Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Megemlékezés a Bundestagban a holokauszt emléknapon

KultúraCsak, hogy biztosra menjenek, a németek orra alá dörgölik a zsidók, hogy õk állnak a "menekültáradat" mögött. Na jó, mi tudjuk, hogy valójában ezekrõl és a cigányaikról van szó, na de az átlagnak csak annyit kell érteni, hogy a zsidó dicséri a nemzet önpusztítását. A következmény: egy precíz holokoszt! Megemlékezést tartottak szerdán a német törvényhozás alsóházában (Bundestag) a holokauszt áldozatairól az auschwitz-birkenaui náci haláltábor felszabadításának 71. évfordulója alkalmából. A berlini Bundestagban huszadik alkalommal megtartott emlékülés fõ témája a náci kényszermunka volt.
Az 1996 óta kialakult hagyományoknak megfelelõen az emlékülésen a képviselõk mellett a legfõbb közjogi méltóságok is részt vettek, és egy szemtanú, túlélõ mondott ünnepi beszédet. Ezúttal Ruth Klüger amerikai irodalomtudós, író, aki Bécsben született és zsidó származása miatt deportálták. Auschwitz-Birkenauban 1944 nyarán, 12 éves korában csak úgy tudta elkerülni az azonnali, biztos halált, hogy 15 évesnek mondta magát és így bekerült a kényszermunkások közé, ahová a nõk közül csak 15 és 45 év közötti, munkaképes foglyokat válogattak be.

Érdekes lehet számodra:
Ingyen telket adnának a csok mellé
megosztás
Mongóliában olyat találtak a magyar cégvezetõk, amire maguk sem számítottak
megosztás
Megbüntetnek egy dán lányt, mert elüldözte támadóját
megosztás


Egyebek között elmondta, hogy férfiaknak való kemény munkára, favágásra, vasútépítésre fogták õket. A környékbeli falvak lakói "vadembereknek" nézték a kényszermunkásokat, de ez azért nem tartotta vissza õket attól, hogy néha "kikölcsönözzenek" néhányat. A háború végeztével viszont ezeket az emlékeket "elnyomták", a nácik bukása után senki nem akart tudni arról, hogy mi minden történt a közeli lágerben, arról pedig végképp nem, hogy "esetenként õk is profitáltak" abból.

A kényszermunka még a rabszolgamunkánál is rosszabb, hiszen a rabszolga értéket jelent a tulajdonosának, amelyet elveszít, ha halálra éhezteti vagy hagyja megfagyni, a kényszermunkások viszont értéktelenek voltak a nácik számára.
"Annyira sok - ahogy õk mondták - emberanyag állt rendelkezésre, hogy az sem számított, ha szó szerint elégetik ezt az anyagot" - fogalmazott Ruth Klüger.

Hangsúlyozta, hogy nem lenne szabad megfeledkezni a szexuális kényszermunkára fogott rabokról. Elmondta, hogy a háború után ezeket a nõket nem sorolták a kényszermunkás áldozatok közé, és nem támaszthattak igényt jóvátételre, kárpótlásra. Azt a "tiszteletet sem adták meg nekik, amelyet - ha nem is mindig, de gyakran - megkaptak a lágerek túlélõi" - mondta az emlékülés szónoka.

Egyebek között hozzátette, hogy a nácizmus bukása óta már három nemzedék felnõtt Németországban, a huszadik század legszörnyûbb bûntetteiért felelõs országban, amely ma kiérdemeli a világ megbecsülését, amiért "megnyitotta határait és nagylelkûen befogadta, és még mindig befogadja a szíriai és más menekültek áradatát".

Ruth Klüger kiemelte, hogy õ is azon "kívülállók" közé tartozik, akik elõbb "csodálkozással", most pedig már "csodálattal" tekintenek Németországra a menekültválságban tanúsított magatartása miatt, és jórészt ezért fogadta el a Bundestag meghívását.

Norbert Lammert, a Bundestag elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a nácik által végeztetett kényszermunka "tömeges jelenség" és "mindenki szeme láttára elkövetett bûncselekmény volt". Kényszermunkásokat dolgoztattak nagyvállalatoknál és kisiparosoknál, egyházi és állami intézményeknél és magánháztartásoknál is - mondta a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.

A német törvényhozás tudatában van felelõsségének és mindent megtesz az áldozatok kártalanításáért. Állami és vállalkozások által biztosított források révén már másfél milliónál is több áldozatnak fizettek kárpótlást, és tavaly óta az egykori szovjet hadifoglyok is igényelhetnek kárpótlást ebbõl az alapból - mondta Norbert Lammert.

Az évfordulón a Bundestag egyik épületében kiállítást rendeztek a nácik által a vidéki Németországban végeztetett kényszermunka történetérõl. A holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából sok más eseményt is szerveztek az országban. A berlini Német Történeti Múzeumban (DHM) a vészkorszak idején fogságban készített képzõmûvészeti alkotásokból nyílt kiállítás. A 100 munkát bemutató tárlat a holokauszt kutatásával, oktatásával, forrásainak gyûjtésével és bemutatásával foglalkozó jeruzsálemi Jad Vasem Intézet mûvészeti gyûjteményének legnagyobb szabású kiállítása, amelyet Izraelen kívül rendeztek.

A tárlatot Angela Merkel kancellár nyitotta meg hétfõ este, beszédében csodának nevezte az izraeli és a német nép barátságát. Kedd este pedig a holokauszt zsidó áldozatainak kártalanításáért küzdõ nemzetközi civil szervezet, a Jewish Claims Conference (JCC) szervezésében nagy sikerrel vetítették Berlinben egy meghívásos, elõzetes bemutatón a legjobb idegen nyelvû film kategóriájában Oscar-díjra jelölt, Saul fia címû magyar filmet, amelyet március 10-tõl játszanak a német mozikban. Link

Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.44 másodperc
3,386,147 egyedi látogató