Nem ez volt az a zsidó, aki kikelt a Palesztinában épített falak, kerítések és embertelen bánásmód és gyilkosságok ellen? Ja, bocs, pedig most is arról van ám szó! A német protestáns egyház vezetõje a Süddeutsche Zeitung cikke szerint „nagyon a szívére vette, amit a magyar-szerb határon tapasztalt, néhány nappal azelõtt, hogy bezárult az átlépés lehetõsége.” A katolikus egyházi vezetõ azt mondta: dönteni kell, hogy katonasággal és pengésdróttal akarjuk távol tartani a menekülteket, vagy embereknek tekintjük és segítjük õket.

A két legnagyobb német egyház vezetõje egyetért abban, hogy nem keresztényi cselekedet falakat és szögesdrótkerítést építeni. A római katolikusok és az evangélikusok feje szerint Európa és Németország jövõje múlik azon, hogy az emberek félelemmel vagy bizalommal viszonyulnak-e a menekültkérdéshez.

A történelmi kihívás akkora, hogy össze lehet vetni a
német újraegyesítés jelentõségével. A protestáns fõpap a beszélgetés során elmondta: nagyon a szívére vette, amit a magyar-szerb határon tapasztalt, néhány nappal azelõtt, hogy bezárult az átlépés lehetõsége. Azon tûnõdik, vajon mi lett azokkal az emberekkel, akikkel ott találkozott.

A püspökkari konferencia elnöke ehhez hozzátette, hogy dönteni kell: katonasággal és pengésdróttal akarjuk távol tartani a menekülteket, vagy embereknek tekintjük ezeket az embereket és segítjük õket? A bíboros sajnálatosnak nevezte, hogy a
kontinens keleti felén vannak olyanok, akik úgy vélik, hogy a keresztényeknek meg kell óvniuk a keresztény Európát a migránsoktól. De a földrészen nagyon sok egyházi vezetõ és egyszerû hívõ éppen ellenkezõleg gondolkodik.

Az evangélikus püspök kiemelte, hogy szerinte ellentmondana a keresztényi hit központi irányvonalának, ha a német határon falakat és szögesdrótkerítést emelnének. Keresztényi és
politikai szemszögbõl az egyetlen járható út, hogy a következõ években ki kell használni a most mutatkozó hihetetlen segítõkészséget és empátiát.

A katolikus fõpap kiemelte, hogy a politika nem rendülhet meg a gyûlölet láttán: bátorságot kell keltenie és meg kell mutatnia,
hogy a válság esélyeket is kínál. Ugyanakkor számára aggasztó, hogy a politikai szinten hiányzik a szolidaritás, szerte a világban és Németországban is, utóbbi megjegyzés a tartományokra értendõ.

Úgy látja, hogy az EU-ban zajló vita katasztrófával ér fel, mindenki eltolja magától a felelõsséget. Szerencsére a Merkel-kormány egészen más irányban halad. A protestáns beszélgetõpartner ehhez hozzáfûzte, hogy az önzõ beállítottság nem visz elõre és kudarcra vannak ítélve a kísérletek, hogy elutasítsák a menekülteket. Nem szabad feladni az
alapértékeket, a tét igen jelentõs. És éppen ebbõl a szempontból igen nagy tisztelet illeti meg a kancellárt.

A püspök pedig arra figyelmeztetett, hogy nem szabad korlátozni a menedékjogot, mindenkinek kijár a tisztességes eljárás. Továbbá hogy az európai határokon nem veszhet oda
egyetlen ember sem. De hangsúlyozta, hogy nem lehet alábecsülni az integráció nehézségeit sem: nem szabad megengedni, hogy különféle csoportokból, etnikumokból, vallások híveibõl zárt világok alakuljanak ki.

Az evangélikus vezetõ megállapította, hogy nem vesz tudomást a realitásokról az, aki Németország iszlamizálódásáról beszél. Hiszen az országban van 50 millió keresztény és 3-4 millió muszlim. Viszont arra ügyelni kell, hogy senki se érezze
úgy, hogy a politika megfeledkezett róla. Vagyis hogy a hatalom a menekültekkel törõdik, miközben a saját állampolgárok között is vannak rászorulók.

A püspök szerint ügyelni kell, hogy az egyes csoportokat ne lehessen kijátszani egymás ellen. Ehhez persze pénz szükséges.
A bíboros viszont inkább az idegenellenességtõl tart, ami mindig ott a legnagyobb, ahol kevés kapcsolat van a különféle csoportok között. Ezért szorgalmazni kell a kölcsönös megismerést.
Link