, valójában azonban egy belso logikát követ. És a háborús terv már szeptember 11. elõtt megfogalmazódott. Hiányzott azonban egy katalizátor, hogy megszerezze e tervhez az USA és a világ közvéleményének jóváhagyását. Szeptember 11. volt ez a katalizátor - már csak egy ilyen támadásra vártak! Az újabb iraki háború eredménye amerikai támaszpontok telepítése lesz a Tigris és az Eufrátesz között. Irak meghódítását azután egy Irán elleni háború követi majd, amely a térséget teljességgel amerikai ellenõrzés alá hajtja majd.

JF: A "blowback"-elv áll az amerikai birodalom bukásáról szóló elméletének középpontjában is?

JOHNSON: Még ha a terjeszkedés a birodalmak kialakuló szakaszában vélhetõleg bizonyos célok elérésére szolgál is - például a letisztulás, biztonság, megelõzés -, úgy az imperializmus valójában csak saját törvényét követi. A terjeszkedés nem szolgál - o maga a törvény. Mivel egy birodalom sajátossága a terjeszkedés maga. A "blowback"-elv itt visszafelé hajtja. Így a csatlós államok általi uralom az Öböl-térségben a "blowback"-eszkaláció után ma már nem mûködik, ezért kísérli meg az USA immár a túlhaladott uralmi elvet közvetlen katonai jelenléttel helyettesíteni.

JF: Ami az elvet azonban nem érvényteleníti, hanem ellenkezõleg, az ördögi kört csak még jobban lendületbe hozza.

JOHNSON: Így van, amíg az birodalmi hatalom túlterjeszkedési állapotba nem kerül, és következésképpen megkezdõdik a hanyatlás. Az amerikai katonai doktrína ma abban áll, hogy egy ellenfél születését már meg sem engedje. Ez már maga a birodalmi túlterjeszkedés definíciója. Az USA-ban jelenleg nyíltan vitatkozunk, hogy új Róma vagyunk-e, valójában azonban inkább egy új Napóleonhoz hasonlítunk. Az imperializmust nyíltan csak szeptember 11. folyományaként nevezik néven.

JF: Ön viszont mikorra teszi az amerikai birodalom valóságos születését?

JOHNSON: Az amerikai imperializmus a második világháborúban gyökerezik, mivel Pearl Harbor befejezte az amerikai elszigetelõdést. Ahogyan a Szovjetuniónak fel kellett ismernie, hogy a kommunizmus Kelet-Európában nem állítható fel demokratikus választások útján, és ezért csatlós államok rendszerét hozta létre, az USA-nak is fel kellett ismernie, hogy azok az államok, amelyeket Kelet-Ázsiában meghódított, például Japán és Dél-Korea, nem lesznek demokratikus úton stabil, Amerika-barát rezsimekké. Ezért ugyancsak csatlós államokat hoztak létre. Ha netalán csodálkozna ezen a megállapításon, legalábbis ami Japán említését illeti, gondolja meg, hogy Japánban a háború óta egypárti uralom van. Japán alapvetõen nem más, mint egy rendkívül gazdag NDK - a csatlósunk. Ezt a tényt az is aláhúzza, hogy ott írd és mondd, 91 katonai támaszpontot tartunk fenn. Már 1965-ben abban a tudatban vonultak az elsõ amerikai csapatok Vietnamba, hogy ok az "új rómaiak", ahogyan egy veterán beszámolt.

JF: A vietnami tapasztalat nem "gyógyította ki" ebbõl az USA-t?

JOHNSON: Igaz, hogy a nép többsége Vietnamból azt a következtetést vonta le, hogy a jövõben fogjuk vissza magunkat az intervenciókkal, csalóka azonban, ha Amerikában ezt tartjuk a döntõ tanulságnak. Az elit nagy részei pontosan a fordított következtetésre jutottak, vagyis, hogy meg kellett volna nyernünk a háborút, és csak azért nem sikerült, mert nem voltunk eléggé erõsek és határozottak. A jövõben ennek másként kell lennie. És a második öbölháború azt a lehetõséget kínálta, hogy a népnek bizonyítsuk, hogy a tervezõk megtanulták a leckét, és Amerika igenis ismét tud háborút vezetni. Ezzel minden akadályt elhárítottak az útból, amely Vietnam óta egy amerikai terjeszkedést akadályozott.

