Bejelentkezés
Rekordot dönt a nyugat-európai zsidók Izraelbe vándorlása
Nem kék elengedni õket holokoszt nélkül. Úgy is annyira oda vannak érte! Persze demokratikusan.
A világ zsidóságát összekötõ Zsidó Ügynökség (Jewish Agency) szerint a rekordot döntõ zsidó kivándorlás hátterében az antiszemita támadások számának drasztikus növekedése áll szerte Európában. Jelentésük szerint tavaly 9880 nyugat-európai zsidó vándorolt ki Izraelbe. Ebbõl mintegy 8000 zsidó kelt útra Franciaországból, ahol a zsidók ellen egy sor célzott támadást követtek el mostanában. 2015-ben körülbelül 800 zsidó hagyta el Nagy-Britanniát, és vándorolt ki Izraelbe az AP hírügynökség beszámolója szerint, amely a franciaországi adathoz képest nem olyan jelentõs.
A zsidók számos európai országban támadások áldozatai lettek, így Belgiumban és Dániában is, de a legdurvább támadásokat a franciaországi zsidóságnak kellett elszenvednie. A franciaországi zsidó lakosság száma a harmadik legnagyobb a világon Izrael és az Amerikai Egyesült Államok után, és mintegy 600.000 fõre tehetõ. A franciaországi muszlimok száma viszont körülbelül 6.000.000 fõ.
John Kerry amerikai külügyminiszter a párizsi terrortámadás áldozataira emlékezik 2015 januárjában (Forrás)
Ezen a héten Marseilleben egy diák késsel támadt zsidó származású tanárára, a diák az Iszlám Állam befolyása alatt követte el erõszakos tettét. A támadást követõen egy helyi zsidó vezetõ arra kérte a zsidó férfiakat, hogy ne viseljék fejükön a kipát, de Franciaország fõrabbija ennek ellenére arra buzdítja a francia zsidó férfiakat, hogy hordjanak hagyományos fejfedõt. 2015 januárjában négy zsidó vásárlót ölt meg egy iszlamista támadó egy kóser üzletben a Charlie Hebdo magazin szerkesztõségét ért brutális támadást követõen. Azóta a katonaság vagy a rendõrség védi a mintegy hétszáz zsinagógát, valamint a zsidó iskolákat és mûvelõdési központokat.
Natan Sharansky, a Zsidó Ügynökség elnöke nyilatkozata szerint "az, hogy rekordszámú európai zsidó már nem érzi otthonának Európát, meg kellene, hogy riassza az európai vezetõket, és fel kellene ébressze azokat, akik aggódnak Európa jövõjéért".
2014-ben Izrael gázai háborúja idején már jelentõs erõsödés volt tapasztalható Európában az antiszemitizmus terén. 2014 májusában négy embert ölt meg egy algériai származású francia támadó a brüsszeli Zsidó Múzeumnál, amely többek között a franciaországi és belgiumi zsidó közösség félelmeit is tovább növelte.
A nagy-britanniai zsidóság talán sose érezte magát még olyan kellemetlenül saját hazájában, mint mostanában, ahol az elmúlt években egyre több antiszemita támadás éri a zsidókat. Biztonságérzetük pedig a felmérések szerint lényegesen jobbnak mondható franciaországi társaikhoz viszonyítva. Nagy-Britanniában a muszlim-zsidó együttélés harmonikusabb, mint Franciaországban, és a rendõrség erõteljesebb jelenléte érezhetõ a zsidók által látogatott helyeken.
Kattintson és nézze meg a párizsi terror utáni gyász képeit!
Párizs észak-afrikai gyarmatosító múltja és az antiszemitizmus erõsödése Franciaországban szoros összefüggésben állhat egymással. Az algériai, marokkói és tunéziai származású muszlim bevándorlók kirekesztve érzik magukat a francia társadalomban, a másod- és harmadgenerációs bevándorlók nem tudtak integrálódni. Szegregáltan élnek olyan városrészekben, ahol nagyon magas a munkanélküliség és kilátástalanság jellemzõ a fiatalokra. Ezzel szemben az Észak-Afrikából Franciaországba érkezett szefárd zsidó bevándorlók integrációja gyorsabb és sikeresebb, ami feszültséghez vezet a két csoport között.
Mikael Journo párizsi rabbi arra figyelmeztetett, hogy "manapság hõsies cselekedetnek számít kipát hordani az utcán, vagy gyermekeket zsidó iskolába járatni. Mindez Párizsban van a huszonegyedik században. Ez fájdalmas". Az a tény, hogy jelenleg Franciaországból vándorol ki a legtöbb zsidó Izraelbe, egyértelmûen a biztonság hiányának és az erõszak terjedésének köszönhetõ. Mégis a franciaországi zsidók döntõ többsége a maradás mellett áll ki, mivel francia identitásuk nagyon erõs. A francia kormány is a maradásukat kéri a nagyobb mértékû exodus elkerülése érdekében, és határozott kritikával illette Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, aki Izraelbe hívta az európai zsidókat.
