Bejelentkezés
Állandósíthatják a terrorkészültséget Európában?
Így kell legyen, mert 50 éves korom elõtt még végezni kék ezzel a mocskos zsidó terrorbandával.
November közepén megrázták a világot és Európát a párizsi terrortámadások. A szakemberek szerint a merényletek után új idõszámítás kezdõdött a terrorizmus elleni harcban. Azóta is egyre több részlet derül ki a tragikus eseményekkel kapcsolatban. Úgy tûnik, a veszély nem csökken. 2015 utolsó napjaiban több országban komoly készültség volt érvényben.
A 2015-ös év a terrorizmus szempontjából felívelõ volt a fenyegetettség okán; két nagy stratégiai támadási is történt (a Charlie Hebdo szerkesztõsége elleni merénylet, valamint a november 13-i merényletek), amely meghatározza a társadalom terrorizmusról való elképzelését, és erõsen befolyásolja a félelemérzetét. A párizsi terrortámadások azt mutatták meg, hogy nem mûködik jól az a terrorelhárítás, amirõl azt gondoltuk, mûködni fog – mondta Tálas Péter biztonságpolitikai szakértõ, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok karának dékánja a Kossuth Rádió Közelrõl címû mûsorában.
Hozzátette: november 13. után ugyan nem következett be nagyszabású támadás, de "ki vagyunk hegyezve" már bármilyen más típusú, akár késes támadásra is, amit például a Charlie Hebdo elleni támadás elõtt nem mondtunk volna el. Jelenleg tehát egy felcsigázott, félelemben élõ Európáról beszélhetünk – jelentette ki Tálas Péter.
Hallgassa meg a Tálas Péterrel készült interjú elsõ részét itt!
Tálas Péter szerint minden kormányzatnak "jól jönnek politikailag az ilyen helyzetek": mikor a társadalom ugyanis fél, mindig automatikusan a kormányzattól várja a védelmet, így tulajdonképpen attól függetlenül, hogy hogyan teljesít egy kormány, felszalad a népszerûségük. A francia titkosszolgálat például nem állt a helyzet magaslatán, de Francois Hollande népszerûsége mégis 20 százalékkal növekedett.
Van néhány ügy, ami kapcsán a terrorizmus vita és érv "muníciót jelent": a kölni események például belehelyezõdnek egy olyan vitába, ami a migrációs probléma megoldásáról szól - mondta.
Hosszútávon nem fenntartható a szigorú biztonsági védelem
A szakértõk szerint nem jó mindent biztonsági kérdésként kezelni, hiszen akkor visszajutnánk az ötvenes évek szintjére, és diktatórikusabb, autoriterebb, megszorítóbb rendszerek felé lépnénk. Ha a társadalom pedig hosszú távon úgy érzi, túl sok az ellenõrzés, akkor nem fenntartható a szigorú biztonsági védelem - hangsúlyozta Tálas Péter.
Az európai politika régóta alapvetõen az iszlamista terrorizmusra gondol, e cselekmények számszerûen azonban kevesebbek, mint a szeparatisták által elkövetett európai terrorcselekmények – húzta alá. Hozzáfûzte azt is, hogy a szeparatista terrorizmus elsõsorban Franciaországot, Nagy-Britanniát és Spanyolországot, a szélsõbaloldali terrorizmus Görögországot érinti, az iszlamista terrorizmus pedig döntõen azokat az országokat fenyegeti, ahol elég nagy a muzulmán kisebbségek aránya ahhoz, hogy ezen belül kialakuljon egy radikális réteg.
Hallgassa meg a Tálas Péterrel készült interjú második részét is!
Manipulált emberek a propaganda szolgálatában
Az Iszlám állam elsõsorban a szíriai és az iraki szunnita területeken rendezkedett be, megpróbált államként viselkedni, de a bombázások annyira meggyengítették, hogy egyes szakértõk szerint visszatért a hagyományos, al-Kaida típusú terrorcsoport-stratégiájához. Bár Irakban és Szíriában is visszaszorul, ugyanakkor saját területén kívüli terrortámadásokat hajt végre az IÁ. Azt azonban nem tudhatjuk, hogy ezeket valóban az Iszlám Állam szervezte, vagy csak inspirálta. Ma „menõ dolog” a terroristák között az Iszlám Államra hivatkozni, amely az al-Kaida helyett a terrorreklám egyik fõ hordozója – mondta Tálas Péter.