JF: Peter Scholl-Latour (francia és német nyelvterületen publikáló, ismert újságíró, a ford.) közel-keleti szakértõ egy ennek az újságnak adott interjúban azt mondta, igaz, hogy az USA stratégiáját tévesnek tartja, azonban "ne hagyjuk magunkat együgyû antiimperializmusra csábítani. Birodalmak lehetnek szükségesek, hogy rendet tartsanak."

JOHNSON: Scholl-Latour téved, mert figyelmen kívül hagyja, hogy egy birodalom szükségszerûen haderõt igényel a stabilizációra és a terjeszkedésre. Minthogy a birodalom növekszik, növekszik a haderõ is. Megkezdõdik tehát a militarizálódás folyamata is, amely nemcsak a határokon, hanem természetesen odahaza is végbe megy. Ez azt jelenti, hogy a birodalmi militarizmus Amerikát meg fogja változtatni: a civil lét, a szabadság és polgárjogok Amerikája el fog veszni. És itt is hat a "blowback"-elv, mivel egy "blowback"-re való reakció nemcsak külsõ, hanem ugyanúgy, a közbiztonság nevében, a polgárjogok korlátozásához és az ország légkörének kiélezéséhez vezethet. Az amerikaiak maguk tehát elveszítik országukat. Hiszen tekintsen a történelembe: a römai köztársaságból a Római Birodalomba vezetõ átalakulás - - egy több mint száz évig tartó folyamat - egy mûködõ római szenátus diktatúrává való átalakulása volt, mert az imperium romanum katonai diktatúra volt! Nem tudjuk, hogyan folyik majd az USA-ban az átalakulás, azonban egy diktatúra születése valós veszély, sõt, egyfajta fasiszta rendszer megszületése sem kizárható.

JF: Mennyire elõrehaladott ez a folyamat?

JOHNSON: Fegyveres erõink idõközben egyfajta autonómiára tettek szert. Már nem a kormány eszközei, hanem egyfajta politikai önjárást alakítottak ki. Ugyanis valójában a birodalmiság szavatolói. Külföldön az amerikai csapatok közben még függetlenebbek, mint itt, és Németországban inkább arra figyeljenek, mit gondol B.B. Bell tábornok, a németországi és európai fõparancsnok heidelbergi fõhadiszállásán, mint arra, amit az amerikai nagykövet Berlinben mondani akar - akárki is legyen az éppen. És mit gondol, hogyan zajlik ez olyan országokban, mint Dél-Korea! A State Department, tehát az amerikai külügyminisztérium jelentõsége az idõ folyamán óriási veszteséget szenvedett, egyidejûleg azonban végbement a Pentagon, tehát a védelmi minisztérium felemelkedése. Emennek persze ma már nincs sok köze a védelemhez, hanem egyfajta mellékkormánnyá vált.

Sajnos, az amerikaiak nem szívlelik meg például George Washington vagy Dwight D. Eisenhower klasszikus figyelmeztetéseit: egy túlságosan nagy, álló hadsereg veszélyezteti a demokráciát.

JF: Milyen szerepet játszanak az amerikai titkosszolgálatok, ezek is az alkotmányt veszélyeztetõ felemelkedést élnek meg?

JOHNSON: Titkosszolgálataink ma már a szó valódi értelmében nem titkosszolgálatok, amelyek klasszikus kémelhárítást és felderítést folytatnának. Fõ tevékenységük ehelyett idõközben az álcázott mûveletek végrehajtása lett. Ezzel a CIA az elnök egyfajta magánhadseregét képezi.

JF: Aki a birodalmak rendtartó hatalmát pártolja, tûnhet-e úgy, hogy nem látja meg a perifériák erre jellemzõ szétzilálódását?

JOHNSON: Igen, így hozta el az USA birodalmi politikája a nyolcvanas években Latin-Amerika számára annak legrosszabb évtizedeit a spanyol hódítás óta - véresen és pusztítóan. Vagy gondoljon az afganisztáni háborúra, amelyet az USA állandóan tüzelt, és a szovjetek visszavonulása után az országot egy megsemmisítõ polgárháború kezére adtuk. És az Irak elleni, küszöbön álló mûvelet is számos ártatlan ember életébe kerül majd.

