Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Állandósíthatják a terrorkészültséget Európában?

KülföldÍgy kell legyen, mert 50 éves korom elõtt még végezni kék ezzel a mocskos zsidó terrorbandával.
November közepén megrázták a világot és Európát a párizsi terrortámadások. A szakemberek szerint a merényletek után új idõszámítás kezdõdött a terrorizmus elleni harcban. Azóta is egyre több részlet derül ki a tragikus eseményekkel kapcsolatban. Úgy tûnik, a veszély nem csökken. 2015 utolsó napjaiban több országban komoly készültség volt érvényben.
A 2015-ös év a terrorizmus szempontjából felívelõ volt a fenyegetettség okán; két nagy stratégiai támadási is történt (a Charlie Hebdo szerkesztõsége elleni merénylet, valamint a november 13-i merényletek), amely meghatározza a társadalom terrorizmusról való elképzelését, és erõsen befolyásolja a félelemérzetét. A párizsi terrortámadások azt mutatták meg, hogy nem mûködik jól az a terrorelhárítás, amirõl azt gondoltuk, mûködni fog – mondta Tálas Péter biztonságpolitikai szakértõ, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok karának dékánja a Kossuth Rádió Közelrõl címû mûsorában.

Hozzátette: november 13. után ugyan nem következett be nagyszabású támadás, de "ki vagyunk hegyezve" már bármilyen más típusú, akár késes támadásra is, amit például a Charlie Hebdo elleni támadás elõtt nem mondtunk volna el. Jelenleg tehát egy felcsigázott, félelemben élõ Európáról beszélhetünk – jelentette ki Tálas Péter.
Hallgassa meg a Tálas Péterrel készült interjú elsõ részét itt!



Tálas Péter szerint minden kormányzatnak "jól jönnek politikailag az ilyen helyzetek": mikor a társadalom ugyanis fél, mindig automatikusan a kormányzattól várja a védelmet, így tulajdonképpen attól függetlenül, hogy hogyan teljesít egy kormány, felszalad a népszerûségük. A francia titkosszolgálat például nem állt a helyzet magaslatán, de Francois Hollande népszerûsége mégis 20 százalékkal növekedett.

Van néhány ügy, ami kapcsán a terrorizmus vita és érv "muníciót jelent": a kölni események például belehelyezõdnek egy olyan vitába, ami a migrációs probléma megoldásáról szól - mondta.

Hosszútávon nem fenntartható a szigorú biztonsági védelem

A szakértõk szerint nem jó mindent biztonsági kérdésként kezelni, hiszen akkor visszajutnánk az ötvenes évek szintjére, és diktatórikusabb, autoriterebb, megszorítóbb rendszerek felé lépnénk. Ha a társadalom pedig hosszú távon úgy érzi, túl sok az ellenõrzés, akkor nem fenntartható a szigorú biztonsági védelem - hangsúlyozta Tálas Péter.

Az európai politika régóta alapvetõen az iszlamista terrorizmusra gondol, e cselekmények számszerûen azonban kevesebbek, mint a szeparatisták által elkövetett európai terrorcselekmények – húzta alá. Hozzáfûzte azt is, hogy a szeparatista terrorizmus elsõsorban Franciaországot, Nagy-Britanniát és Spanyolországot, a szélsõbaloldali terrorizmus Görögországot érinti, az iszlamista terrorizmus pedig döntõen azokat az országokat fenyegeti, ahol elég nagy a muzulmán kisebbségek aránya ahhoz, hogy ezen belül kialakuljon egy radikális réteg.
Hallgassa meg a Tálas Péterrel készült interjú második részét is!

Manipulált emberek a propaganda szolgálatában

Az Iszlám állam elsõsorban a szíriai és az iraki szunnita területeken rendezkedett be, megpróbált államként viselkedni, de a bombázások annyira meggyengítették, hogy egyes szakértõk szerint visszatért a hagyományos, al-Kaida típusú terrorcsoport-stratégiájához. Bár Irakban és Szíriában is visszaszorul, ugyanakkor saját területén kívüli terrortámadásokat hajt végre az IÁ. Azt azonban nem tudhatjuk, hogy ezeket valóban az Iszlám Állam szervezte, vagy csak inspirálta. Ma „menõ dolog” a terroristák között az Iszlám Államra hivatkozni, amely az al-Kaida helyett a terrorreklám egyik fõ hordozója – mondta Tálas Péter.