Az iszlám szélsõségesség és a terrorizmus veszélyezteti a régóta Európában élõ zsidó közösségek létét és életmódját, valamint szembeállítja egymással a különbözõ vallások híveit. A vallások közti párbeszéd és a tolerancia fontossága ismét elõtérbe került.Link
A világ zsidóságát összekötõ Zsidó Ügynökség (Jewish Agency) szerint a rekordot döntõ zsidó kivándorlás hátterében az antiszemita támadások számának drasztikus növekedése áll szerte Európában. Jelentésük szerint tavaly 9880 nyugat-európai zsidó vándorolt ki Izraelbe. Ebbõl mintegy 8000 zsidó kelt útra Franciaországból, ahol a zsidók ellen egy sor célzott támadást követtek el mostanában. 2015-ben körülbelül 800 zsidó hagyta el Nagy-Britanniát, és vándorolt ki Izraelbe az AP hírügynökség beszámolója szerint, amely a franciaországi adathoz képest nem olyan jelentõs.
A zsidók számos európai országban támadások áldozatai lettek, így Belgiumban és Dániában is, de a legdurvább támadásokat a franciaországi zsidóságnak kellett elszenvednie. A franciaországi zsidó lakosság száma a harmadik legnagyobb a világon Izrael és az Amerikai Egyesült Államok után, és mintegy 600.000 fõre tehetõ. A franciaországi muszlimok száma viszont körülbelül 6.000.000 fõ.
John Kerry amerikai külügyminiszter a párizsi terrortámadás áldozataira emlékezik 2015 januárjában (Forrás)
Ezen a héten Marseilleben egy diák késsel támadt zsidó származású tanárára, a diák az Iszlám Állam befolyása alatt követte el erõszakos tettét. A támadást követõen egy helyi zsidó vezetõ arra kérte a zsidó férfiakat, hogy ne viseljék fejükön a kipát, de Franciaország fõrabbija ennek ellenére arra buzdítja a francia zsidó férfiakat, hogy hordjanak hagyományos fejfedõt. 2015 januárjában négy zsidó vásárlót ölt meg egy iszlamista támadó egy kóser üzletben a Charlie Hebdo magazin szerkesztõségét ért brutális támadást követõen. Azóta a katonaság vagy a rendõrség védi a mintegy hétszáz zsinagógát, valamint a zsidó iskolákat és mûvelõdési központokat.
Natan Sharansky, a Zsidó Ügynökség elnöke nyilatkozata szerint "az, hogy rekordszámú európai zsidó már nem érzi otthonának Európát, meg kellene, hogy riassza az európai vezetõket, és fel kellene ébressze azokat, akik aggódnak Európa jövõjéért".
2014-ben Izrael gázai háborúja idején már jelentõs erõsödés volt tapasztalható Európában az antiszemitizmus terén. 2014 májusában négy embert ölt meg egy algériai származású francia támadó a brüsszeli Zsidó Múzeumnál, amely többek között a franciaországi és belgiumi zsidó közösség félelmeit is tovább növelte.
A nagy-britanniai zsidóság talán sose érezte magát még olyan kellemetlenül saját hazájában, mint mostanában, ahol az elmúlt években egyre több antiszemita támadás éri a zsidókat. Biztonságérzetük pedig a felmérések szerint lényegesen jobbnak mondható franciaországi társaikhoz viszonyítva. Nagy-Britanniában a muszlim-zsidó együttélés harmonikusabb, mint Franciaországban, és a rendõrség erõteljesebb jelenléte érezhetõ a zsidók által látogatott helyeken.
Kattintson és nézze meg a párizsi terror utáni gyász képeit!
Párizs észak-afrikai gyarmatosító múltja és az antiszemitizmus erõsödése Franciaországban szoros összefüggésben állhat egymással. Az algériai, marokkói és tunéziai származású muszlim bevándorlók kirekesztve érzik magukat a francia társadalomban, a másod- és harmadgenerációs bevándorlók nem tudtak integrálódni. Szegregáltan élnek olyan városrészekben, ahol nagyon magas a munkanélküliség és kilátástalanság jellemzõ a fiatalokra. Ezzel szemben az Észak-Afrikából Franciaországba érkezett szefárd zsidó bevándorlók integrációja gyorsabb és sikeresebb, ami feszültséghez vezet a két csoport között.
Mikael Journo párizsi rabbi arra figyelmeztetett, hogy "manapság hõsies cselekedetnek számít kipát hordani az utcán, vagy gyermekeket zsidó iskolába járatni. Mindez Párizsban van a huszonegyedik században. Ez fájdalmas". Az a tény, hogy jelenleg Franciaországból vándorol ki a legtöbb zsidó Izraelbe, egyértelmûen a biztonság hiányának és az erõszak terjedésének köszönhetõ. Mégis a franciaországi zsidók döntõ többsége a maradás mellett áll ki, mivel francia identitásuk nagyon erõs. A francia kormány is a maradásukat kéri a nagyobb mértékû exodus elkerülése érdekében, és határozott kritikával illette Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, aki Izraelbe hívta az európai zsidókat.
Az iszlám szélsõségesség és a terrorizmus veszélyezteti a régóta Európában élõ zsidó közösségek létét és életmódját, valamint szembeállítja egymással a különbözõ vallások híveit. A vallások közti párbeszéd és a tolerancia fontossága ismét elõtérbe került.Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2016. January 16. 18:58:44
- 2016. January 16. 22:00:56
- 2016. January 17. 10:16:57
- 2016. January 17. 10:33:21
- 2016. January 17. 13:34:15
- 2016. January 17. 13:42:50