JF: Mely szerepet játszik az amerikai birodalom számára az amerikai gazdasági rendszer és az "American way of life" (amerikai életmód, a ford.) mint elõfeltétel elterjesztése?

JOHNSON: Az amerikai gazdasági rendszer döntõ szerepet játszik az USA birodalmi rendszerében, mert a gazdaság és politika elválasztása ma már nem létezik. Ebben a globalizáció a döntõ ideológiai fogalom. Mivel valójában a globalizáció nem jelent mást, mint amerikanizálást. Leplezni akarják, hogy a népek az amerikai imperializmus áldozataivá válnak, és bebeszélik nekik, hogy elkerülhetetlen gazdasági folyamatról van szó, amelyet a fejlõdés idéz elõ, és amelybõl alkalmazkodás révén részesülhetnek. Valójában azonban lehetetlen részesülni anélkül, hogy alkotórészévé ne válnának az amerikai birodalomnak. A globalizáció a nemzetközi jog homlokzatát csillantja fel, amelyet az USA nem tart be, ha érdekeivel ellentmond.

JF: A németek ezzel szemben szemmel láthatóan igen jól érzik magukat az amerikai birodalomban.

JOHNSON: igen, amíg nem éri õket egy "blowback", ami elõbb-utóbb meg fog történni. Mivel azt tanácsolta a hegemón hatalom, hûséges szövetségesei aszimmetrikus hadviselést céloztak meg, tehát a terrorista reakciók látószögébe kerültek. Németországnak azonban magában megvan az az elõnye, hogy stabil, demokratikus és Amerika-barát. Számos támaszpontot tartunk fenn Németországban, köztük a légitámaszpontot Ramstein közelében, a légierõ legnagyobb támaszpontját az USA területén kívül - és mindezt anélkül, hogy a németek beavatkozhatnának abba, ami ott történik. Ha a helyzet Németországban nem lenne ennyire Amerika-barát, az önök országának ügyeibe való beavatkozás bizonyára másként nézne ki. Gondoljon például Olaszországra.

JF: Ott a CIA a nemzetközi joggal ellentétesen, évtizedekig manipulálta a belsõviszonyokat, sõt, még saját terrorhálózatot is felépített - Gladio néven -, amelynek szükség esetén puccsot kellett volna végrehajtania, hogy egy elnyomó, jobboldali radikális, de Amerika-barát diktatúrát állítson fel.

JOHNSON: Így van, hûséges országokkal, mint Németország és Japán is, az USA igazán jól bánik, mivel az amerikai imperializmus nemcsak a militarizmus nyelvét ismeri, hanem birtokában van a megvesztegetés mûvészetének is.

JF: Tehát a német jó magaviselet gerinctelenség dolga?

JOHNSON: Az USA jól bánik Németországgal, de nem veszi komolyan az önök országát. Ezért is okoztak itt Schröder kancellár teljesen váratlan kijelentései olyan felzúdulást. A franciák ugye mindig így beszélnek, és azután sohasem következik cselekvés, de ha a németek hirtelen így beszélnek! És mindez, amikor a második világháború után a világ legmegronthatóbb nemzetének bizonyultak.

JF: Mi történne, ha Németország az amerikai birodalmat elhagyná, a NATO-ból kilépne, az amerikai csapatokat barátságosan hazaküldené, és a jövõben mindenki irányában barátságosan semlegessé nyilvánítaná magát?

JOHNSON: Hatalmas lépést tennénk egy békésebb világ felé. Mivel Németország mégis csak az egyetlen jelentõs nemzet a világon, amely az iraki háborút annak merészelte nevezni, ami: egy imperialista kalandnak.

JF: Bevonulna-e az USA Németországba, vagy hagyna bennünket távozni?

JOHNSON: Minden hatalmában álló dolgot megtenne, hogy Németországba beszivárogjon. És ezzel számolhat, ebben az USA tényleg jó. Azonban, bár kezdetben vagyon reménykedtem, attól tartok, hogy Gerhard Schröder háborúellenes kurzusa csak egy választási trükk volt.

JF: Ettõl valóban tartani kell?

JOHNSON: Csak remélni lehet, hogy tekintettel a választási ígéretekre, Németországban a politikai osztály kurzusváltása a közvélemény elõtt nem jár sikerrel. A belsõ gyengeség lesz az, amelytõl a birodalom széttörik, csakúgy, mint a nyolcvanas évek végén a Szovjetunió.

