Van jogalap a hadseregek belföldön történõ bevetésére
A magyar alaptörvény módosításának elfogadása esetén a kormány terrorfenyegetettség vagy -támadás esetén vészhelyzetet hirdethetne, a honvédség pedig segíthetné a rendõrséget a biztonsági feladatok ellátásában – érvel a kormány. Mi a jogi helyzet a négy legnagyobb védelmi költségvetéssel bíró NATO-tagországban? A Magyar Idõk körképet készített errõl.
Amerikai Egyesült Államok

Az USA – legalábbis a jogi területen – tizenkét napon belül elnöki rendelettel, másfél hónapon belül a köznyelvben hazafias törvényként emlegetett jogszabállyal, majd számos más törvénnyel reagált az amerikai földön példátlan, 2001. szeptember 11-i terrortámadásokra. Rendelet írta elõ a terroristák, illetve terrorizmussal gyanúsíthatók vagyonának elkobzását. A sokat vitatott, de késõbb meghosszabbított hazafias törvény pedig – a szövetségi igazságügy-miniszter kérése esetére – felhatalmazta a hadsereget, hogy belföldön is vegye ki a részét a terrorizmusellenes küzdelembõl abban az esetben, ha tömegpusztító fegyverek bevetése forogna kockán. Máskülönben egy 1878-as törvény alapvetõen korlátozza az amerikai hadsereg belföldi bevethetõségét. Jelenleg – 2019-ig – az úgynevezett szabadságtörvény van életben, amely a hazafias törvény számos rendelkezését átvette. Fontos különbség, hogy a jogszabályt módosították az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség, az NSA törvénytelen telefonlehallgatási programja nyomán. Az USA hadseregénél az átlagpolgár számára sokkal jobban látható úgynevezett nemzeti gárdák az egyes szövetségi államokban szintén felkészültek terrorizmusellenes feladatokra amerikai földön, és rendszeresen tartanak ilyen céllal hadgyakorlatokat.
Franciaország

Már a tavaly januári, 17 halálos áldozatot követelt párizsi terrorcselekmények után 10 ezer katonát vezényelt az utcára Franciaország a hivatalos megfogalmazás szerint „területe sebezhetõ pontjainak” védelmére az úgynevezett Õrszem mûvelet (Opération Sentinelle) keretében. Ezt Jean-Yves Le
Drian védelmi miniszter jelentette be, az Élysée-palotában tartott belbiztonsági egyeztetés után. A 10 ezer fõbõl 8500 katonát a Vigipirate belbiztonsági, terrorelhárítási mûvelet megerõsítésének keretében mozgósítottak; ennek polgári védelmi vetülete a francia átlagpolgár elõtt is jól ismert, az egészen a közelmúltig különféle színekkel jelölt riadófokozataival együtt. A több évtizedes elõzménnyel mûködõ Vigipirate megerõsítését ugyan Franciaországban is vitatják – vannak például, akik szerint a rendõri tevékenység militarizációját eredményezi –, de nem volt szükség külön törvényi felhatalmazásra a kiterjesztéséhez. A januárinál is súlyosabb, 130 halálos áldozatot követelt november 13-i párizsi terrorcselekmények nyomán Francois Hollande elnök kihirdette a rendkívüli állapotot, amire az alkotmány alapján van lehetõsége. Ezt késõbb a parlament is jóváhagyta, és a nemzetgyûlés jogi bizottsága gyakorol felügyeletet annak alkalmazását illetõen. A rendkívüli állapot – amelyet Manuel Valls kormányfõ minapi szavai szerint addig kívánnak fenntartani, amíg le nem gyõzik az Iszlám Államot – korlátoz egyes szabadságjogokat, így kijárási tilalomra, bírói felhatalmazás nélküli házkutatásokra, a gyülekezési jog megnyirbálására is lehetõséget ad.
Németország

A 2001. szeptemberi, New York-i és washingtoni terrorcselekményekre válaszul bõvítették ki Németországban a hatósági jogköröket, nevezetesen a 2002. januári terrorellenes salátatörvénnyel, amely több jogszabályt is módosított. Az úgynevezett biztonsági csomag elfogadásával az egyes hatóságok, így a szövetségi rendõrség vagy az alkotmányvédelmi hivatal nagyobb felhatalmazással juthatott hozzá kényes adatokhoz, léphetett fel gyanúsítottakkal vagy terrorizmussal összefonódó vallási szervezetekkel szemben. Különlegesen nagy jelentõsége volt a karlsruhei szövetségi alkotmánybíróság 2012-es döntésének, amely a német alaptörvény értelmezése alapján rendkívüli esetben lehetõvé tette a Bundeswehr, a hadsereg bevetését német földön is. Ez korábban elképzelhetetlen volt az NSZK-ban, ahol páni félelemmel tekintenek a demokrácia megnyirbálására, aminek mintapéldája az 1933-as nemzetiszocialista felhatalmazási törvény. A Bundeswehr ma természeti katasztrófák vagy az NSZK létét, illetve a demokratikus rendet veszélyeztetõ helyzetben vethetõ be, és csak kiegészítõ szerepe lehet, amennyiben más rendfenntartó erõk – a tûzoltóság, a rendõrség vagy a polgári védelem – a helyzet magaslatán vannak.
Nagy-Britannia

Alapvetõen rendõri feladat a terrorelhárítás Nagy-Britanniában, de a londoni kormány tavaly novemberben nyilvánosságra hozott nemzetbiztonsági stratégiája a hadseregnek is szerepet szán benne. „Fegyveres erõink szintén készen állnak rá, hogy támogatást nyújtsanak egy terrortámadás bekövetkezése esetén, amennyiben ez szükséges. A hadseregbõl tízezren állnak készültségben, hogy rövid idõ alatt segítsék a polgári hatóságokat”, olvasható az interneten is elérhetõ dokumentumban. Novemberi sajtóhírek szerint a brit speciális egységek, így a Különleges Légi Szolgálat vagy a Különleges Vízi Szolgálat – a párizsi terrortámadások nyomán – öt évre elosztva kétmilliárd font (822 milliárd forint) plusztámogatást kapnak az eddigiekhez képest, hogy „alapvetõ szerepet vállalhassanak” egy esetleges nagy-britanniai terrortámadás esetén.
Link