Na né' má', mire vége, addigra a zorigós zsidaj is írhat róla, persze "ha, és, akkor" kategóriában, de akkor is ezeknek teljesen elmentek otthonról? Nincs más téma? Egyesek zseniális oknyomozónak, mások konteós teóriákba tébolyodott õrültnek tartják Serge Monast montreali újságírót, a hatalmas felzúdulást kiváltó, állítólagos torontói jegyzõkönyvek publicistáját. Amíg a torontói jegyzõkönyvek hitelességét sokan kétségbe vonják, a befolyásos személyiségekbõl álló és minden évben egy alkalommal zárt ajtók mögött tanácskozó Bilderberg-csoport valós, nem csak az összeesküvés-elméletek világában létezõ informális szervezet.

A párnázott ajtók mögött lezajlott nagyhatalmi tanácskozások, kiterjedt lehallgatási botrányok, rejtélyes merényletek valamint szupertitkossá nyilvánított ügyek hátterében mindig is felbukkannak azok a találgatások, amelyek rendszerré összeállva, mint politikai összeesküvés-elméletek bukkannak fel az információs világ áramlatrendszerében.

A világpolitika kulisszák mögött történt döntéseinek talaján nõnek a politikai konspirációs elméletek
Forrás: Wikimedia Commons

Ezek közül is az Új Világrend (New World Order, NWO) elnevezésû konspirációs-teória borzolja leginkább a kedélyeket; a világban zajló folyamatokat

a háttérbõl irányító, világuralomra törekvõ, megfoghatatlan szûk hatalmi elit legendája.

A politikai összeesküvés-elméletek termékeny talajon virágzanak, hiszen a hétköznapok embere számára a világban zajló, nem egyszer ellentmondásos folyamatok mozgatórugói többnyire érthetetlenek maradnak.

A világban zajló nagy konfliktusok valós mozgatórugói többnyire kevéssé ismertek a közvélemény elõtt
Forrás: Wikimedia Commons

Az 1980-as évektõl kibontakozó, és a Szovjetunió 1991-es összeomlása után egypólusúvá vált világban kiteljesedõ globális gazdaság sokak számára teszi hihetõvé egy kulisszák mögötti hatalomátvételre készülõ világkormány ténykedését.

David Rockefeller (jobbról a második) a Chase Manhattan elnökeként a Bilderberg-csoport állandó tagjai közé tartozott
Forrás: Wikimedia Commons

E megfoghatatlan fiktív társaság leleplezésére tette fel életét Serge Monast, a szépíróból és költõbõl tényfeltáró újságíróvá lett francia-kanadai, aki az 1995-ben publikált „Les Protocoles de Toronto” (Torontói jegyzõkönyvek) címû munkájával szerzett világhírnevet magának.

A torontói jegyzõkönyvek valódiságáról azóta is késhegyig menõ viták folynak;

vannak, akik minden fenntartás nélkül hisznek benne, mások viszont ugyanolyan közönséges hamisítványnak tartják, mint a legnagyobb valószínûséggel a cári orosz titkosszolgálat által 1903 és 1905 között antiszemita indulatok felkorbácsolására összeállított Cion bölcseinek jegyzõkönyveit.
A világkormány katekizmusa

A torontói jegyzõkönyvek forrása mind a mai napig ismeretlen. Maga Monast még mûvének megjelenésekor,

1995 májusában azt nyilatkozta, hogy informátorainak kiadása sokak, köztük az õ életét is veszélybe sodorná.

A szerzõ szerint a jegyzõkönyv 1967 nyarán keletkezett, az akkori világ 18 legbefolyásosabb pénzügyi és nagyvállalati vezetõjének Torontóban megtartott titkos tanácskozásán.

Serge Monast kanadai oknyomozó újságíró, aki az állítólagos torontói jegyzõkönyveket közzétette
Forrás: Wikimedia Commons

Az állítólagos jegyzõkönyv 15 pontban foglalja össze annak az 50 évre szóló programnak a gyakorlati lépéseit, amelyek a világkormány hatalomra jutásához szükségesek, és amelyek a társadalmi, politikai, valamint a gazdasági élet területén „kívánatos” változásokat fogalmazzák meg.

