Újraosztják a lapokat az oroszok - Európa fellélegezhet?
Bár Kelet-Európában januárban a természetben egyértelmûen a tél az úr, a befagyott ukrán-orosz politikai, gazdasági és katonai konfliktusban mintha megjelentek volna az olvadás elsõ, halvány jelei. Az ezt segítõ melegebb levegõt Moszkvából fújják.
Napi.hu, 2016. január 23. szombat, 18:11

Hozzászólok

Elküldöm

Ajánlom

A megfigyelõk egy része egyetért abban, hogy az elmúlt hetek diplomácia eseményei arra utalnak, hogy végre-valahára olvadásnak indulhat a befagyott délkelet-ukrajnai konfliktus - írja a bne IntelliNews régiós hírportál. Két évvel azt követõen, hogy az oroszbarát szeparatisták és az ukrán hadsereg véres fegyveres konfliktusa elkezdõdött, a helyzet a felszínen kilátástalannak látszik.
Putyinnak már csak két éve maradt?

A polgárháborúnak elvileg az elmúlt év végére véget kellett volna vetnie a Fehéroroszország fõvárosában 2015 februárjában aláírt Minszk II megállapodásnak. Ez azonnali tûzszünetet rendelt el, elõírta, hogy Ukrajna hajtson végre az államhatalmat decentralizáló alkotmányos reformot és tartsanak helyi választásokat az érintett térségben, Donbaszban.

Cserébe a kijevi kormánynak vissza kellett volna kapnia az ellenõrzést az orosz-ukrán határ érintett szakaszán.

Semmi sem teljesült

Felesleges megemlíteni, hogy ebbõl semmi sem teljesült. A tûzszünetet többé-kevésbé betartják, de rendszeresen megsértik. Az alkotmányos reform túl van két olvasaton, de egy harmadikra is szükség lenne, mielõtt a parlament elé kerülhet a törvényjavaslat. Választások nem voltak és a határt továbbra is az oroszok ellenõrzik. A felek természetesen mindezért egymást okolják.

A 2015. végi határidõt kitolták 2016-ra, ami látszólag azzal fenyeget, hogy a konfliktus ugyanúgy "örökre" befagy, mint a Moldováról levált, orosz lakta Transzisztria, vagy a Grúziától elszakadt Nogorno-Karabah ügye.

És nem is teljesülhet?

Ezt a látszatot erõsíti, hogy mind Ukrajnában, mind Oroszországban vannak politikai csoportok, amelyek nem hajlanak a kompromisszumra. Az ukrán oldalon sokan ellenzik, hogy a Donbasz régió különleges státust kapva maradjon az ország része és ezzel egyidejûleg az ottani oroszbarát politikai erõk részévé váljanak az ukrán politikának.

Az orosz nacionalisták viszont országukhoz csatolnák a térséget, mondván: csak így védhetõk meg az ott élõ oroszok érdekei.

Vagy mégis

Számos diplomáciai lépés azonban azt sejteti, hogy a két ország vezetése inkább a kompromisszumot keresi. Vlagyimir Putyin orosz államfõ december végén Borisz Grizlovot, a Duma korábbi elnökét, belügyminisztert nevezte ki ukrajnai megbízottjának. A nehéz súlyú szereplõ elõretolása jelzi, hogy Moszkva újra komolyan akarja venni a kijevi vezetéssel, az EU-val és az USA-val folytatott tárgyalásokat.

Grizlov megjelenésével az ügy a súlytalan külügyminisztériumi tisztviselõktõl közvetlenül a Kreml ellenõrzése alá került. Az új megbízott ugyan elismételte a hivatalos álláspontot, miszerint Oroszországnak semmi köze sincs az Ukrajnán belüli konfliktushoz, leszámítva, hogy a donbaszi lakosság jelentõs része oda menekült, ám a tettei nagyobb nyitottságról árulkodnak.

Két beszélgetés

Már január elején elutazott Kijevbe, ahol három órán át tárgyalt Petro Porosenko államfõvel. A téma a minszki megállapodás helyzete volt. Hírek szerint Grizlov azzal kapcsolatban tapogatózott, hogy Porosenko át tudja-e nyomni az ukrán politikai rendszeren az alkotmány módosításának harmadik olvasatát.

