NLP, de durván! Azért az anya-lógóját remélem sikerül benyalni! Nem szereti, ha elit katonának nevezik és a kudarcaiból is sokat tanult: dr. Porkoláb Imre ezredes a katona- és az üzleti élet vezetéselméleti kérdéseirõl, azok hasonlóságairól beszélt könyvbemutatóján.


A január 27-én, a Budapest Music Club-ban szervezett HVG Business Szalon rendezvényen Porkoláb Imre ezredes nagyszámú hallgatóságának elmondta: a könyv történetének alapját és keretét a 270 éve mûködõ Sandhursti Királyi Katonai Akadémia egyéves kiképzése adta. Itt nyerte el a legjobb külföldi hallgatónak járó tiszti pálcát, amely egyben a helyi sajtóban megjelent, „A hidegháború vége” szalagcímeket is jelentette. Az ezredes kiemelte: két évvel késõbb ismét magyar tiszté lett a kitüntetés: ez is azt jelzi, hogy a magyarok „piszkosul jó katonák”.

Porkoláb Imre kiemelte: vezetéselméleti tapasztalatait (és oly sok mindent még) elsõsorban a Magyar Honvédségnek köszönheti. A tavaly július óta a NATO Szövetséges Transzformációs Parancsnokság parancsnokának (SACT) pentagoni képviselõjeként Washingtonban szolgálatot teljesítõ tiszt elõadásában elmondta: mind a volt Varsói Szerzõdés országaiból érkezõk közül elsõként, 20 évesen, fiatal tisztként kapott sandhursti kemény kiképzés, mind a késõbbi katonaélet során elsõsorban azt tanulta meg, hogy az embernek ismernie kell saját határait. Ehhez egyaránt fontosak az egyéni kihívások, az egészségfejlesztés, a mentális és fizikai fejlõdés. Minden képesség, ha nem is határok nélkül, de fejleszthetõ. A fejlõdés, a kihívások mellett azonban legalább ennyire fontos a pihenés, az alvás − az egyensúly.

Az ezredes elmondta: könyvével szeretné lerombolni a még meglévõ, a vezetõi szerephez fûzõdõ mítoszokat, más megvilágításba helyezve azt. Az üzleti élet egyik legfontosabb kérdése a megfelelõ vezetõ és persze a cég belsõ kultúrájához, a feladatokhoz leginkább illõ munkatársak megtalálása, kiválasztása. Az emberek nem feltétlenül a vállalatok „hivatalosan kinevezett” irányítóit, a cégmenedzsmentet tekintik vezetõnek. A valódi élet, a vállalkozások életében elõforduló krízishelyzetek megmutatják: vezetõ bárki lehet, aki hatást gyakorol az emberek egy csoportjára. Az üzleti életben, csakúgy, mint a katonaságban, akkor lehet valaki egy szervezet számára hiteles vezetõ, ha saját magát is képes irányítani. Nem véletlen, hogy Sandhurstben is a hallgatók személyiségének fejlesztésével foglalkoztak elsõként és nagyon komolyan: ha ez rendben van, akkor majd utána kialakul a jó vezetõi szerep is.



Fontos a csapatépítés is, hiszen Porkoláb Imre szerint nehéz napjainkban állandóságra, kiszámíthatóságra törekedni. A jó cégvezetõ figyelembe veszi, hogy nem csupán a piaci környezet, de az emberek szemlélete, s ezzel együtt a szervezeti kultúra is folyamatosan változik, s ebben a környezetben kell helytállnia. A változás ugyanúgy érinti a hadviselést is: a következõ évtizedek gyökeresen alakítják majd át a harcmezõt ahhoz képest, amit most ismerünk. A mesterséges intelligencia és az öntanuló, autonóm rendszerek fejlõdése, az ember−gép közötti együttmûködési kapcsolat fejlesztése, a döntési folyamatok felgyorsítása, a gépek által támogatott mûveletek megjelenése, a hálózatalapú, félautonóm fegyverrendszerek kifejlesztése következtében alaposan átalakul majd a hadviselés és ezzel a katonák élete is. Nem csökken azonban a vezetõk szerepe és felelõssége: egy komplex, változékony, kiszámíthatatlan környezetben kell majd mind a katonai, mind az üzleti élet vezetõinek gyors és hatékony döntéseket hozni. Link