A héten brit állampolgárként azonosították azt a férfit, aki az Iszlám Állam nevû dzsihadista terrorcsoport elõzõ nap közzétett, öt fogoly meggyilkolását is bemutató videofelvételén beszélt, terrortámadásokkal fenyegetve Nagy-Britanniát. A videóban egy kisfiú is feltûnik, akinek szintén fenyegetõ üzeneteket adtak a szájába. Egy fiatal férfi pedig a saját anyját végezte ki.

Ezzel kapcsolatban Tálas Péter azt mondta: sokszor látjuk, hogy manipulált emberek állnak a propaganda szolgálatába. Azonban még az iszlamisták között sem mindenki hajlandó az ilyen típusú tettekre – szögezte le.

Fotó: EPA/Ian Langsdon


"Csak szöveg"

Azzal kapcsolatban, hogy az Iszlám Állam azt üzente, a Balkánról fogják leigázni egész Európát, Tálas Péter azt mondta: ez „csak szöveg”. Terrorcselekményeket tud szervezni Európában az IÁ, de ezt lehetne korlátozni. Példaként említette, hogy nemrégiben kiderült: nyolcszáz brit muzulmán ment ki Szíriába harcolni az Iszlám Állam oldalán. Õket Tálas Péter szerint figyelni kell és mikor visszatérnek, számon kell kérni õket. Ez egy nagyon komoly konfliktus, amiben többnyire radikalizálódnak a résztvevõk, és fenyegetést jelenthetnek Európának. Szankcionálni kell az európai részvevõket, akik magánúton kiutaznak - húzta alá.

Mindemellett az Iszlám Állam gyengülését látja Tálas Péter: a szervezet szerinte egyre inkább csak terrorcsoportként és kevésbé államként funkcionál, ez reményt ad arra, még tovább gyengül. Még akkor is fontos, ha ez a terrorfenygetettség állandósítását, jelenlétét jelenti Európában – tette hozzá.
Link

Hozzászólások

236 #1 Vazul
- 2016-01-08 23:09
Egy cikk a "Soros Army" oldaláról, avagy az átlátszó.hu-ról:

Katonai képességek a nullán: haderõ perspektíva nélkül

A magyar honvédség legnagyobb gondja a létszámhiány, ám ez nem zavarja a Honvédelmi Minisztériumot (HM). Amióta a sorkatonai rendszert felfüggesztették nem a profi haderõ kiépítése irányában halad a honvédség, hanem azt lehet észlelni, hogy sorkatona hiányos a rendszer. Ezt a szerzõdésesekkel akarják megoldani.

A magyar honvédség országgyûlési határozatban kitûzött létszáma 29 700 fõ, a 2016-os költségvetési törvény indoklásában viszont 25 533 ember szerepel. Valójában még ennél is kisebb a létszám, mert a csapatoknál 8 ezer ember hiányzik. Így marad 17 533 fõ, ám ebbõl is 11 886 a központi szerveknél és háttérintézményeknél dogozók száma.

A kormány által 2014-re beígért 8 ezer tartalékos is csak 5 200, akik közül 2 ezren a HM Ei Zrt. alkalmazásában õrzik a laktanyákat, ezért nem küldhetõk a határra. A maradék 3 200 fõbõl 2 500 túlkoros, õk fel vannak mentve lövészárokból. Az egyetemekrõl, kisegítõ iskolákból 700-an részesültek leventeképzésben.

Összességében ma egy 18 ezer-18 500 fõs vízfej áll szembe a mintegy 7 ezer végrehajtóval. Így nem meglepõ, hogy a határzár építésében 3 500 honvéd vett részt.

Beharangozták, hogy a következõ években meg is duplázódhat a haderõ költségvetése. Ez örömteli hír lenne, ha ez együtt járna a vezetõk és vezetettek arányának helyreállításával. Továbbá, ha az állománykategóriáknál bevezetnék a 10 százalékos tiszti, a 30 százalékos altiszti, az 50 százalékos szerzõdéses és a 10 százalékos közalkalmazotti arányt, valamint azt, hogy a költségvetésben a személyügyi kiadásokra 30 százalékot, dologi kiadásokra 30 százalékot, a beruházásokra pedig 40 százalékot szánnának.

