Minden bizonnyal demokratikus keretek közt oligarhult el a szegény szalagmunkás holotúlélõ. Persze kiderül hogy az anyja, meg az apja is (mind az 4, mert ugye a bigámia elfogadott semitáéknál) "magyar" ivadék. Azért érzitek a helyzet iróniáját? Mennek Birobidzsánba, ott meg pekingi disznósült lesz minde-gyíkból. A napokban tartotta soros ülését Brüsszelben az idén harmincéves Európai Zsidó Kongresszus (EJC), ahol egyúttal a szervezet elnökét, az orosz származású Móse Vjacseszlav Kantort is újraválasztották tisztségében. Az esemény kapcsán az izraeli Háárec közölt terjedelmes riportot, amely arra keresi a választ, hogyan válhatott egy Putyin közeli orosz oligarcha az európai zsidóság vezetõjévé. A baloldali lap következtetései messzire vezetnek, és a szálak a legfelsõbb politikai szinten érnek össze.

Vjacseszlav Kantor dúsgazdag ember, vagyonát tavaly a Forbes 2,7 milliárd dollárra becsülte. A most 62 éves üzletember egyike volt azoknak, akik a Szovjetunió bukása után olcsó árért rá tudták tenni kezüket a nagy állami cégekre.

Míg más az olajon, a bankszektoron vagy a médián kaszált óriásit, addig Kantor egy kevésbé magasztos, ám annál jövedelmezõbb ágazatba, a mûtrágyagyártásba fektetett. A férfi néhány más orosz oligarchával szemben, akik megbódultak a hatalomtól, nem akart magának saját futballklubot, nem vásárolt óriási jachtokat, és saját médiabirodalmat sem épített fel, inkább festményekbe fektette a pénzét, és próbálta távol tartani magát a politikától. Talán ennek a visszahúzódásának is köszönhette, hogy óvakodott keresztbe tenni Vlagyimir Putyinnak, és így ma az orosz elnökhöz közelálló oligarchává nõhette ki magát.
2007 óta az élen

De hogyan keveredett õ az európai zsidóság élére? Kantor nagyjából 15 évvel ezelõttre datálható hirtelen megtérésére – a Móse nevet is csak felvette – nincs egyértelmû magyarázat, azonban a férfihoz közelálló források szerint ma már olyan komolyan veszi a vallást, hogy kóser konyhát is üzemeltet otthonában. Az orosz üzletember mindenesetre 2007 óta látja el az EJC – a szervezet feladata az európai zsidóság képviselete és érdekeinek védelme a nemzeteket átívelõen – elnöki tisztségét, a napokban választották meg harmadjára, elõrehozott szavazáson, ellenjelölt nélkül.
Furcsaságok

Abban nincs is semmi furcsa, hogy egy dúsgazdag filantróp áll az EJC élén, hiszen csak egy ilyen ember engedheti meg magának a pozícióval járó költségeket és feladatokat, a Háárec szerint azonban Kantor személye körül van néhány furcsaság.

Elõször is a származása. Bár Oroszországban még mindig jelentõs számú zsidó él, mégis furcsa, hogy az elsõsorban európai uniós zsidóságot egy nem uniós állampolgár képviseli, még ha Kantor Londonban is él. Ez pedig az összes többi kifogással is összefügg. 2007-ben Kantor egy francia elnököt taszított ki az elnöki székbõl, azóta pedig az európai zsidóságról alkotott kép átalakult, méghozzá Putyin érdekeinek megfelelõen.

Az orosz elnök éppen nemrégiben jelentette ki Kantorral karöltve, hogy Oroszország tárt karokkal várja a zsidókat, amely nyilvánvalóan kevésbé szólt nekik, mint a Nyugatnak. Hiszen mit látunk például Franciaországban? A növekvõ antiszemitizmus miatt a zsidók tömegével vándorolnak ki Izraelbe, Moszkva üzenete tehát, hogy Oroszországban jobb élni, mint Franciaországban.
Cél a Zsidó Világkongresszus?

Ez ráadásul csak a jéghegy csúcsa. Az ellenzéki izraeli napilap szerint Kantor megválasztását azért kellett korábbra hozni, hogy a többi potenciális jelöltnek ne legyen ideje felkészülni a kampányra. Ezzel pedig az orosz oligarcha már egy másik stratégiai lépésére készült, nevezetesen, hogy akárcsak korábban francia elõdjét, meg akarja buktatni az amerikai elnököt a Zsidó Világkongresszus (WCJ) élén. Az egész világ zsidóságát képviselõ szervezet vezetõje hagyományosan amerikai, az Egyesült Államokban élõ nagy számú és befolyásos zsidóság miatt, ha azonban a 2017 áprilisában esedékes tisztújításon Kantornak sikerülne õt kiütni a nyeregbõl, vagy elfoglalnia helyét, az óriási orosz lobbierõvel bírna.

Hogy a két, elméletileg egymáshoz közel álló szervezet néha egyébként is külön utakon jár, azt jól jelzi a tavalyi, az auschwitzi haláltábor felszabadulásának 70. évfordulójára rendezett megemlékezés is. A rendezvényrõl két fontos szereplõ hiányzott, az egyik Oroszország a lengyelekkel való vitája miatt, hogy ki szabadította fel a tábort, a másik pedig az EJC. Kantorék inkább saját megemlékezést szerveztek maguknak a csehországi theresienstadti koncentrációs táborban.
Óriási lobbierõ

A Háárec szerint az európai zsidóság jelentõs részének fogalma sincs az EJC munkájáról, vagy akár arról, hogy ki Vjacseszlav Kantor. Az elnöki pozíció azonban presztízzsel és óriási lobbierõvel bír, amit pedig a politikában és az üzletben is kamatoztatni lehet. Utóbbira példa, hogy a Kantor által támogatott és életre hívott, hangzatos nevû Európai Tanács a Toleranciáról és Megbékélésrõl nevû szervezet elnökének Tony Blair egykori brit kormányfõt nevezték ki.

A szervezet honlapjának tanúsága és a híradások szerint az alkalomból írt lelkes levélen kívül Blair azóta sem végzett semmiféle értékelhetõ munkát újdonsült pozíciójában. Azt azonban el lehet képzelni, hogy egy korábbi brit miniszterelnök kapcsolatai révén milyen hasznos tud lenni a célok elérésében, például Oroszország megítélésében.

Ennek fényében pedig már nem is meglepõ a napilap által több európai országban végzett körkérdés eredménye. Az orosz oligarcha ugyanis Nagy-Britanniában például nagy népszerûségnek örvend, Franciaországban és Belgiumban már nem sokra tartják munkáját, míg Magyarországról Heisler András felemásan úgy nyilatkozott, jó a kapcsolatuk az EJC-vel, de a szervezetnek erõsebbnek kellene lennie. Ami magát Kantort illeti, a Háárec riportja szerint a férfi nem reagált megkeresésükre, az EJC viszont tagadta a vádakat, és lejárató rágalomhadjáratának nevezte a cikket.Link