No zdorova! Tolko tak dalse! Fontos elõrelépésként értékelte a NATO kétnapos védelmi miniszteri értekezletének elsõ tárgyalási fordulóját a szervezet fõtitkára. Jens Stoltenberg szerint a 2014-es walesi csúcson elfogadott döntések megvalósítása jó ütemben halad. (Kiküldött tudósítónk jelenti!)
Brüsszelben tanácskoznak február 10-11-én az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezetének védelmi miniszterei. Mint a tanácskozás elsõ szakaszát összefoglaló sajtótájékoztatóján a NATO fõtitkára elmondta, a védelmi miniszterek egyetértettek abban, hogy a szövetség keleti tagállamaiban fokozott jelenlétre van szükség, méghozzá többnemzeti keretek között. Ennek célja, hogy a NATO világossá tegye: ha egyetlen szövetségest is támadás ér, azt az egész észak-atlanti közösség elleni lépésként értékelik, és ilyen esetben a teljes szervezet is egységesen válaszol majd. Jens Stoltenberg hozzátette: a fentieket illetõen egyfajta rotációs megoldást képzelnek el, és gyakorlatok sorával támogatják majd meg az átcsoportosításokat. Utóbbiakat természetesen a megfelelõ logisztikai és infrastrukturális lépések is követik majd, a pontos részletekrõl tavasszal kezdõdnek majd az egyeztetések.

Rugalmas, alakítható képességek

A fõtitkár kiemelte: számos szövetséges fejezte ki abbéli szándékát, hogy mindenképpen részt szeretnének venni a szóban forgó tevékenységekben. Az Egyesült Államok máris konkrét tervekkel rendelkezik arra vonatkozólag, milyen módokon és formában növeli majd európai jelenlétét: mint arról már beszámoltunk, Ash Carter amerikai védelmi miniszter a héten jelentette be, hogy a Pentagon 3,4 milliárd dollárra, a korábbi összeg négyszeresére kívánja emelni az Európában állomásozó amerikai fegyveres erõkre fordítandó összeget. Jens Stoltenberg elmondta: a júliusi varsói csúcson a NATO további döntéseket hoz majd a kérdésben. E változások állnak a középpontban azon adaptációs folyamatban, amelynek révén a szövetség alkalmazkodik a megváltozott, több kihívást rejtõ nemzetközi biztonsági környezethez. A NATO erõsíti a kibervédelmi képességeket is, illetve általánosságban véve a hibrid hadviseléssel szemben is rugalmasabb fellépésre van szükség. „Elrettentési és védelmi képességeinknek rugalmasnak, alakíthatónak kell lennie” – szögezte le a fõtitkár. „Képesnek kell lennünk válaszolni a különbözõ fenyegetések teljes spektrumára, érkezzenek ezek akárhonnan, államoktól vagy nem állami szereplõktõl, esetleg olyan nem állami szereplõktõl, amelyek államokra jellemzõ aspirációkkal rendelkeznek.”



A védelmi miniszteri csúcs elõrelépést hozott a NATO Közös Hírszerzõ, Megfigyelõ és Felderítõ (Joint Intelligence, Surveillance and Reconnaissance - JISR) képességének kérdésében, amely a NATO Reagáló Erõk kulcsfontosságú elemét jelenti: erõsítése gyorsítja úgy a politikai, mint a katonai döntéshozatali folyamatokat. A miniszterek áttekintették a NATO Készenléti Akciótervében foglalt célok megvalósulását is. Mint Jens Stoltenberg elmondta, a szövetség kétségtelenül sokat ért el az elmúlt két évben, legyen szó akár a keleti tagállamok, illetve Törökország fokozott biztonságát szolgáló intézkedésekrõl, akár a NATO Reagáló Erõk méretének megtriplázásáról több mint 40 ezer fõsre – középpontjában a nagyon magas készenlétû NATO-erõkkel (Very High Readiness Joint Task Force - VJTF, azaz Spearhead) –, akár az új vezetés-irányítási törzselemek (NATO Force Integration Unit - NFIU) létrehozásáról.

Felelõsség és párbeszédképesség

„A NATO legnagyobb felelõssége az elmúlt több mint hatvanöt év során az volt, hogy védje és erõsítse a biztonságot, védelmezze területünket és lakosságunkat bármiféle támadással szemben”, mondta a fõtitkár. „A mi generációnk nem nézett még szembe korábban annyi kihívással, mint amennyit napjainkban tartogat a nemzetközi biztonsági környezet. A NATO pedig reagál ezekre a kihívásokra. A védelem és a párbeszéd ugyanakkor kölcsönösen kiegészíti egymást. Továbbra is elkötelezettek vagyunk a transzparencia és a kockázati tényezõk csökkentése iránt.” Jens Stoltenberg kiemelte: ennek jegyében értettek egyet a miniszterek abban, hogy minden tõlük telhetõ eszközzel támogatják az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet elnöki tisztségét idén betöltõ Németországot, illetve Berlin erõfeszítéseit a Bécsi Egyezmény korszerûsítése érdekében. Mivel utóbbi dokumentum szabályozza a katonai transzparencia kérdéseit is, mindennek természetesen közvetlen hatása lesz a NATO erõire és mûveleteire is.

A csúcstalálkozó az esti órákban, illetve csütörtökön is tovább folytatódik Brüsszelben. A magyar delegációt Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes vezeti.
Link