Ha ez nem így lesz, a tervezett forrásbõvülésnek ismét a vízfej elemei lesznek a nyertesei, a végrehajtók meg tovább tengõdnek a költségvetés morzsáin.

A tervek szerint hazánk a GDP 0,79 százalékáról a GDP 1,39 százalékára emeli a katonai kiadásokat, ám a NATO csúcson arról volt szó, hogy a tagállamok katonai kiadásai 2022-re elérik a GDP 2 százalékát, illetve, hogy annak legalább 20 százalékát fejlesztésekre fordítják. Az oroszok évek óta a katonai büdzsé több mint 50 százalékát fordítják beruházásokra.

Katonai képességek a nullán

A magyar torz struktúrájú haderõ semmilyen katonai képességekkel nem rendelkezik. A sereget teljesen szubjektív ötletek alapján évek óta rendre pótcselekvésekkel – missziók, árvízvédelem, koronaõrség, települések ellátása arzénmentes vízzel, kerítésépítés, majd határvédelem, stb. – bízzák meg.

Ezeket úgy-ahogy megoldják, ami azt az illúziót alakítja ki, hogy van mûködõképes haderõnk. Azzal viszont évtizedek óta senki sem foglalkozik, hogy az alaprendeltetésre, az ország fegyveres védelmére, teljesen alkalmatlan.

A határzár építésével kapcsolatban Benkõ Tibor vezérkari fõnök azt mondta: a katonák kettõs feladatot teljesítenek, egyrészt az ideiglenes biztonsági határzár kiépítésében vesznek részt, másrészt a rendõrség munkáját segítik.

Szerintem nem segítettek senkit. A híradó felvételek azt mutatták, hogy a katonák bámulták a rendõrökkel együtt a napi 6-8 ezer menekült zavartalan áramlását a horvát határról Hegyeshalom felé, mialatt a szerb határon vegzálták a menekülteket. Ez a MÁV Startnak meg a BKV-nak volt munka, mindenki másnak csak asszisztencia.

A szakemberek látták, hogy egy ilyen pitiáner, alapvetõen civil kerítésépítõknek való feladat is elviszi a honvédséget a teljesítõképessége határáig.

A mai katonák, legyenek szerzõdésesek, vagy hivatásosok, nem arra szerzõdtek, hogy rabszolgaként dolgoztassák õket napi 12-16 órában 40 fokos rekkenõ hõségben a semmi közepén, családjuktól hosszú idõre elszakítva. Az is méltatlan, ahogy dolgoztak.

Egy interjúban az egyik résztvevõ elmondta, miként bolyongtak szálláshelyrõl szálláshelyre, hogyan álltak anyaghiány miatt, vagy azért mert egy cölöpverõhöz 150 katonát vezényeltek. Néztem a horvát határ zárásának utolsó mozzanatát, amikor az oszlopra a katonák felhelyezték a fonatot. Nem volt egy terepjáró, amelyiknek platójáról elérhetõ lett volna az oszlop teteje, ezért az egyik katona sáros bakanccsal másik négy hátára állt, és így rögzítette drótfonatot.

A magyar katona leleményes, mondhatnánk és ez érdem.

A haderõnek a rendszerváltás óta nincs reális jövõképe, Hende Csaba az agóniához asszisztált a végórákban. A 2016-os költségvetés fejezeti indoklásában a HM részérõl prioritásként határozták meg a 2013- 2022 közötti idõszakra vonatkozó stratégiai tervében jóváhagyott fejlesztések ütemezett végrehajtását.

Hende Csaba még 2010. október 13-án kiadta a „Miniszteri irányelvek a védelmi tervezéshez” címû okmányát, majd megjelent a 102/2010. számú HM utasítás a 2012-2021 közötti idõszakra vonatkozó hosszú távú stratégiai tervének kidolgozásáról. 2012. november 12-én tartottak egy logisztikai konferenciát, amely a 10 éves haderõ fejlesztési terv vonatkozásában vizsgálta a haderõ képességfejlesztési irányait és lehetõségeit.

A konferencia elõadói elmondták például azt, hogy az új haditechnikai eszközök beszerzésére szánt források 80 százalékát a 10 éves fejlesztési ciklus utolsó 3 évében kívánják felhasználni. Ezt ismerjük.

