Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

NATO: jól halad a Készenléti Akciótervben foglaltak megvalósítása

Technika No zdorova! Tolko tak dalse! Fontos elõrelépésként értékelte a NATO kétnapos védelmi miniszteri értekezletének elsõ tárgyalási fordulóját a szervezet fõtitkára. Jens Stoltenberg szerint a 2014-es walesi csúcson elfogadott döntések megvalósítása jó ütemben halad. (Kiküldött tudósítónk jelenti!)
Brüsszelben tanácskoznak február 10-11-én az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezetének védelmi miniszterei. Mint a tanácskozás elsõ szakaszát összefoglaló sajtótájékoztatóján a NATO fõtitkára elmondta, a védelmi miniszterek egyetértettek abban, hogy a szövetség keleti tagállamaiban fokozott jelenlétre van szükség, méghozzá többnemzeti keretek között. Ennek célja, hogy a NATO világossá tegye: ha egyetlen szövetségest is támadás ér, azt az egész észak-atlanti közösség elleni lépésként értékelik, és ilyen esetben a teljes szervezet is egységesen válaszol majd. Jens Stoltenberg hozzátette: a fentieket illetõen egyfajta rotációs megoldást képzelnek el, és gyakorlatok sorával támogatják majd meg az átcsoportosításokat. Utóbbiakat természetesen a megfelelõ logisztikai és infrastrukturális lépések is követik majd, a pontos részletekrõl tavasszal kezdõdnek majd az egyeztetések.

Rugalmas, alakítható képességek

A fõtitkár kiemelte: számos szövetséges fejezte ki abbéli szándékát, hogy mindenképpen részt szeretnének venni a szóban forgó tevékenységekben. Az Egyesült Államok máris konkrét tervekkel rendelkezik arra vonatkozólag, milyen módokon és formában növeli majd európai jelenlétét: mint arról már beszámoltunk, Ash Carter amerikai védelmi miniszter a héten jelentette be, hogy a Pentagon 3,4 milliárd dollárra, a korábbi összeg négyszeresére kívánja emelni az Európában állomásozó amerikai fegyveres erõkre fordítandó összeget. Jens Stoltenberg elmondta: a júliusi varsói csúcson a NATO további döntéseket hoz majd a kérdésben. E változások állnak a középpontban azon adaptációs folyamatban, amelynek révén a szövetség alkalmazkodik a megváltozott, több kihívást rejtõ nemzetközi biztonsági környezethez. A NATO erõsíti a kibervédelmi képességeket is, illetve általánosságban véve a hibrid hadviseléssel szemben is rugalmasabb fellépésre van szükség. „Elrettentési és védelmi képességeinknek rugalmasnak, alakíthatónak kell lennie” – szögezte le a fõtitkár. „Képesnek kell lennünk válaszolni a különbözõ fenyegetések teljes spektrumára, érkezzenek ezek akárhonnan, államoktól vagy nem állami szereplõktõl, esetleg olyan nem állami szereplõktõl, amelyek államokra jellemzõ aspirációkkal rendelkeznek.”



A védelmi miniszteri csúcs elõrelépést hozott a NATO Közös Hírszerzõ, Megfigyelõ és Felderítõ (Joint Intelligence, Surveillance and Reconnaissance - JISR) képességének kérdésében, amely a NATO Reagáló Erõk kulcsfontosságú elemét jelenti: erõsítése gyorsítja úgy a politikai, mint a katonai döntéshozatali folyamatokat. A miniszterek áttekintették a NATO Készenléti Akciótervében foglalt célok megvalósulását is. Mint Jens Stoltenberg elmondta, a szövetség kétségtelenül sokat ért el az elmúlt két évben, legyen szó akár a keleti tagállamok, illetve Törökország fokozott biztonságát szolgáló intézkedésekrõl, akár a NATO Reagáló Erõk méretének megtriplázásáról több mint 40 ezer fõsre – középpontjában a nagyon magas készenlétû NATO-erõkkel (Very High Readiness Joint Task Force - VJTF, azaz Spearhead) –, akár az új vezetés-irányítási törzselemek (NATO Force Integration Unit - NFIU) létrehozásáról.