JF: Az amerikai ultrakonzervatív politikus, Pat Buchanan, akinek az amerikai önértelmezéssel kapcsolatos credója úgy hangzik, hogy "Köztársaság, nem birodalom", egy ennek az újságnak adott interjúban minden országban a "hazafiak felkelését" jósolta - az európai és amerikai hazafiakét is - az egyoldalú hatalom ellen, amely a világot meghatározni próbálja. Egyetért-e ezzel?

JOHNSON: Mindenképpen. Együttmûködnek az USA-val, mert rákényszerülnek, nem azért, mert akarnak. Megindul a berobbanás, amikor elszakad a leggyengébb láncszem, amely a birodalmat összetartja, ez például a gazdaság lehet. A népek azonban bosszút állnak majd, ha a hegemón gyengeségét megszimatolják. Azonban megmondom önnek, hogy ha az iszlám fundamentalizmus veszélyt jelent, akkor a keresztény fundamentalizmus sokkal nagyobb fenyegetés.

JF: Buchanan iszlám elleni figyelmeztetésére céloz "A nyugat halála" címû könyvében?

JOHNSON: Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de Buchanant egy jellegzetes amerikai-ír rasszistának tartom. És rendkívül bizalmatlan vagyok a bevándorlókkal szemben képviselt magatartásával csakúgy, mint - ahogyan én szeretném nevezni - a keresztény fundamantalizmusával szemben.

JF: Viszont az amerikai imperializmus ellen harcol, teljesen ellentétesen számos liberálissal, akik azt éppenséggel propagálják.

JOHNSON: Itt én is üdvözlöm Buchanan elkötelezettségét, én azonban alapvetõen azt a magatartást, amelyet õ és hívei tanúsítanak, pontosan annak a magatartásnak tekintem, amely az amerikai imperializmust elõidézte.

JF: Johnson úr, ön hazafi?

JOHNSON: Hát persze.

JF: Miért?

JOHNSON: Nos, talán nincs csillagos-sávos lobogó a kocsimon, de felelõsnek érzem magam az országomért.



Az interjú idõpontja: 2003. január

http://persianews.vcp.ir/0-%D8%A8%D8%...%A1sa.html

Hmmmm- egy 12 éves riport.
Azóta mi változott?

...majd fog. Eljön... közben milliók pusztulnak el és az elit boldogan él amig meg nem halunk. De van egy érzésem, hogy halálunk után is boldogan fognak élni.
Ideje lenne véget vetni a szócséplésnek.

Minden itt van a szemünk elõtt. Nincs titok, nincs szükség további várakozásra. Néhány milliárd ember élete a tét, néhány millió ganéval szemben.

Van még kérdés?

Az USA hallgat az izraeli miniszterelnök lehallgatásáról

A washingtoni Fehér Ház egyelõre nem kommentálta a The Wall Street Journal címû lap információját, miszerint Washington lehallgatta az izraeli kormányfõ beszélgetéseit, a sajtóhírek ugyanakkor tudni vélik, hogy a lehallgatások kongresszusi képviselõk tudtával és beleegyezésével történtek.
A Fehér Ház helyi idõ szerint szerdán délelõttig nem kommentálta a The Wall Street Journal információit, ám a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivõje közleményében védelmében vette a lehallgatás általános gyakorlatát, és kiállt Washington és Tel-Aviv együttmûködése mellett. „Általában - és ezt már többször elmondtuk - nem folytatunk külföldi hírszerzési tevékenységet, hacsak nem speciális és igazolt nemzetbiztonsági célból" - írta közleményében Ned Price, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivõje. Price egyúttal leszögezte: „Ami Izraelt illeti, (Barack) Obama elnök többször megismételte, hogy az Egyesült Államok elkötelezettsége Izrael mellett szent és sérthetetlen. S ezt az üzenetünket mindig is az Egyesült Államok által Izraelnek nyújtott hathatós támogatás konkrét cselekedetei támasztották alá."