A rendszerváltás óta minden stratégiai fejlesztési terv errõl szólt, abban a reményben, hogy a bizonyos utolsó években már más lesz kormányon, nyûglõdjön õ az elõzõ kormány által betervezett források elõteremtésével. Az új kormány természetesen nem tudta ezt megtenni, így hatálytalanította az elõzõ 10 éves tervet, készített egy újat, amelyben a beszerzéseket szintén az utolsó 3 évre tervezte.

A kormány meghallgatta és elfogadta Hende Csaba jelentését a 10 éves stratégiai fejlesztési terv fõ irányairól. A Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióba a HM részérõl bedolgozott két oldalas Védelempolitika címû fejezet csekély változtatással megegyezik a 2020-as változattal.

A 2030-as verzióból ugyanakkor már kimaradtak olyan lényegtelen elemek, mint a haderõ tûztámogató képességének növelése, az alakulatok megfelelõ szintre történõ feltöltése, a haderõ megtartó képességének növelése.

Olyan kulcsfontosságú elemek kerültek be, mint például a víztisztító képesség és az árvízi beavatkozó képesség fejlesztése.

A fejlesztési terv egyes pontjai

2010 óta van 10 éves hosszú távú stratégiai terv, csak a miniszteren és a kidolgozókon kívül senki sem látta. Hende Csaba nem értett a tervezéshez, ezért a Juhászon, Szekeresen szocializálódott HM és vezérkar leporolta az elmúlt nyolc év vágyálmait, és fékezett habzással átalakította Hende vágyálmaivá. A terv eleve végrehajthatatlan. Nézzünk belõle néhány elemet.

Egyes katona mûveleti képességének és túlélõ képességének fejlesztése. A beharangozott AK modernizációs program el sem indult, az afganisztáni bevetésben részt vevõ különleges mûveleti csoport tagjai saját pénzükön vásárolták az AK-ra a korszerû éjjel-nappali irányzékot, de saját beszerzés volt a polár kabát, vagy a Woodland esõvédõ is.

Gyorsreagálású és légi szállító képesség megteremtése. Ne röhögtessenek! 3 helikopterrel? Három-négy éve halasztott helikopter beszerzési programmal? Üzemképes tank is csak 5-6 darab van.

Az alakulatok megfelelõ szintre feltöltése a haderõ megtartó képességének növelése. Ha lenne is pénz a békehiányok felszámolására, az egy több éves folyamat lenne, hiszen nincs kiképzési kapacitás 4-5 ezer vagy több szerzõdéses rövid idõ alatt történõ felkészítésére, az altisztek és tisztek képzése meg eleve egy többéves folyamat.

Létre kell hozni az Önkéntes Tartalékos Rendszert. Ez napjaink sikere, csak gratulálni tudok. Volt tiszthelyettes iskolai tanítványom, aki kemény munkával küzdötte ki magának a tiszti rendfokozatot, nyáron a honvédség rekreációs központjában szakaszvezetõi tartalékos rendfokozatban fûnyírással, teniszpálya hengerléssel töltötte önkényes mûveleti tartalékos szolgálatát.

A HADIK terven keresztül erõsíteni kell a hazai honvédelmi feladatok anyagi technikai biztosítását, a magyar hadiipar fejlõdésének lehetõségét. Abból a 10-12 milliárdból, ami évek óta évente jut fejlesztésekre? Ráadásul ebbõl a 12 milliárdból is csupán 3,5 milliárd a Rába megrendelése, a többi pénz külföldre megy URH rádióra, Mistral fejlesztésre, stb.

A béremelés nem javít a létszámhiányon

Elmondható, hogy a honvédség reménytelen helyzetét nem javítja a 2016-ra tervezett 48 milliárdos forrásbõvülés. Ebbõl 31 milliárdot elvisz a 2015-ös 30 százalékos és az idei 5 százalékos béremelés.

Félõ, hogy ez analóg lesz az elsõ Orbán-kormány idején bevezetett béremeléssel. Akkor 2001-re 95 milliárd, 2002-re 90 milliárd személyi juttatást terveztek be a HM költségvetésében. 2002. január 1-jével a katonák fizetését megemelték 50 százalékkal, de nem módosították a 2002-es költségvetést a kormányváltásig.

