Azt nem tudom, mert nekem még mindig csak Rimszkij Korszakovom van. A bagdadi tolvaj ma már nem annyira divatos kifejezés. Baszra meg már majdnem Teherán. Szurkolok az új korszaknak! Hajrá kurdszak! Irán új fejezetet nyitott külkapcsolataiban – így jellemezte Hasszán Rohani iráni elnök az Egyesült Államok, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombati bejelentését, miszerint hozzájárulnak az Irán ellen az elmúlt években életbe léptetett bi- és multilaterális szankciórezsim fokozatos, feltételekkel egybekötött feloldásának elsõ lépéséhez. Jukijo Amano, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) igazgatója néhány órával a nagyhatalmak elõtt közölte a nemzetközi sajtóval, hogy az ügynökség vizsgálatai alapján Irán teljesítette a tavaly július 21-én megkötött átfogó nukleáris megállapodás rá vonatkozó részeit, vagyis megkezdte centrifugái számának drasztikus csökkentését, hozzájárult az IAEA általi megfigyelését lehetõvé tevõ technikai berendezések beszerelésekhez a natanzi atomerõmû reaktoraiba, valamint leszerelte az araki nehézvizes nukleáris erõmû atomfegyverek potenciális elõállítására is használható részeit.

Utóbbival kapcsolatban az elmúlt napokban ellentmondásos hírek érkeztek, Aszghar Zarean, az iráni atomprogram helyettes vezetõje kedden ugyanis arról beszélt, hogy a fizikai átalakítás elõtt a kivitelezõ Kínával még meg kell egyezniük. A bécsi tárgyalásokat vasárnap Teheránban folytató Amano, illetve washingtoni illetékesek csütörtöki bejelentése alapján azóta sikerült rendezni a kérdést, Teherán eltávolította az araki létesítmény magját.
Kattintson és nézzen képeket a mostani bejelentésekhez vezetõ tárgyalásokról!

Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje Dzsavad Zarif iráni külügyminiszterrel tartott közös bécsi sajtótájékoztatóján erõsítette meg a szankciókivezetés elsõ szakaszáról meghozott döntést. Az uniós nukleáris és pénzügyi korlátozásokra vonatkozó elhatározás után percekkel az Egyesült Államok szintén feloldotta formálisan is az iráni bank-, acél- és szállítási szektorra kivetett amerikai büntetõintézkedéseket. John Kerry úgy fogalmazott, a világ békésebb lett a megállapodás betartásával.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsán belül már tavaly júliusban kiváltottak hét korábbi, Iránt elítélõ és szankciókkal sújtó határozatot egy újabb dokumentummal, amely tíz évig marad érvényben, és az iráni fél által vállaltak teljesítésének ellenõrzését és ösztönzését hivatott elõsegíteni. A határozat értelmében ballisztikus rakétatechnológiákat nyolc, nehéz-, illetve könnyû fegyverzetet öt évig nem lehet Teheránnak átadni vagy eladni, a békés nukleáris program számára nyújtott külföldi támogatásra pedig tíz évig érvényben maradnak bizonyos korlátozások. Nyilvánvaló szerzõdésszegés esetén a Tanácsnak harminc napon belül kell szavaznia a szükséges intézkedésekrõl, egyébként a szankciók automatikusan visszaállnak. Mindez a tárgyalásokon részt vevõ nagyhatalmak, elsõsorban Kína és Oroszország esetleges egyoldalú vétóját hivatott hatástalanítani.

A szankciók leépítésének tervezett menetét végül nagyban elõsegítették a kétoldalú gesztusok, amelyek iráni oldalon több, kémkedéssel és államellenes bûncselekménnyel vádolt és bebörtönzött amerikai állampolgár szabadon engedésével, illetve Obama részérõl a büntetõintézkedések megszegésével gyanúsított iráni személyeknek adott elnöki kegyelemmel oldották a feszültséget. Komoly fejtörést okozhatott ugyanakkor az éppen az IAEA jelentésének nyilvánosságra hozatala elõtt lezajlott, mindkét kormány számára kényelmetlen eset: az iráni Forradalmi Gárda elfogott egy, az iráni felségvizekre figyelmeztetés nélkül belépett járõrhajót. Bár eleinte mindkét fél a másik szándékos ellenségeskedését látta az ügyben, végül Kerry és Zarif inzenzív kapcsolattartása során sikerült rendezni az incidenst, a felek pedig egyértelmûen mûszaki problémákat jelöltek meg okként, azóta pedig a fent említett „fogolycsere” mellett a tíz amerikai katona is épségben hazatérhetett a perzsa államból.

Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter, Jukijo Amano IAEA-igazgató, valamint Federica Mogherini EU-fõképviselõ Bécsben (Forrás: Reuters)

Róhani nyeregben?

Róhani elnök szerint a szankciók leépítésének napját Irán történelmének „arany oldalain” fogják majd számon tartani, egyúttal köszönetet mondott az iráni népnek kitartásáért és áldozatvállalásáért. A mérsékelt konzervatív elnök, aki korábban, a kétezres évek elején, Mahmúd Ahmedinedzsád megválasztásáig nukleáris fõtárgyalóként is a nyugati hatalmakkal való kiegyezést szorgalmazta, 2013-as választási gyõzelme legfõbb ígéretét teljesítette be iráni hívei számára. Az iráni média reformista, illetve mérsékelt konzervatív orgánumai szinte egyöntetûen pozitívan nyilatkoztak: „nagy gyõzelemként”, a jelenkori Irán „nagy napjaként”, a tárgyaló „nemzeti hõsök” diadalaként, illetve egy új, gazdasági és társadalmi prosperitást hozó korszak nyitányaként hivatkozott a szankciók feloldására.