Az alapvetés 1. pontja szerint a világrend átalakítását az úgynevezett „szórakoztatás társadalmának” felépítésével kell elkezdeni,

amelynek a korlátlan fogyasztás iránti sóvárgás tömegessé tétele, az anyagiasság, és a kisebb-nagyobb társadalmi közösségeket szétforgácsoló individualista embertípus létrehozása a legfõbb célja.

Az alapvetés egyik pillére az úgynevezett szórakoztatás társadalmának létrehozása
Forrás: AFP/William West

A 2. pont az „ökológiai anarchizmus” elterjesztését és támogatását jelöli meg, elsõsorban a fiatal generáció, és különösen az egyetemisták, entellektüelek körében. A zöld mozgalmaknak ugyanis általában pozitívak a közösség felé szóló üzenetei,

ám valójában a radikális ökomozgalmak ellenségesen viszonyulnak saját kormányaikhoz,

így a nemzetállami kereteket gyengítik.

Dany Cohn-Bendit a zöldek vezetõje az Európai Parlamentben. A titokzatos jegyzõkönyv szerint az úgynevezett "ökoanarchizmus" kiváló eszköz a nemzetállami keretek szétfeszegetéséhez
Forrás: AFP/Georges Gobet

Monsat mûvében a jegyzõkönyv 3. pontjaként idézett ajánlás az ál-, illetve hamis tudományok elterjesztéséért száll síkra, amelyek segítségével a tömegek hiszékennyé, tájékozatlanná és ezáltal manipulálhatóvá válnak.

Az állítólagos torontói „nagyok” szerint az oktatás radikális átalakítása sem mellõzhetõ:

a humánmûveltség fokozatos leépítése és a tömegek alulmûveltté tétele, továbbá az emberek gondolkodásról leszoktatása ugyancsak az eljövendõ világkormányt erõsítõ tényezõ.
Lopakodó globalista világrend

Több pont is a világgazdaság átalakításának szükségességével foglalkozik; a 4. szerint

az egyik legfontosabb cél a nemzetközi kereskedelem primátusának megteremtése, amely a gazdasági-politikai határok teljes körû leépítésével valósítható meg.

A 6. pont lényege szerint ösztönözni kell a nyugati nagyvállalatok termelésének fokozatos áthelyezését a fejlõdõ világba, ezzel lehet ugyanis meggyengíteni a nemzetgazdaságokat.

Christine Lagarde a Világbank vezérigazgatója, Kim, a szervezet elnökének társaságában. Serge Monast szerint a Világbank és az IMF is a megfoghatatlan "világkormány" céljait követõ szervezetek
Forrás: AFP/Saul Loeb

A 7. pont olyan globális gazdaság elérését tartja kívánatosnak, amely felett az egyes nemzetállamoknak már semmiféle diszpozíciója sincs. Ahhoz, hogy az egycentrumú globális világhatalom bevezethetõ legyen, teljesen kiszolgáltatottá kell tenni az embereket – áll a 10. pontban.

Ehhez kiváló eszköz a nyugdíjkorhatárok folyamatos emelése, a fizetések vásárlóerejének csökkentése,

valamint a munkavállalói jogok megnyirbálása, hogy a munkáltatók bármikor és tetszésük szerint megszabadulhassanak a nekik nem tetszõ alkalmazottaktól.

Az állítólagos program egyik pontja a munkavállalói jogok fokozatos megnyírbálássának szükségességérõl értekezik
Forrás: AFP/Philippe Huguen

Az állítólagos „torontóiak” gazdaságpolitikai programpontjában kitüntette szerepe van a 11. cikkelynek is, amelynek értelmében meg kell akadályozni a nemzetállamokat saját gazdaságuk önálló fejlesztésében, fõleg a pénzügyi szektorban, energiaiparban, mezõgazdaságban és a technológiai iparágakban, továbbá pénzügyi függésbe kell tartani õket olyan szervezetek, mint az IMF és a Világbank hathatós közremûködésével.
Multikulturalizmus és „észhez térítés”

A Monast által megénekelt jegyzõkönyv 5. pontja

a globális világkormány létéhez elengedhetetlennek tartja a multikulturális társadalmak létrehozását,

a nemzeti kulturális keretek fokozatos fellazításával. Hogy ez miként valósítható meg, arról ugyancsak az úgynevezett jegyzõkönyv 5. pontja emlékezik meg; a fejlett államokba történõ migráció ösztönzésével, elsõsorban a harmadik világ országaiból, amelyet helyi fegyveres konfliktusok kirobbantásával lehet „ösztönözni”.

