Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Kassai fia

KultúraMiért van az, hogy mindig sántítania kell a lónak? Üzlet, semmi egyéb. Lovagok, kurátorok és nemzetrontó közegek csak karnyújtásra. Tényleg nincs új a nap alatt. Egy ganédomb ez az egész és aki még képes elhinni bármit is, hogy itt lehet szép és jó és igaz, az nagyobb marha, mint amilyen ökör.

Üdvözöljük a Bodnár Törzs honlapján!

Törzsünk 2008-ban alakult Debrecenben.

Azzal a céllal jöttünk létre, hogy a lovasíjászatot népszerûsítsük, megõrizzük a hagyományát, és mindezeket továbbadjuk az utókor számára.

Törzsünknek bárki tagja lehet kortól, nemtõl, vallási és politikai hovatartozásától függetlenül, aki elfogadja a Kassai Lovasíjász Iskola alapszabályában foglaltakat.Link

Kassai Lajos felszólalása a Parlamentben

Lovag Kassai Lajos beszédének leirata:



Nagy örömömre szolgál, hogy a lovas hagyományõrzés helyet kapott az új nemzeti lovas programban. Foglalkoznunk kell ezzel a területtel azért, mert kiszárad az a fa, amelynek elvágják gyökereit. Elsorvad az a nemzet, mely nem tiszteli õseit, nem ápolja történelmi hagyományait. Foglalkoznunk kell ezzel a területtel azért, mert egyre népszerûbb, és egyre nagyobb tömegeket vonz. És foglalkoznunk kell vele azért, mert a jó és a rossz lovas hagyományõrzõ egymással ellentétes foglalkozást mûvel.

Amíg egy hiteles fegyelmezett történelmi kép, egy szakmailag hibátlan program öregbíti lovas nemzetünk hírnevét, addig ennek elfuserált változata nehezen jóvátehetõ károkat okoz országunk pozitív megítélésében. Számomra egy Árpád-sávos zászlót vadul lengetõ ember még nem meríti ki a hagyományõrzés fogalmát...Link

Interjú Kassai Lajos lovasíjásszal, a Lakitelek Népfõiskola kurátorával
2016. február 16.


A beszélgetés a Heti Válasz február 11-i számában jelent meg.

Interjú Kassai Lajos lovasíjásszal, a Lakitelek Népfõiskola kurátorával

- Amikor az íjászból lesz céltábla: amint a kormány kihirdette, hogy a Saul fiát a középiskolások ingyen nézhetik meg a mozikban, a jobbikos Dúró Dóra azzal kontrázott, hogy õ A lovasíjászt nézetné meg a fiatalokkal. Hogyan érinti ez a szembeállítás?

- A premier után az Index oldalán a következõ két fõcím volt olvasható: „Nézze meg a Saul fia nyitójelenetét!” illetve, „A Lovasíjásztól ments meg, Urunk, Minket!” A hitvány provokációt csak a filmrõl szóló kritika silánysága múlta felül, de azt lehetett tudni, hogy ezzel lavinát indítanak el. A Lovasíjász megtekintése nemhogy nem kötelezõ, hanem a magyar mozik többsége elzárkózott a vetítésétõl. Jelenleg úgy terjed a film, mint a nyolcvanas években a kommunizmussal való szembenállás, stencilezett szórólapokon. Ha nem engedik a vetítését az egyik városban, akkor a kíváncsiskodók másik városba utaznak, hogy láthassák. Ha kell, termet bérelnek, ha kell harmincas-negyvenesével verõdnek csoportokba. A lovasíjászatról szóló film úgy terjed, mint a lovasíjászat. A maga természetes útján és megállíthatatlanul.

- Korábban azt gondoltuk, Kassai Lajos csakis jobbikos lehet. Vona Gábor például két évvel ezelõtti parlamenti felszólalásával mintha kifejezetten az ön követõinek hízelgett volna: „Finnugorizmussal nem lehet nemzeti egységet teremteni, de azzal, hogy Attila unokái vagyunk, igen.” Vagy tévednénk?

