Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Európa saját sírja felé menetel

KülföldAjvé! Mint a villám, úgy hasít a felismerés! Hasfelmetszõ, lefejezõ érzés, nemde? Szomorú képet fest Európa társadalmának jövõjérõl az Európai Bizottság által a három és fél éve elfogadott, a nyugdíjrendszerrõl és az elöregedésrõl szóló fehér könyv. A dokumentum ajánlásai alapján a tagállamoknak – bár az utóbbi évtizedben is sok elõrelépés történt a fenntarthatóvá tétel irányában – még komolyabban kell venniük az elöregedés problémáját. De amit nem tud az állam megtenni az idõsek érdekében, egy kisközösség még megpróbálhatja.

Egyre inkább úgy tûnik, az alapproblémát – az alacsony termékenységi ráta, a csökkenõ népesség és a születéskor várható egyre hosszabb élettartam együttállása – az öreg kontinensen nem lehet meghaladni. Ami a nyugdíjakat és az idõsek szociális, egészségügyi finanszírozását illeti, a pénzügyi válság is nagyon érzékletesen rávilágított a magánnyugdíjrendszer sebezhetõségére.
A cégek gyorsabbak

A nemzetgazdaságok számára egyre nagyobb terhet jelent a nyugdíjak és az egészségügyi kiadások elõteremtése, és ennek kompenzálására leginkább csak annyival válaszol az uniós országok nagy része, hogy emeli a nyugdíjkorhatárt. Pedig sem a munkapiacról való kieséssel gyakran együtt járó feleslegesség-érzést nem oldja meg, sem a nyugdíjterheket nem helyezi fenntartható pályára. Idõseinkkel kezdeni kell valamit…

Ezt a fehér könyv is nagyon jól látja, de van Európában számos civil és üzleti kezdeményezés is, amely elébe megy az állami politikáknak. Nyugat-Európában és Amerikában megannyi remek séma (és persze üzleti vállalkozás) mûködik arra, hogy hogyan változtathatjuk elõnnyé a problémát, hogy hogyan õrizhetjük meg az idõseket a közösség hasznos tagjaként, és az öregek otthona ne a végstádium szinonimája legyen.
Az államnak is ébrednie kell

Vitalija Gaucaite Wittich, az ENSZ gazdasági bizottságának népesedési osztályvezetõje szerint a népességcsökkenés nem kell hogy fenyegetés legyen a társadalomra nézve. Ha már így alakult Európa, meg kell tanulnunk, hogy az idõs emberekbe való befektetés megéri. És ezt fel kell ismernie a privát szektor mellett legalább annyira az államinak is. Az intézet rengeteg információval, konferenciával, foglalkozással segíti a döntéshozói és a szociális szféra szakembereit, illetve a kisebb közösségeket abban, hogy az idõseket visszafoglalkoztathassák. Azt is követik, hogy a tagországok hogyan ültetik át a gyakorlatba az öregedéssel kapcsolatos nemzetközi irányelveiket.

– A nyugdíjazás traumája, netán tartós betegség vagy egyszerûen csak a megöregedés folyamata rettentõ nagy problémát tud jelenteni a családnak és az egyénnek. Európának pedig ezzel az egyre érzékelhetõbb folyamattal kell szembenéznie – mondta a szakértõ lapunknak nyilatkozva.

Ma már rengeteg eszköz áll rendelkezésünkre, hogy a társadalom idõsödõ tagjai aktív állampolgárokként hasznos elemei maradjanak az adott közösségnek. Nyugati országokban, elsõsorban Skandináviában a szociális hálózat külön ellátórendszert épített fel az idõsek segítésére azon alapelv szerint, hogy ameddig csak lehet, az illetõ maradjon hasznos tagja a társadalomnak.

Mint arra a közgazdász rámutatott, egy adott közösség kiegyensúlyozottságára és akár egy ország jólétére is hatással lehet a nyugdíjasok „bekötése” a foglalkoztatásba. Az idõsekben egyúttal nagy üzleti potenciál is van, gondoljunk csak az idõs generációt célzó egészségügyi szolgáltatásokra vagy a telekommunikációra. És itt jön be az innováció kérdése. Az innovatív iparágak elõtt nagy jövõ áll, ha tudatosan törekednek arra, hogy idõseket szolgáló megoldásokat dobjanak piacra, fogalmazott a szakértõ.
Még dolgozó emberek is laknak ott

Nyugat-európai városok egyes negyedei teljesen természetes, organikus módon alakulnak úgy, hogy fõként idõsek laknak bennük. Viszont léteznek direkt e célra épített házsorok is. Nyugat-Európában mára egyre elterjedtebbek a kooperatív idõsotthonok vagy az együtt lakásos megoldások. A kooperatív idõsotthonok alapításának közös jellemzõje, hogy önkormányzati, közösségi forrást vesznek igénybe. Jó példa a Stockholm melletti Södermalmban mûködõ ház, amely bár az önkormányzat tulajdonában áll, lakói már az építkezésnél is jelen voltak, tehát közösen alakították ki jövendõ otthonukat. Az alapítók talán már nem is élnek, de az „utódok” is jól érzik magukat benne, sõt, itt még dolgozó emberek is laknak.
A megoldás a bevándorlás

A születéskor várható élettartam Európában növekszik, már önmagában ez is növeli az öregek számát, nem csak az egyre kevesebb születés. Nem lesz ritka, hogy akár négy generáció is láthatja egymást. A kutató véleménye szerint a skandinávok a legjobbak abban, hogy az idõseket a lehetõ legtovább „megtartsák a nemzetgazdaság számára” és a civil szektorban. Az aktív öregedés annyit jelent, hogy speciális környezetben a fiatalok és az öregek egy térben közös tevékenységeket folytatnak, mint teszik azt Södermalmban is.
Az alacsony termékenységi mutatók, a növekvõ átlagos élettartam együttesen növeli az idõsek számát Európában. Wittich véleménye szerint bármennyire is bátorítja egy ország a több gyermek vállalására a családokat, ez nem fog trendfordulót hozni. Szerinte a megoldást, a „túlélést” az Európába történõ bevándorlás is jelentheti.
Link

Hozzászólások

118 #1 keepfargo
- 2015-10-08 22:47
Miért ez a nagy hü-hó; mondjon valaki valamit, valakit, aki v. ami nem menetel a sírja felé!
A környezet, a sok kipusztulófélben levö állatfaj, az öserdök, a vizek (még az óceánok is), mind-mind elfogyóban, tönkremenöben. Nemcsak Európa van bajban, az egész világ. Csak Európában látszik leginkább ez a dekadencia.

Az én következtetésem ez. Európa nélkül a világot sem lehet megmenteni (értsd: a földi világunkat), tehát tessék nekigyürközni, nem annyira fizikailag, mint inkább szellemileg és föleg lelkileg (akinek olyanja is van:)) és mentsük a menthetöt: a jövö (de)generációt.

Hogyan? No more kamu; csak tiszta beszéd, tiszta szándék és tettek. Mi magyarok kezdhetjük azzal, hogy nevén nevezzük gyilkosainkat, kerül amibe kerül....

Folyt (vagy inkább fojt ) köv.
75 #2 talpi
- 2015-10-08 23:51
keepfaragó
nevén? van neki olyan? na rendben" bicskával keresztelt Jordán parti székely" és alantas kiszolgálói, kik a nemzet testén csak fekélyes seb.
így nevezhetjük együtt mindkettõt nemzet árulónak és család pusztítónak.

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.37 másodperc
3,406,924 egyedi látogató