Az úgynevezett torontói jegyzõkönyvek szerint ösztönözni kell a fejlett országokba történõ tömeges bevándorlást, elsõsorban a fejlõdõ világból
Fotó: Szabó Gábor - Origo

A jegyzõkönyv 13. pontja szerint minél kiterjedtebb, egymással kompatibilis adatbázisokat kell létrehozni és összekapcsolni; a „világkormánynak” alárendelt vezetõk teljes magánéletét fel kell térképezni, és nyilvántartani a személyükhöz fûzhetõ kompromittáló adatokat. A „világkormány” törekvéseivel szembe menõ nemzetállamokat pénzügyi és gazdasági nyomás alá helyezéssel valamint szankciókkal kell „észhez téríteni” az alapvetés 14. pontja alapján.

A torontói jegyzõkönyveknek nevezett összeesküvés-elmélet szerint, a helyi konfliktusok szításával kell elérni többek között a tömeges migrációt
Forrás:Wikimedia Commons

Az új világrenddel szembeszálló egyéneket pedig meg kell bélyegezni, lejáratni, nevetségessé tenni, végsõ esetben pedig likvidálni – így zárul a 15. ponttal az eddig még senki által nem látott torontói jegyzõkönyv.
Zseniális oknyomozó, vagy meghasonlott õrült

A torontói jegyzõkönyvek valódisága mellett érvelõk a publicista, Serge Monast sorsát tekintik az egyik legfõbb közvetett bizonyítéknak arra nézve, hogy nem csupán a szerzõ fantáziájából kipattant zavaros konspirációs teória lehetett ez a hátborzongatóan cinikus összeállítás.

Monast szerint a már meglévõ globális szervezetek alkotják a leendõ "világkormányt" szervezõ csoport elõretolt hadállásait
Forrás: The Wall Street Journal

Az 1980-as évek közepétõl oknyomozó újságíróként dolgozó Monsat egyik kedvenc kutakodási területe a titkos tömegmanipuláció témája volt.

Mivel a fõsodratú média elzárkózott e „kényes témákban” megszületett tanulmányai leközlésétõl, saját kiadót hozott létre,

Nemzetközi Szabadsajtó Ügynökség (l’Agence Internationale de Presse Libre) néven. A torontói jegyzõkönyvek 1995-ös kiadása után, Monast környezete szerint az újságíró folyamatos rendõrségi zaklatásoknak volt kitéve; többször tartottak házkutatást mind a szerkesztõségben, mind pedig a zsurnaliszta lakásában.

Toronto látképe. Serge Monast a könyv megjelenése után többször is rendõri zaklatásnak volt kitéve
Forrás: Wikimedia Commons

Megindult az ellenpropaganda is, amely Serge Monast-t elmeháborodott fantasztaként igyekezett lejáratni. Az újságíró ellen rövid idõ alatt több eljárás is indult; 1996. december 3-án rémhírterjesztés gyanújával állította elõ a montreali rendõrség, és bûnügyi õrizetbe vették.
Szívroham, autóbaleset, mélybezuhanás

Egy nap múlva kiengedték, ám 1996. december 5-én Monast hirtelen elhunyt.

A hivatalos orvos-szakértõi jelentés szerint szívroham végzett a híres oknyomozó-újságíróval,

de sokan mind a mai napig erõszakos halált sejtenek Monast elhunytának hátterében. Két munkatársa közül az egyik 1997 januárjában autóbalesetben vesztette életét, a másik pedig még ugyanebben a hónapban - állítólag ittasan - kizuhant egy montreali toronyház huszadik emeleti ablakából.

Serge Monast a kiszabadulását követõ napon - a hivatalos vizsgálat szerint - szívelégtelenségben hunyt el
Forrás: Youtube

A vallásos miszticizmusra hajlamos újságíró számos vélemény szerint, élete végén súlyos pszichés problémákkal küzdött. Mindenesetre tény, Monast 1996 novemberében megszellõztette, hogy rövidesen nyilvánosságra hozza az állítólagos 1967-es torontói tanácskozás résztvevõinek listáját. Hirtelen halála miatt erre azonban már nem került sor; a lakásában õrzött iratok és adathordozók pedig eltûntek.
Egy holland kisvárosi hotel világhírûvé lett neve

Az állítólagos torontói jegyzõkönyvek felvázolják azt a struktúrát is, pontosabban azokat a szervezeteket és intézményeket, amelyek - úgymond – a kulisszák mögött ténykedõ világkormányzati csoport legfontosabb elõretolt hadállásait alkotják.