Az új miniszternek, Juhász Ferencnek kellett összekukáznia azt a 23 milliárdot, amivel a Fidesz által megemelt illetményeket oda tudták adni a meglévõ állománynak.

Arról tehát szó sem lehetett, hogy a több ezres létszámhiányt pótolják. A helyzet most, 2016-ban hasonló azzal az eltéréssel, hogy a hiány soha nem látott mértékû. Hende Csaba a 2014-es parlamenti bizottsági meghallgatáson 5 921 fõs létszámhiányt vallott be, azonban az igazi nagyarányú kiáramlás ezt követõen indult meg.

Évek óta nincs ÁSZ vizsgálat, ami feltárhatná, hogy mennyi is a valós adat, az ellenzék a parlamenti bizottságban meg böszme módon nem kérdez rá a haderõ legégetõbb problémájára. A hiányok fenntartásában érdekelt a HM vezetése, mert ez tette lehetõvé, hogy a tavalyi béremelést 17 milliárd helyett megoldják 11 milliárdból.

A béremelés nem fogja belátható idõn belül csökkenteni a haderõ mûködõképességét megkérdõjelezõ létszámhiányt.

A tervezett béremelés a 2016-os költségvetés belsõ szerkezetét tovább torzította. A bérköltség a 2015-ös 46,7 százalékról 49,5 százalékra emelkedett, a fejlesztésre szánt kiadások 4,2 százalékról 4,1 százalékra csökkentek.

A tárca ugyan 16,2 százalékos fejlesztési célú kiadásokat sorol fel, mert ide számolja a Gripen bérlettõl a lakhatási támogatáson át a NATO beruházási programhoz hozzájárulás milliárdjait. Valójában a gépjármû beszerzés, az URH rádió beszerzés és Mistral korszerûsítés minõsül valódi beszerzésnek, a többi dologi kiadás, vagy ágazati célelõirányzat.

A fejezeti indoklásban is olvasható: „az érvényes számviteli elõírásoknak megfelelõen a dologi kiadások közt szerepelteti a Gripen bérleti díj 27,5 milliárd összegû kiadási elõirányzatát.”

A fejezeti indoklásban felsorolják, mire használják a többletforrásokat 2015-höz képest. Például a pápai bázis reptér fejlesztés 2016. évi üteme. A részletezésben ennek a pénznek nyomát nem lelhetjük, pedig állítólag a teljes program 20 milliárdot tesz ki.

Szerepel a felsorolásban az ISIS nevû terrorszervezet elleni fellépéshez való hozzájárulás költsége, a részletezésben szintén kimutathatatlan. Megjegyzendõ, az erbili missziónak a legkomolyabb és a legnagyobb valószínûséggel végrehajtandó okmánya az evakuálási terv lesz.

A 10 éves hosszú távú stratégiai tervben meghatározott programok finanszírozására szerepel ugyan 5,3 milliárd, de nem tudható, hogy ebbõl mire költenek.

Az MH Egészségügyi Központ létszámában és költségvetésében egyaránt tovább gyarapszik a HM 2016-os költségvetése alapján. Varga Mihály és Hende Csaba a központ mûködésének gazdaságosságáról eltérõ állásponton volt, így a központ TB-támogatása egy fillérrel sem nõtt.

A HM saját forrásból növelte a támogatást 2 milliárddal. 2010-hez képest a központ létszáma 2 823-ról 3 404 fõre, a költségvetése 16,4 milliárdról 28 milliárdra nõtt. Egy összeomló haderõn belül ilyen szárnyalás azért komoly teljesítmény.

A katonák határon való részvételével, bevetésével kapcsolatban vita bontakozott ki az alaptörvény és más 2/3-os törvények módosításáról.

Nem nagyon értettem a hezitálást. Orbán Viktor azt mondta, a történelem ránk rúgta az ajtót. Igen, amit eddig missziós feladatként hajtott végre a haderõ, azt kellett volna tenni országon belül is. A magyar haderõre vonatkoznak a NATO szabványok. A NATO-ban a béketámogató mûveleteket a Stanag 2868 Land Forces Tactical Doctrine Atp 35(b ) írja le a béke kikényszerítéstõl a humanitárius mûveletekig.