Felelõsség és párbeszédképesség

„A NATO legnagyobb felelõssége az elmúlt több mint hatvanöt év során az volt, hogy védje és erõsítse a biztonságot, védelmezze területünket és lakosságunkat bármiféle támadással szemben”, mondta a fõtitkár. „A mi generációnk nem nézett még szembe korábban annyi kihívással, mint amennyit napjainkban tartogat a nemzetközi biztonsági környezet. A NATO pedig reagál ezekre a kihívásokra. A védelem és a párbeszéd ugyanakkor kölcsönösen kiegészíti egymást. Továbbra is elkötelezettek vagyunk a transzparencia és a kockázati tényezõk csökkentése iránt.” Jens Stoltenberg kiemelte: ennek jegyében értettek egyet a miniszterek abban, hogy minden tõlük telhetõ eszközzel támogatják az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet elnöki tisztségét idén betöltõ Németországot, illetve Berlin erõfeszítéseit a Bécsi Egyezmény korszerûsítése érdekében. Mivel utóbbi dokumentum szabályozza a katonai transzparencia kérdéseit is, mindennek természetesen közvetlen hatása lesz a NATO erõire és mûveleteire is.

A csúcstalálkozó az esti órákban, illetve csütörtökön is tovább folytatódik Brüsszelben. A magyar delegációt Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes vezeti.
Link

Hozzaszolasok

4 #1 Posta Imre
- 2016. February 12. 13:35:10
Megegyeztek a szíriai tûzszünetrõl a nagyhatalmak

A kormányerõk és a mérsékelt ellenzék között egy héten belül beszüntetnék az ellenségeskedést, a terrorszervezetek ellen tovább harcolnak. http://24.hu/kulfold/2016/02/12/megeg...yhatalmak/
33 #2 vizilo
- 2016. February 12. 14:29:24
Megegyeztek a közelkelet felosztasarol ???
4 #3 Posta Imre
- 2016. February 12. 15:35:38
Fegyverszünet – ugyanmár. Most jön az igazi háború Szíriában.

A szaúdi hadsereg szóvivõje bejelentette, hogy “végleges és visszavonhatatlan” az a döntés, hogy harcoló alakulatokat küldenek Szíriába.

Ahmed al-Asszíri dandártábornok, a szaúdi hadsereg szóvivõje ezt egy csütörtök esti sajtótájékoztatón jelentette be. Azt egyelõre nem mondta meg, hogy mikor indulnak a szaúdi katonák Szíriába – csak annyit jeleztek, hogy az Iszlám Katonai Szövetség egységei két hónapon belül fel kell, hogy álljanak. A szaúdi hadsereg – elméletben – ahhoz a nyugati koalícióhoz csatlakozna, amelyik a magát Iszlám Államnak nevezõ terrorszervezet ellen harcol. A nyugatiak azonban mindeddig csak légicsapásokkal, és a kurd szárazföldi egységek támogatásával vettek részt a harci cselekményekben. Az azonban valószínû, hogy a szaúdi lépést egyeztették a nyugati partnerekkel – erre utal az, hogy a rijádi bejelentés az után hangzott el, hogy a királyság koronahercege tárgyalt a NATO vezetõivel.

A damaszkuszi kormány már többször jelezte, hogy a szaúdi (vagy más vele nem szövetségben álló külföldi) erõk megjelenését Szíriában agressziónak fogja tekinteni, mivel azon a “mérsékelt iszlamista” szervezetek egy részét, amelyet a sivatagi királyság támogat a damaszkuszi kormány (és orosz szövetségesei) terrorszervezetnek tekintik. Éppen ezért a feltételezett szaúdi (és emirátusi) beavatkozás ismét kockára teheti a nagyhatalmak által nagy nehezen elméletben kialkudott tûzszünetet.
http://www.globoport.hu/149657/fegyve...sziriaban/


Medvegyev: világháború lehet a szárazföldi beavatkozásból Szíriában

Fegyverkeznek az európaiak

Óvatos derûlátással nyilatkoztak a politikusok azután, hogy megállapodás született a szíriai harcok leállításáról a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián.

Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai fõképviselõje szerint a megállapodás igazi próbája annak végrehajtása lesz.
http://hu.euronews.com/2016/02/12/med...sziriaban/
267 #4 Perle
- 2016. February 12. 16:45:27

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.11 masodperc
296,209 egyedi latogato