A héten brit állampolgárként azonosították azt a férfit, aki az Iszlám Állam nevû dzsihadista terrorcsoport elõzõ nap közzétett, öt fogoly meggyilkolását is bemutató videofelvételén beszélt, terrortámadásokkal fenyegetve Nagy-Britanniát. A videóban egy kisfiú is feltûnik, akinek szintén fenyegetõ üzeneteket adtak a szájába. Egy fiatal férfi pedig a saját anyját végezte ki.
Ezzel kapcsolatban Tálas Péter azt mondta: sokszor látjuk, hogy manipulált emberek állnak a propaganda szolgálatába. Azonban még az iszlamisták között sem mindenki hajlandó az ilyen típusú tettekre – szögezte le.
Fotó: EPA/Ian Langsdon
"Csak szöveg"
Azzal kapcsolatban, hogy az Iszlám Állam azt üzente, a Balkánról fogják leigázni egész Európát, Tálas Péter azt mondta: ez „csak szöveg”. Terrorcselekményeket tud szervezni Európában az IÁ, de ezt lehetne korlátozni. Példaként említette, hogy nemrégiben kiderült: nyolcszáz brit muzulmán ment ki Szíriába harcolni az Iszlám Állam oldalán. Õket Tálas Péter szerint figyelni kell és mikor visszatérnek, számon kell kérni õket. Ez egy nagyon komoly konfliktus, amiben többnyire radikalizálódnak a résztvevõk, és fenyegetést jelenthetnek Európának. Szankcionálni kell az európai részvevõket, akik magánúton kiutaznak - húzta alá.
Mindemellett az Iszlám Állam gyengülését látja Tálas Péter: a szervezet szerinte egyre inkább csak terrorcsoportként és kevésbé államként funkcionál, ez reményt ad arra, még tovább gyengül. Még akkor is fontos, ha ez a terrorfenygetettség állandósítását, jelenlétét jelenti Európában – tette hozzá.
Link
November közepén megrázták a világot és Európát a párizsi terrortámadások. A szakemberek szerint a merényletek után új idõszámítás kezdõdött a terrorizmus elleni harcban. Azóta is egyre több részlet derül ki a tragikus eseményekkel kapcsolatban. Úgy tûnik, a veszély nem csökken. 2015 utolsó napjaiban több országban komoly készültség volt érvényben.
A 2015-ös év a terrorizmus szempontjából felívelõ volt a fenyegetettség okán; két nagy stratégiai támadási is történt (a Charlie Hebdo szerkesztõsége elleni merénylet, valamint a november 13-i merényletek), amely meghatározza a társadalom terrorizmusról való elképzelését, és erõsen befolyásolja a félelemérzetét. A párizsi terrortámadások azt mutatták meg, hogy nem mûködik jól az a terrorelhárítás, amirõl azt gondoltuk, mûködni fog – mondta Tálas Péter biztonságpolitikai szakértõ, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok karának dékánja a Kossuth Rádió Közelrõl címû mûsorában.
Hozzátette: november 13. után ugyan nem következett be nagyszabású támadás, de "ki vagyunk hegyezve" már bármilyen más típusú, akár késes támadásra is, amit például a Charlie Hebdo elleni támadás elõtt nem mondtunk volna el. Jelenleg tehát egy felcsigázott, félelemben élõ Európáról beszélhetünk – jelentette ki Tálas Péter.
Hallgassa meg a Tálas Péterrel készült interjú elsõ részét itt!
Tálas Péter szerint minden kormányzatnak "jól jönnek politikailag az ilyen helyzetek": mikor a társadalom ugyanis fél, mindig automatikusan a kormányzattól várja a védelmet, így tulajdonképpen attól függetlenül, hogy hogyan teljesít egy kormány, felszalad a népszerûségük. A francia titkosszolgálat például nem állt a helyzet magaslatán, de Francois Hollande népszerûsége mégis 20 százalékkal növekedett.
Van néhány ügy, ami kapcsán a terrorizmus vita és érv "muníciót jelent": a kölni események például belehelyezõdnek egy olyan vitába, ami a migrációs probléma megoldásáról szól - mondta.