Az amerikai politikai élet ugyanakkor megbolydult, bár eddig csak az ellenzéki republikánus párti politikusok hallatták hangjukat. Rand Paul, Kentucky szenátora és a republikánusok egyik elnökjelölt-aspiránsa például a Fox televíziónak adott interjúban kárhoztatta a lehallgatást, s azt mondta, az eset azt mutatja, hogy a politikusoknak fokozottabban ellenõrizniük kell a nemzetbiztonsági szerveket. Marco Rubio floridai szenátor - aki szintén elnökjelölt-aspiránsa a republikánusoknak - mindazonáltal óvatosságra intett, óvott az elhamarkodott ítéletektõl. "A szenátus hírszerzési bizottságának tagjaként óvatos lennék az ilyen információk taglalásával" - fogalmazott a 45 éves floridai szenátor.http://nol.hu/kulfold/az-usa-hallgat-...ol-1582257

SZINONIM

Magyarul: mert görög-latin eredetû szó: rokon értelmû, rokon vagy hasonló jelentésû /szó, kifejezés/

Zsidó
Ez biztos itt már zsidó bibliának nevezi:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Biblia

megírásának idõpontja: Kr.e. 2, évezred . Kr.u. 1. század nyelve: héber, arámi, ógörög

de mit vall ma: 5776 Tévét 19 / 2015. december 31. idézve innen: http://zsido.com/


tehát ha 5776-2015= 3761 – tehát Krisztus elõtt 3761-ben már zsidó

ékírással a magyarok írtak – akkor nem magyaroknak hívták õket – leírták a Gilgames eposzt és a Genezist – és ez idõben nem krisztus elõtt 3761-ben volt hanem sok – sok évszázaddal az elõtt!
Ha leírtam, hogy a zsidó név szinonimája a terrorista és bûnözõ, akkor, most eljött az ideje, hogy bizonyosságot tárjak elõ rá- és így teszek – a löketet Topi írása adta – a Titannik valódi történetével. Elhiszem? Nem – tudom, hogy bûnözõ terrorista!
Röviden – Piri reisz térkép:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Piri_reisz_t%C3%A9rk%C3%A9pe

Mikor készülhetett az eredeti, amikor még nem volt jégtakaró és körbe hajózták, de a látképe felülrõl lefényképezetnek tûnik – tehát az ûrbõl – mi a fene – akkor mikor is volt a legutolsó jégkorszak elõtti idõ – vagy még elõtte egy másik jégkorszak elõtti idõ – ki tudja?

A zsidó soha nem ad ki pénzt a markából a biztos haszon bizonyosságának meggyõzõdése után konkrét bizonyítékok alapján – ezért volt birtokában a térkép és ruházott be három hajóra – azzal a szándékkal, hogy kirabolja meghódítsa Amerikát:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kolumbusz_Krist%C3%B3f

Mit tudunk még – tudjuk a Rothschildek meggazdagodását – lopott – rabolt aranyból pénzt nyomatot és azt uzsorára vissza adta annak akitõl elrabolta – vagy enyhébb változatban csalással a napóleoni háború hír trükkje:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Nap%C3%B3leoni_h%C3%A1bor%C3%BAk


http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20120917-nagy-atveressel-szuletett-a-rothschildvagyon.html

Tudjuk, hogy réz rudakat tároltak – a betett valódi aranyat lenyúlták akkor régen… és stb. esetek
És térjünk a mába:

Tudjuk, hogy mindig megismétlik régi trükkjeiket – Kínával porul jártak WOLFRAM AKCIÓJUKKAL!
Lebuktak a két torony projektûkkel, ami valójában három volt – és az épület alatt tárolt népek nemzetek oda helyzet arany kilopása elõtte az összeomlás elõtt - biztosítási csalás – mert le kellett volna bontaniuk –és politikai gyümölcse a terrorista rém és annak kapcsán a rendõrállam megerõsítése
Folytassam – ezek mind vétkek az emberiség ellen és akkor még nem beszéltem írtam a halálos vétkekrõl ami soha nem évül el – a háborús bûncselekményekrõl – melyeket - mindegyiket - kirobbantottak és mind két oldalt pénzelték – majd a hasznot bezsebelik a fegyver és gyógyszer –és stb. kapcsolódó iparágak egyedüli tulajdonosaként – EZEK A BÖNÖZÕK TERRORISTÁK!

ÉS MA IS 2015-BEN DECEMBER 30-ÁN AMIKOR ÍROM E SOROKAT EZT TESZIK!