A politikusoknak el kellett volna dönteniük, hogy a skála mely fokozata az érvényes az adott helyzetre. Normális gondolkodás esetén a humanitárius segítségnyújtás fokozatot választották volna a haderõ alkalmazását illetõen. Ezután a vezérkar kidolgozta volna a Rules of Engagament (ROE) okmányt, vagyis a harcbavetési rendszabályokat és máris megszûnt volna minden bizonytalanság mondjuk, a fegyverhasználattal kapcsolatban.

Így mûködött ez a missziókban és hazai körülmények között sincs más megoldásra szükség, nem kellett volna alaptörvény, meg egyéb törvények módosításán molyolni.

Simicskó István örömmel vette miniszterré történt kinevezését, de én a helyében nem örülnék annyira. A haderõ rendbetételéhez hiányzik mai áron számolva évi 100 milliárd, amit 25 éven át rendre a vízfej fenntartására költöttek haditechnikai fejlesztések helyett. Ez a 2 500 milliárd belátható idõn belül elõteremthetetlen. Ha nem kezd neki azonnal a haderõ struktúrájának a rendbetételéhez, a következõ években is a semmibe fognak elszállni a HM költségvetésének százmilliárdjai.

A miniszteri kinevezése elõtti honvédelmi és rendészeti bizottsági meghallgatásán Vadai Ágnes kérdezte némi iróniával, hogy Simicskó István kerítésügyi miniszter lesz vagy hadügyminiszter. Ma még csak a kerítésügyiség látszik, a stratégiai elgondolások nyilvánosságra hozására eddig nem volt idõ.

Kovács Gyula nyugállományú katona
http://blog.atlat...va-nelkul/
238 #2 bivaly
- 2016-01-09 08:52
A Honvédségnek nevezett zsoldos sereg szart sem ér. Három nagyobb múltú futballcsapat drukkerei levernék õket, mint vak a poharat !
238 #3 bivaly
- 2016-01-10 09:04
A terror készültség Európában kb., 50 éve fennáll ! Azért, hogy legyen terror, ( tervezett káosz !), és fel lehessen lépni ellene. A "terror szervezeteket", legtöbbször a "terror elhárító szervezetek" gründolják, és gründolták. A Világ történései napjainkra semmi másról nem szólnak, -és ez a legelkeserítõbb, mert lehetelen védekeznem ellene-, mint titkos szervezetek titkos harcairól. Már annyi "szolgálat" van, mint égen a csillag. Nem kell messzire menni az idõben, Vörös Brigádok, OAS, Cigánysereg, ( a veszprémi román kézilabdás kiiktatása !?. cigány gyilkosságok !?), kicsiben meg a Gój motorosok ( próbálnék én ilyen névvel !), meg a Hatvannégy vármegye, stb. Lehet még hozzá tenni ezer civil szervezetet, jaj, majdnem kihagytam a Civil Összefogást ! Meg a "szocialisták" alapítványait, meg ..........., ! Nincs vége ! Vallási köntösben ( Hit gyüli), nemzeti köntösben ( Magyarok Szövetsége, Kurultáj),. Nincs kedvem folytatni, undorodom ettõl a szartól végérvényesen. De a benne lubickoló agyatlan csicskáktól is, akik elhiszik, hogy õk most nagyon jó emberek, meg nagyon jót tesznek !

Vazul !

Utolsó mondatommal kicsit reflektálok a közted és Talpi közötti vitára, ami a sperma bankkal kapcsolatban "tört ki". A hasznos idióták a legnagyobb károkozók, meggyõzõdésbõl teszik, amit tesznek, eltántoríthatalanul. Errõl könyveket tudnék írni, tapasztalatból !
2 #4 gerry
- 2016-01-10 10:18
Bivaly, hogy te milyen negatív vagy!!!s_hihi

Lelkesedést kérünk!... csak egy kis lelkesedést! Neked semmi se jó.

Legalább egy kis Kubinyit vagy Szántait esetleg Bogárt /stb./ néznél!:@

...ha már a heti hetest és a "barátok között"-et is kihagytad és (szerintem) jobbikot sem olvasol eleget!

ilyen egy ember. Neked teljesen eldeformált agyad van!

sok szeretettel küldöm neked a Romantic egykori számát, esetleg visszatérít az emberek közé :D
[movie=youtube]https://www.youtube.com/watch?v=cyT_jeTeidE[/movie]

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.60 másodperc
3,394,316 egyedi látogató