Pöcsöl a sok geci? A tanárok inkább P.Ö.CS.-nek, a köznevelésért felelõs államtitkár B.E.CS.-nek hívja az iskolákban frissen megalakult önértékelõ csoportokat, amelyeknek az lesz a dolguk, hogy összehangolja a pedagógusok, a vezetõk, és az intézmény munkájának belsõ értékelését. Ez jövõre már a pedagógus minõsítésnek is része lesz, vagyis beleszámít majd abba is, hogy egy tanár mennyi pénzt keres. Az önértékelés jóformán még el sem indult, de már akkora feszültségeket gerjesztett, hogy a Pedagógusok Szakszervezete ígéretet kapott arra, hogy a rendelkezéseket felülvizsgálják.

A tanárok többségét meglepetésként érte, és sokukat felháborította, hogy már idén elindul, és jövõ évtõl a kötelezõ minõsítési eljárásnak is része lesz az úgynevezett belsõ önértékelés, amelyen egyébként minden pedagógusnak ezentúl kétévente, a minõsítéstõl függetlenül is át kell esnie.

Az önértékelés elsõsorban a nevében “ön”, mivel nem arról van szó, hogy kizárólag az érintett tanár ellenõrzi saját magát, hanem a program része a pedagógus óráinak meglátogatása, a különbözõ dokumentumok - az éves tanmenet, óravázlat, napló -, valamint a tanulói füzetek átnézése, interjúkészítés a tanárral és a fõnökével, valamint három kérdõív, amelyeket a szülõk, a kollégák és maga a pedagógus tölt ki.

Az egész folyamatot koordináló, és részben az ellenõrzést is végzõ Pedagógus Önértékelési Csoportok, más néven Belsõ Önértékelési Csoportok – P.Ö.CS. vagy B.E.CS., ki hogyan értékeli - ezekben a hetekben alakulnak az óvodákban és az iskolákban, mivel csak most lettek hozzáférhetõk az Oktatási Hivatal által készített és az oktatásért felelõs miniszter által jóváhagyott kézikönyvek.
“Besúgásra kényszerítenek”

Talán ez a legmarkánsabb vélemény, amellyel a tanárok egy része hangot adott ellenérzésének. “Olyan dolgokat kell értékelnem, amit egyébként nem is tudok, nem látok, csak ha direkt elkezdem figyelni a kollégámat, például hogy hogyan dokumentál, rendesen vezeti-e mondjuk a naplót. Vagy le kell pontoznom, hogy mennyire azonosul az iskola hagyományaival és szellemiségével”, meséli Ágnes, aki tizenhat éve tanít ugyanabban az általános iskolában.

Nem kér a kiépülõ “besúgórendszerbõl” a zuglói Bóbita Óvoda, és szakmai alapon bírál a Magyar Óvodapedagógia Egyesület, amely szerint az önértékelési kézikönyv élõ jogszabályoknak mond ellent és iskolákra szabott szempontokat tartalmaz.

“Etikátlannak és emberileg, szakmailag elfogadhatatlannak” tartják az egymás bírálatára épülõ rendszert és ennek hosszú távú kiépítését a törökbálinti Zimándy Ignác általános iskola tanárai is, akik emellett azt is hangsúlyozzák, hogy számukra “az új rendszer csupán az adminisztrációs terhek növekedését és a gyermekekre fordítható idõ csökkenését jelenti”
“

Ebben a rendszerben mindenki ellenõriz mindenkit, s valamennyi jelentés egy központi adatbázisba kerül. Ezáltal az ön- és kolléga-, továbbá szülõi feljelentés rendszere épülhet ki

- áll a történelemtanárok országos konferenciájának hétvégén elfogadott állásfoglalásában.

"Nagy feszültséget okoz a tantestületekben a belsõ ellenõrzési csoport, egymás megfigyelése", jelezte a múlt héten Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, aki szerint a belsõ ellenõrzés jelenlegi formájában durva beavatkozás az intézmények autonómiájába. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete sem lelkesedik az új rendszerért,
“

Ezek a csoportok az állami értékelési rendszer elvárásainak megfelelõen mûködnek, és nagyon rossz az íze, hiszen ,,jelentek" a kollégámról és minõsítek is egyben,

vélekedett egy televíziós interjúban Mendrey László a szervezet elnöke

A PSZ kezdeményezésére ezért idõközben szakértõi tárgyalások is kezdõdtek az EMMI köznevelési államtitkárságával, és a szakszervezet ígéretet kapott arra, hogy a rendelkezéseket felülvizsgálják.
A jó tanár megbízható, szuggesztív és lojális

Miközben az önértékelés célja pontosan ugyanaz lenne, mint a külsõ ellenõrzésé, vagy a minõsítési eljárásé, tehát hogy javítson az oktatás színvonalán, kérdéses, hogy pontosan mit mérnek majd a kérdõívekkel.

“Olyan a stílusa, mint régen az úttörõk 12 pontjának volt."; "Szubjektív, mérõszámokkal nem megítélhetõ kérdések sora szerepel a kérdõíveken”; "Fõleg a lojalitást, igazodást nézi"; "Csak formalitásokat képes mérni, azt is felületesen"; "A szaktárgyból való felkészültség nem számít";"Szájba rágja az elvárt tulajdonságokat" – sorolták véleményüket a VS.hu által megkérdezett tanárok, akik között egyébként nem volt olyan, akinek magával az értékelés létével lett volna gondja, de olyan sem, aki elfogadhatónak tartotta volna az értékelõlapokat.

A tanár, a szülõk és a kollégák által kitöltendõ értékelõlapok alapján egyébként ilyen egy igazi jó tanár: ismeri a tantervek által támasztott tantárgyi követelményeket, a munkához kapcsolódó dokumentációja alapos, naprakész, az elõírásoknak megfelelõ, azonosult az intézmény szellemiségével, és jó ötletei vannak. Ezen kívül határozott, szuggesztív, hiteles, alapos, megbízható személyiség, aki jól kezeli a konfliktusokat. Ne feledjük hogy teljesíthetõ követelményeket támaszt, rendszeresen és objektíven értékel, egyénileg foglalkozik a tanítványaival, az óráin rend és fegyelem van, és persze szívesen, örömmel tanít.
A tét nem csak a jobbítás

Az önértékelésnek van tétje is, igaz, csak akkor, amikor éppen része lesz valamelyik minõsítési eljárásnak, amelyen a részvétel – Gyakornokból Pedagógus 1, majd abból Pedagógus 2 fokozatba – minden tanárnak és óvodapedagógusnak kötelezõ 2018-ig. Ez dönti el, hogy ki maradhat a pályán, és ez határozza meg azt is, hogy ki mekkora fizetést kaphat.

Jövõre már a külsõ (a tanfelügyeleti) és a belsõ ellenõrzésre kapott pontok együttesen 30 százalékban számítanak majd be a minõsítésen elérhetõ összeredménybe. Hogy pontosan hogyan számolják, az egyelõre nem egyértelmû.
Link