AKKOR MI A JÓ FRANCNAK ÁPOLGATJUK ÕKET – TARTSUK EL TÁPLÁLVA ÕKET – EZ NEM NORMÁLIS – TUDJUK – TUDJA MÁR MINDENKI, ÉS NEM VÁGJA KI – LE, EZT A RÁKFENÉT EGÉSZSÉGES EMBERISÉG TESTÉRÕL!

ELPUSZTÍT HA HAGYOD EMBERISÉG! BÛNÖZÉS SZINONIMÁJA A ZSIDÓ!

ÖREGANYÁM AKKOR RÉGEN NEKEM ELMONDTA EZ AZ A SÁRGAVESZEDELEM – ISMERD FEL SÁRGÁN ÉS IRINYEN MEGNYÍLVÁNULT – ELVESZ MINDENT HA KEL NEKI HA NEM – CSAK NEKED NE LEGYEN – NE TUDJ ÉLNI – LÉTEZNI!

A BÜNÖZÖI MAGATARTÁS – AKI JÁRATOS A KRIMINILASZTIKÁBAN AZ TUDJA, HOGY A BÖNÖZÕ HA TUDNAK EGYMÁS TEVÉKENYSÉGÉRÕL, ÖSSZETARTANAK AZ ÁRULÓT, MEGÖLIK KÖZÖLÜK IS ÉS MINDEN RÁJUK TERHELÕ BIZONYÍTÉKOKAT MEGSEMMISITENEK – DE GYÁRTANAK A MAGUK MENTSÉGÉRE SOKAT!

NE FELEDD MAGYAR – SEMMI SEM AZ AMINEK LÁTSZIK HA 2016-BAN FURCSA DOLGOKAT LÁTSZ AZ ÉGEN ÉS HALLASSZ!

ÚJÉVI SZÁMVETÉS BEFEJEZVE –
LÁSSUK A 2016-ÉVET!
TISZTELETTEL:
ID. KISS LÁSZLÓ
2015-DECEMBER 30-ÁN BÁZAKERETTYE.

számvetés - útmutatás

http://www.kubinyitamas.hu/forum/11

itt mûködnek a linkek és nem írt be nekem krisz.kraszokat...
spari...

Lehallgatják már ezek egymást is, hiszen a bizalmatlanság csírája kikelt, szárba szökkent. Nem is kell csodálkozni, hiszen, eddig sem voltak egymás iránt "tisztelettel". Manapság, Amerika, semmit nem tud tenni, annélkül, hogy a néhány, az országot valójában kormányzó ember hozzájárulását, vagyis, engedélyét ne akarná maga mögött tudni. Igaz, nem is engedély az, hanem az ördögi aljas terv része, de látszólag "elnöki" intuíció. Valójában, "házi feladat" amit végre kell hajtania a mindenkori elnöknek.
A Világ minden részén ez van, szerencsére, azért ebbe már nagyon sok "hadvezér" belebukott, mert több szálat akart tudni saját kezébe, mint amit még szemmel tud követni.
Erre egyedül a póknak van esélye, s mégis, néha Õ sem ér oda idõben, hogy áldozatát "beszõje" s az ki-ki szabadul.

talpi !

Duke bácsi, vazze !

Csak most jöttél rá, vagy csak most volt szabad kimondani ? Meg szerinted mikor volt Amerika amerikai irányítás alatt ? Csak egyszer is a szaros életben ? Aztán a fényes tekintetû, és sziporkázóan okos átlag yenki ezt értette szerinted ? Meg a körülötte vegetáló import fos ? Duke bácsi, amikor a zsidók mint privileg szereplõk, Afrikából orrvérzésig szállították a szerencsétlen négereket, akik nem igen akartak ugyan menni, már akkor sem az amerikaiaknak mondott Európából exportált szeméthegy diktált ! Meg aztán mi is az USA ? És beszélgess már el néhány indiánnal, feltéve, hogy tudod, hogy azok kicsodák ! Õk aztán tudják, hogy ki irányítja, meg hogyan Amerikát ! Duke bácsi, szólt a Nagytestvér, hogy dumálni szabad ? Esetleg utasításba adta ? Milyen érdekes, egyre másra feltaláljátok a csõben a lukat, mint a szaúdi fõmufti is, kicsivel arrébb. Intésre, beintésre ?