Róhani népszerûsége 2013-hoz képest még növekedett is, a lakosság körében nagy várakozásokkal tekintenek a gazdasági fejlõdés helyreállítására. Az elnök külpolitikai sikere egyértelmûen erõsíti belpolitikai pozícióját a tárgyalásokat elutasító, illetve bíráló keményvonalas politikusokkal szemben, akik nem kis részben Ali Khamenei nagyajatollah közbelépései, illetve egyensúlyozó, ám alapvetõen a megegyezést támogató megnyilvánulásai miatt nem tudták meggátolni az alku megkötését.

A mögöttük álló, illetve a szankciókkal járó elszigeteltségbõl részben profitáló Forradalmi Gárda prominensei által képviselt politikai és gazdasági erõ miatt azonban a legfõbb vezetõ továbbra is rá van utalva a támogatásukra. A keményvonalas sajtótermékek a mostani eredményeket is igyekeztek relativizálni: legtöbbjük a nyugati hatalmak hitelességének megkérdõjelezhetõségérõl, a továbbra is érvényben maradó szankciókról, illetve a nyitással az országba beszivárgó amerikai gazdasági, politikai és kulturális hatások veszélyeirõl értekezett.

A politikai ellentétek várhatóan a következõ hetekben élesedhetnek, februárban ugyanis a mindenkori legfõbb vezetõ megválasztásában illetékes Szakértõk Gyûlése tagjairól szavaznak majd Iránban. A testület kitüntetett jelentõségét az adja, hogy a 76 éves, prosztatarákkal küszködõ ajatollah megfigyelõk szerint a közeljövõben lemondhat az iráni politikában kulcsszerepet betöltõ pozíciójáról, az új vezetõrõl pedig valószínûleg a testület most megválasztandó tagjai szavazhatnak majd.
Róhani elnök a 2016-os költségvetés elfogadása után. (Forrás: Reuters)

Az Obama-külpolitika ékköve?

A megállapodás implementációja az immár politikai hagyatékát építgetõ Barack Obama amerikai elnök számára is kulcsjelentõségû, hiszen várhatóan ez lehet nyolcéves elnökségének legnagyobb külpolitikai eredménye, amely – sikeressége esetén – kisebbítheti az arab tavasz eseményeire való koncepció nélküli és inkoherens amerikai reakciók, illetve a szíriai polgárháború és az ISIS megjelenésével elszenvedett kritikákat és presztízsveszteséget. A 2012-ben megindult puhatolózások után a most felengedett szankciók az Egyesült Államok esetén csak a külföldi leányvállalatokat és társaságokat érintik, az amerikai cégek Iránnal való kereskedelmét és a perzsa államban történõ befektetéseit továbbra is gátolják a korábban, a terrorizmus támogatására, az emberi jogok megsértésére, valamint a ballasztikus rakétatesztekre válaszul bevezetett intézkedések, amelyek ezt követõen is hatályosak maradnak.
Szanciók helyett újabb szankciók

Sõt Washington vasárnap újabb, a rakétakísérletekkel összefüggésben meghozott korlátozásokat jelentett be. Bár a megállapodás említi a nukleáris fegyverek számára hordozóként alkalmazható rakétarendszerek kifejlesztését, a tiltás hatálya nem egyértelmû. A Kongresszusban – nem kis részben a republikánus politikusok nyomására – csaknem mindenfajta kísérletezést tiltani akarnak, melyekre többek között éppen a teheráni ratifikáció idején, novemberben került sor – mintegy aláhúzva az iráni interpretációt.


Iráni graffiti. Évtizedes gyanakvás és ellenséges retorika nehezíti az amerikai-iráni kapcsolatok normalizálását. (Forrás: BCC)

Verseny az iráni gazdasági potenciál kiaknázásáért

Az ellenzéke által bírált Obama a régi szankciók mellé bevezetett új intézkedéssel választ adhat a gyengeségéért és túlzott hajlékonyságáért õt kritizálóknak, hosszú távon azonban komoly versenyhátrányba kerülhetnek az amerikai befektetõk a korlátozásokat gyakorlatilag teljes egészében visszavonó európai, illetve az egyébként is sokkal kisebb mértékben visszafogott kínai és orosz riválisaikkal szemben. A tárgyalásokon részes nagyhatalmak, illetve a kisebb európai országok vezetõi egyaránt látványos látogatásokat tettek az elmúlt hónapokban a 80 milliós országban, ahol a lakosság mintegy 60 százaléka harminc év alatti. A komoly vásárlóerõt és nagy befektetési potenciált képviselõ iráni piacon várakozások szerint igazi beruházási boom várható, fõleg mert a perzsa állam a mostani lépésekkel visszakerülhet a nemzetközi pénzügyi-átutalási rendszerbe, a SWIFT-be.

Link