A csoport névadója a hollandiai Oostenbeek-ben található Bilderberg hotel, ahol 1954-ben gyûltek össze az eslõ tanácskozásra
Forrás: Wikimedia Commons

Ezek közé tartozik többek között a Külügyi Kapcsolatok Tanácsa, a Hármas Bizottság, a (korábbi) Római Klub, a Királyi Nemzetközi Kapcsolatok Intézete, de maga az ENSZ is,

valamint az ugyancsak titokzatos hírnévre szert tett Bilderberg-csoport.

1954-ig a hollandiai Oosterbeek-ben található Bilderberg hotel neve legfeljebb csak a vissza-visszajáró törzsvendégek számára mondott valamit.

Bernát holland herceg, a Bilderberg-csoport életre hívója
Forrás: Wikimedia Commons

A kisvárosi szálloda neve akkor vonult be a köztudatba, - és a politikai konspirációs teóriák világába – amikor 1954-ben Bernát holland herceg kezdeményezésére itt gyûlt össze elsõ alkalommal a hotel után csak Bilderberg-csoport néven ismertté vált társaság, amely azóta is minden évben a világ más és más pontján tart tanácskozást a nyilvánosság teljes kizárásával.
Forrás: Wikimedia Commons

Az elmúlt egy-két évtizedben kialakult gyakorlat szerint

az informális szervezet általában a G8-ak összejövetele elõtt tartja meg éves tanácskozását.

A titkos konferenciák színhelyeiként elõnyben részesítik a világtól elzárt kis településeket.

Az idei tanácskozás helyszíne a Tirolban fekvõ osztrák kisváros, Telfs volt
Forrás: Wikimedia Commons

A Bilderberg-csoport témái szigorúan titkosak, a tanácskozásról soha nem adnak ki kommünikét, és a résztvevõk is titoktartási kötelezettséget vállalnak. Az 1954-es elsõ összejövetel óta – 1976 kivételével – a Bilderberg-csoport minden évben összeült, utoljára idén június 9. és 14. között Ausztriában, a festõi tiroli hegyek között megbúvó Telfs városkában.
A világelit rejtélyes elit klubja

Noha a Bilderberg-csoport témái szigorúan titkosak, a résztvevõk személye többnyire ismert. A Bilderberg-csoportnak vannak állandó és alkalmi, csak egy-egy tanácskozásra meghívott tagjai. A szervezési és kapcsolattartási feladatokat egy titkárságszerûen mûködõ végrehajtó apparátus látja el.

Richard Holbrooke, befektetési bankár, és az amerikai kormány volt külügyi szóvivõje ugyancsak csoporttag volt
Forrás: Wikimedia Commons

A csoportban neves bankárok, pénzügyi szakemberek és közgazdászok, volt illetve aktív politikusok, médiavezetõk, és esetenként katonai szakértõk vitatnak meg közelebbrõl nem ismert világ és társadalompolitikai illetve gazdasági kérdéseket.

A Világbank volt renegát elnöke, James D. Wolfenshon
Forrás: Wikimedia Commons

A tanácskozás informális jellegû, és amit még tudni lehet, hogy a Bilderberg-csoport állásfoglalásainak érvényesülését a tagok saját igen jelentõs kapcsolatrendszereik útján érvényesítik a napi politikai-gazdasági döntésekben.

Az aktív politikusok közül is hívnak meg hírességeket a zárt ajtók mögötti titkos tanácskozásra. Hillary Clinton volt külügyminiszter és demokrata-párti szenátor ugyancsak Bilderberg meghívott volt
Forrás: AFP/Win Mcnamee

Eddig csak egyetlen alkalommal sikerült megszerezni a csoport tanácskozásán készített egyik jegyzõkönyv másolatát.

A nyugat-németországi Gramisch-ban 1955-ben megrendezett találkozó jegyzõkönyvét Robert Eringer német újságírónak sikerült állítólag megszereznie.