Hosszútávon nem fenntartható a szigorú biztonsági védelem
A szakértõk szerint nem jó mindent biztonsági kérdésként kezelni, hiszen akkor visszajutnánk az ötvenes évek szintjére, és diktatórikusabb, autoriterebb, megszorítóbb rendszerek felé lépnénk. Ha a társadalom pedig hosszú távon úgy érzi, túl sok az ellenõrzés, akkor nem fenntartható a szigorú biztonsági védelem - hangsúlyozta Tálas Péter.
Az európai politika régóta alapvetõen az iszlamista terrorizmusra gondol, e cselekmények számszerûen azonban kevesebbek, mint a szeparatisták által elkövetett európai terrorcselekmények – húzta alá. Hozzáfûzte azt is, hogy a szeparatista terrorizmus elsõsorban Franciaországot, Nagy-Britanniát és Spanyolországot, a szélsõbaloldali terrorizmus Görögországot érinti, az iszlamista terrorizmus pedig döntõen azokat az országokat fenyegeti, ahol elég nagy a muzulmán kisebbségek aránya ahhoz, hogy ezen belül kialakuljon egy radikális réteg.
Hallgassa meg a Tálas Péterrel készült interjú második részét is!
Manipulált emberek a propaganda szolgálatában
Az Iszlám állam elsõsorban a szíriai és az iraki szunnita területeken rendezkedett be, megpróbált államként viselkedni, de a bombázások annyira meggyengítették, hogy egyes szakértõk szerint visszatért a hagyományos, al-Kaida típusú terrorcsoport-stratégiájához. Bár Irakban és Szíriában is visszaszorul, ugyanakkor saját területén kívüli terrortámadásokat hajt végre az IÁ. Azt azonban nem tudhatjuk, hogy ezeket valóban az Iszlám Állam szervezte, vagy csak inspirálta. Ma „menõ dolog” a terroristák között az Iszlám Államra hivatkozni, amely az al-Kaida helyett a terrorreklám egyik fõ hordozója – mondta Tálas Péter.
A héten brit állampolgárként azonosították azt a férfit, aki az Iszlám Állam nevû dzsihadista terrorcsoport elõzõ nap közzétett, öt fogoly meggyilkolását is bemutató videofelvételén beszélt, terrortámadásokkal fenyegetve Nagy-Britanniát. A videóban egy kisfiú is feltûnik, akinek szintén fenyegetõ üzeneteket adtak a szájába. Egy fiatal férfi pedig a saját anyját végezte ki.
Ezzel kapcsolatban Tálas Péter azt mondta: sokszor látjuk, hogy manipulált emberek állnak a propaganda szolgálatába. Azonban még az iszlamisták között sem mindenki hajlandó az ilyen típusú tettekre – szögezte le.
Fotó: EPA/Ian Langsdon
"Csak szöveg"
Azzal kapcsolatban, hogy az Iszlám Állam azt üzente, a Balkánról fogják leigázni egész Európát, Tálas Péter azt mondta: ez „csak szöveg”. Terrorcselekményeket tud szervezni Európában az IÁ, de ezt lehetne korlátozni. Példaként említette, hogy nemrégiben kiderült: nyolcszáz brit muzulmán ment ki Szíriába harcolni az Iszlám Állam oldalán. Õket Tálas Péter szerint figyelni kell és mikor visszatérnek, számon kell kérni õket. Ez egy nagyon komoly konfliktus, amiben többnyire radikalizálódnak a résztvevõk, és fenyegetést jelenthetnek Európának. Szankcionálni kell az európai részvevõket, akik magánúton kiutaznak - húzta alá.
Mindemellett az Iszlám Állam gyengülését látja Tálas Péter: a szervezet szerinte egyre inkább csak terrorcsoportként és kevésbé államként funkcionál, ez reményt ad arra, még tovább gyengül. Még akkor is fontos, ha ez a terrorfenygetettség állandósítását, jelenlétét jelenti Európában – tette hozzá.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2016. January 08. 23:09:06
- 2016. January 09. 08:52:50
- 2016. January 10. 09:04:35
- 2016. January 10. 10:18:52