Bejelentkezés
Ausztria: elfogadták a módosított államvédelmi törvényt
Ó, az nem lehet, hogy annyi zsidó-cigány terrorista bútt el, m hogy most ezt kell tenni! De, lehet, sõt! Az osztrák parlament szerdán este elfogadta a módosított államvédelmi törvényt, amely a tervek szerint megkönnyíti majd a feltételezett terroristák elleni küzdelmet.
Az új törvény az elõterjesztõk szerint egyszerûbbé teszi a veszélyt jelentõ csoportosulások és személyek kiszûrését, valamint a gyanúsítottak megfigyelését és az adatgyûjtést, hiszen a mostani hat hónap helyett akár hat évig is megõrizhetõk lesznek az információk. A nyomozati szakaszba bevonhatnak olyan bizalmi embereket is, akik nem a hatósági kötelékeken belül dolgoznak. Végezhetnek továbbá olyan elõzetes nyomozati eljárásokat, amelyek a „terrorista, az ideológiai és a vallási meggyõzõdés által motivált” bûnügyek felderítésben segítenek.
Megkezdi mûködését a belügyminisztériumtól független és önálló jogvédelmi szenátus is, amely a nyomozók és a bizalmi emberek munkáját felügyeli. A szenátus három tagja közül az egyiknek legalább tízéves bírói vagy ügyészi tapasztalattal kell rendelkeznie.
A módosítást a szociáldemokrata-néppárti kormánykoalíció szavazta meg. A törvény 2016 júliusától léphet érvénybe.
„Túlzott mértékû” adatgyûjtés
Az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szerint a módosított törvény súlyosan beleavatkozik az alap- és szabadságjogokba, a szintén ellenzéki Zöldek pártja a gyûjtött adatok továbbszolgáltatásának szabályozását hiányolta, az ugyancsak az ellenzék soraiban helyet foglaló Neos párt pedig a „túlzott mértékû” adatgyûjtés ellen tiltakozott. A Zöldek és az FPÖ az alkotmányossági felülvizsgálatát kérték. Szintén alkotmánybírósági vizsgálatot szorgalmazott az Osztrák Ügyvédi Kamara és több újságíró-szervezet is.
Korábban Bernhard Fink, az Osztrák Ügyvédi Kamara szabadságjogokkal foglalkozó tagozatának elnöke a tervezett törvénymódosításokat bírálva úgy nyilatkozott: fennáll annak a veszélye, hogy Ausztria egyfajta rendõrállam lesz.
Egy civil szervezet a törvény módosítása ellen tiltakozva több mint harmincezer aláírást gyûjtött.
Link
Az új törvény az elõterjesztõk szerint egyszerûbbé teszi a veszélyt jelentõ csoportosulások és személyek kiszûrését, valamint a gyanúsítottak megfigyelését és az adatgyûjtést, hiszen a mostani hat hónap helyett akár hat évig is megõrizhetõk lesznek az információk. A nyomozati szakaszba bevonhatnak olyan bizalmi embereket is, akik nem a hatósági kötelékeken belül dolgoznak. Végezhetnek továbbá olyan elõzetes nyomozati eljárásokat, amelyek a „terrorista, az ideológiai és a vallási meggyõzõdés által motivált” bûnügyek felderítésben segítenek.
Megkezdi mûködését a belügyminisztériumtól független és önálló jogvédelmi szenátus is, amely a nyomozók és a bizalmi emberek munkáját felügyeli. A szenátus három tagja közül az egyiknek legalább tízéves bírói vagy ügyészi tapasztalattal kell rendelkeznie.
A módosítást a szociáldemokrata-néppárti kormánykoalíció szavazta meg. A törvény 2016 júliusától léphet érvénybe.
„Túlzott mértékû” adatgyûjtés
Az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szerint a módosított törvény súlyosan beleavatkozik az alap- és szabadságjogokba, a szintén ellenzéki Zöldek pártja a gyûjtött adatok továbbszolgáltatásának szabályozását hiányolta, az ugyancsak az ellenzék soraiban helyet foglaló Neos párt pedig a „túlzott mértékû” adatgyûjtés ellen tiltakozott. A Zöldek és az FPÖ az alkotmányossági felülvizsgálatát kérték. Szintén alkotmánybírósági vizsgálatot szorgalmazott az Osztrák Ügyvédi Kamara és több újságíró-szervezet is.
Korábban Bernhard Fink, az Osztrák Ügyvédi Kamara szabadságjogokkal foglalkozó tagozatának elnöke a tervezett törvénymódosításokat bírálva úgy nyilatkozott: fennáll annak a veszélye, hogy Ausztria egyfajta rendõrállam lesz.
Egy civil szervezet a törvény módosítása ellen tiltakozva több mint harmincezer aláírást gyûjtött.
Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.