Eringer úgy vélte, hogy a jegyzõkönyv 30. oldala leplezi le a Bilderbereg-csoport mûködési mechanizmusát, amely szerint: „Ezen konferencia résztvevõi azokat a megállapodásokat, amelyek a kifejtett vélemények után egy általános konszenzus folyamán születnek, a saját befolyás-övezetükön belül továbbadhatják, természetesen a forrás érintése nélkül.”

Henri de Castries, az AXA elnök-vezérigazgatója is csoporttag
Forrás: Wikimedia Commons

Eringer kérdéseire az egyik akkori résztvevõ, Sir Paul Chambers csupán a következõ lakonikus választ adta:

Semmit nem árulhatok el a Bilderberg-csoportról egy kívülállónak, aki nem tagja annak. Ez kötelességem. Nagyon sajnálom, hogy nem segíthetek Önnek, de erre abszolút nincs fölhatalmazásom, s ebben a vonatkozásban nagy hibát követnék el, ha bármit is mondanék a Bilderberg-csoportról."

A csoport az 1955-ös „incidens” óta még jobban ügyel a teljes hírzárlatra, egyelõre teljes sikerrel.
Magyarok is szerepelnek a listán

Azt, hogy a Bilderberg-csoport mekkora befolyással rendelkezhet, kiválóan illusztrálja a tagok névsora, akik között a világpolitika, a pénzügyi világ és nagyvállalati kör valamint a sajtó „nagyágyúit” találhatjuk.

Werner Faymann osztrák, és Angela Merkel német kancellár. Mindketten voltak már a Bilderberg-csoport meghívottjai
Forrás: AFP/John Macdougall

A teljesség igénye nélkül érdemes megemlíteni néhány, a hétköznapi világban is különösen jól ismert nevet. Az oszlopos tagok között találjuk többek között Henry Kissinger volt amerikai külügyminisztert, a Harvard politológia professzorát és a Nixon-adminisztráció egykor legbefolyásosabb tagját.

Condoleezza Rice ( a kép bal oldalán) a Bush-adminisztráció külügyminisztere ugyancsak részt vett a tanácskozásokon
Forrás: Wikimedia Commons

A pénzügyi világot David Rockefeller, a Chase Manhattan, vagy Andre Levy-Lang, a Bank Paribas elnöke, illetve J. Martin, a Barclays vezérigazgatója reprezentálja. A neves grémium tagja többek között a renegáttá vált egykori Világbank elnök, James D. Wolfenshon, aki nagy port kavart könyvében leplezte le a globális pénzügyi intézmény egyes országoknak komoly károkat okozó módszereit.

Giovanni Agnelli a Fiat-konszern egykori feje
Forrás: Wikimedia Commons

A transznacionális vállaltokat képviseli többek között Giovanni Agnelli, a Fiat-konszern egykori elnöke, vagy a nagy olajipari multi, a BP (British Petroleum) vezérigazgatója, E. John P. Brown.

A politikai szférából számos ismert közszereplõ vett már részt a Bilderberg-csoport tanácskozásain,

köztük Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter és demokrata-párti szenátor, Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság volt elnöke, de a hivatalba lévõ politikusok közül is többen, így Angela Merkel német , illetve a magyar híradásokban az utóbbi idõkben szinte napi rendszerességgel szereplõ Werner Faymann osztrák kancellár is.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke ugyancsak a meghívottak listáján szerepelt
Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

A Világbank vezérigazgatója, Christine Lagarde ugyancsak részt vett már a Bilderberg-csoport tanácskozásán ugyanúgy, mint Colin Powell volt amerikai hadügyminiszter, illetve Peter Carrington ex-NATO fõtitkár.

Magyarországról eddig négy politikust, illetve gazdasági szakembert hívott meg tanácskozásaira a nagyhatalmú csoport,

Bokros Lajos ex-pénzügyminisztert, Martonyi János volt külügyminisztert, Bajnai Gordont, aki 2009 és 2010 között volt kormányfõ, valamint Surányi György bankárt, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnökét.

Surányi György, az MNB volt elnöke háromszor is részt vett meghívottként a Bilderberg-csoport ülésén
Forrás: MTI/Soós Lajos

A volt MNB-elnök szakértelme különösen fontos lehet a Bilderberg-csoport számára, õt ugyanis – egyetlen magyarként - három alkalommal, 1996-ban, 1997-ben és 1999-ben is meghívták a tanácskozásra. Hogy konkrétan milyen világot formáló témákról tanácskoztak, az ma is titok.
Link