A másik fontos fejlemény néhány nappal ezt követõen történt. Ez is tárgyalás volt, amelyen Vjacseszlav Szurkov, Putyin tanácsadója és Viktoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium államtitkára vett részt. Az elõbbi az illetékes az orosz államfõ környezetében a Donbasz ügyérét, az utóbbi felel az USA külügyi vezetésében Kelet-Európáért. A felek egyfajta ötletrohamot tartottak azzal kapcsolatban, hogyan látják Ukrajna helyzetét.

Mit értenek decentralizáció alatt?

A bne IntelliNews kiemeli, hogy mindkét találkozó kulcskérdése az alkotmányos reform alakulása volt. A korábbi - meddõ - egyeztetések ugyanis a "decentralizáció" értelmezésén buktak el. Ezt ugyanis nem rendezte a minszki szerzõdés.

A nyugati hatalmak szerint Kijev reformterve teljesíti az elvárható hatalomátadást, míg Moszkva szerint szó sincs errõl. Ha az újraindult magas szintû tárgyalások elvezetnének az alkotmánymódosítás azonos értelmezéséhez és elfogadásához, az egyértelmû jele lehetne annak, hogy a befagyott polgárháborús konfliktus olvadásnak indult.
http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasa...08873.html

Gyengül a rubel, de erõsebb mint gondolnánk.

Az utóbbi hetekben pesszimizmus uralkodott a rubel piacán, mi azonban az egy évvel korábbihoz hasonlóan most is azt gondoljuk, hogy hamarosan az orosz deviza mérsékelt erõsödésére lehet majd számítani - olvasható az ING Bank legfrissebb elemzésében. A cég szakemberei szerint a kedvezõre forduló környezetben 300 bázispontos kamatcsökkentést hajthat végre 2016-ban az orosz jegybank - írja a protfolio.hu.
Az ING kiemeli, hogy az elmúlt hetek zuhanása után õk is felülvizsgálták olajár-prognózisukat, a korábbi 52,5 dollárral szemben 45 dolláros átlagos nyersanyagárat várnak idén, emiatt pedig az orosz gazdaság is gyengébben muzsikálhat. Ez akár a rubel gyengülését is indokolhatná, azonban az elemzõk szerint a rövidtávú kilengések után 3-6 hónapon belül nagyobb esély van az orosz deviza erõsödésére.

Számszerûsítve a következõ hetekben a jelenlegi 78-80-as szint körül ingadozhat a dollár-rubel jegyzés, késõbb viszont a folyó fizetési mérleg szezonális lefutása javíthatja a képet, emellett az orosz háztartások továbbra is bíznak a gazdaságban és fogyasztanak, ami a rubelt is támogatja majd.

A rubel ereje
A Bank of America szakemberei azt emelik ki a rubel kapcsán, hogy ugyan az orosz deviza 6,5 százalékos esésével alulteljesítette a legtöbb feltörekvõ versenytársát az év eddigi részében, azonban ha hozzátesszük, hogy eközben az olaj több mint 20 százalékkal lett olcsóbb, akkor már nem ilyen borús a kép. Szerintük ez már a rubel erejét mutatja, részben emiatt optimisták a deviza 2016-os kilátásait illetõen.
http://oroszhirek.hu/gazdasag/5414-gy...gondolnank

Sziasztok! Néhány hónapja akartam venni, mert akkor is írták már, hogy mélyponton van gondoltam miért ne. Aztán megnéztem neten, milyen árfolyammal váltják. Érdekes dolgot találtam, míg a nyugati valuták eladási-vételi árfolyama közötti különbség 1% alatti addig a rubelnél olyan 10-20%. Tud valaki olyan helyet ahol rubelnél ez a két váltási árfolyam közelebb van egymáshoz, nomeg az okra is kíváncsi lennék, biztos van mögötte valami magyarázat

LM - a nyereség a magyarázat. A becsületesség valahol kisiklik ... néha még a sineket is ellopják

A nemzetközi valutaalapos munkát végez...

Ha a Bankokkal üzletelsz akkor az õ szabályaik szerint kell játszanod. Szomorú, de ez van.

Nem értek hozzá, de talán az a magyarázat, hogy nincs rubel. A nagy réssel meg elejét akarják venni a komolyabb kereskedésnek, nehogy meginduljon fölfelé. Azért a rubelt ütni sokba kerül.

Egyébként tippem az, hogy a yuannál is nagy az árfolyamkülönbség. Amúgy ez jöhet a nagy árfolyambizonytalanság miatt is, vagy szándékosan.