- Nem az a kérdés, hogy finnugorizmussal vagy Attila rokonságával lehet-e nemzeti egységet teremteni, hanem, hogy vezetõink képesek-e pozitív képet adni a társadalomnak. Van-e olyan követhetõ víziójuk, ami nem ütközik ellenállásba a néplélekben. Azzal sikerült az általam kifejlesztett lovasíjászatot népszerûsíteni, hogy hittem abban, amit csinálok és azt magas színvonalon be tudtam mutatni és képes voltam bebizonyítani egy kezdõnek, hogy megfelelõ gyakorlással ezt õ is elérheti, mert nem az a kérdés, hogy „jobb” vagy „bal”, hanem, hogy hitelesek vagyunk-e abban, amit csinálunk vagy sem.

- Ön ugyanakkor a lovasíjászattal nem történelmi rekonstrukciót hajt végre, hiszen íjait sem VIII. századi, hanem modern anyagokból készíti. Miért olyan fontosak egyáltalán a lovasíjászat szempontjából a történelmi kérdések?

- Egy lovasíjász számára egyetlen sorsdöntõ kérdés létezik: célba talál-e vagy sem, legyen argentin, német vagy dél-afrikai. Nem azért érdekel hazám történelme, mert lovasíjász lettem, azért lettem lovasíjász, mert érdekel hazám történelme. Úgy érzem, nem véletlenül születtem a Kárpát-medencébe és nem véletlenül születtem magyarnak. Szerintem nincs még egy nép, melynek ennyiféleképpen magyaráznák a gyökereit. Magyarnak lenni kihívás. Szinte nincs olyan nemzedék, amely ne lett volna sárba tiporva és porig alázva cigányságáért, zsidóságáért, svábságáért, magyarságáért, vagy csak úgy, hogy ne maradjon ki a sorból. Én csak egy vagyok a több millióból, aki nem hajlandó tovább szégyellnie magát apáik, nagyapáik, dédapáik, vélt vagy valós bûneiért. Csûrhetik és csavarhatják történelmünket a tudós urak, de a lelkemben én akkor is a Fehérlófia vagyok.

- A filmben elhangzik, hogy a hazai tudományos élet egyoldalúan kezeli az õstörténet kutatását. 2012-ben létrejött az MTA Magyar Õstörténeti Témacsoportja, ez nem jelent nyitást?

- A munkacsoport vezetõjét és számos tagját személyesen ismerem. Gondozásukban megjelent egy kitûnõ trilógia, ami a VIII. századig nyúlik vissza. Hazánkban ez az elsõ olyan tudományos nemzedék, amely nagymértékben támaszkodik a hagyományõrzõk körébõl kikerült kísérleti régészek munkásságára. Ennek a közösségnek a kutatásai nyomán tisztább kép alakult ki a történelem általuk „honfoglalásnak” és „kalandozásnak” fémjelzett korszakáról. Szeretném eloszlatni azt a nézetet, hogy van egy tudományos világ a maga jól megalkotott történelemképével és ezzel szemben a szittya hagyományõrzõk, akik maguknak tákoltak történelmet. Valójában komoly tudósok feszülnek egymásnak. Az pedig, hogy a felek közül melyik kerül pozícióba a mindenkori politikai hatalom döntése. Ez pedig azért lehetséges, mert amíg az általános tudományokban a tapasztalat a meghatározó, a történelemben a szemlélet. Gondoljunk csak bele, hogy az én nemzedékemnek 56-ot még ellenforradalomnak írták le a történelemkönyvek. A mai iskolásoknak már forradalomként tanítják. Ha lehetséges egy ekkora hajtûkanyar csak a saját életünkben, akkor vetítsük ki mindezt nemzetünk többezeréves történelmére és meg fogjuk érteni a viták okát.

- A filmmel kapcsolatos kritika, hogy a látottak alapján nem ismeri meg Önt a nézõ. Hús-vér ember helyett gurut kapunk, holott még a kritikusok is leszögezik, hogy izgalmas személyiség. A filmbõl például nem derül ki, hogy közgazdasági elõismeretek nélkül hogyan épített fel egy jól mûködõ üzemet, teremtette meg a kaposmérõi völgyet makoveczi ihletésû épületekkel, fedett lovasíjászpályával.

- Ha mindezt bemutatta volna Kaszás Géza rendezõ, olyan unalmas lenne a film, amit még én sem néznék meg. Nem tudtam, hogy mindahhoz, amit elértem közgazdasági ismeretekre van szükség. A mai napig abban a tévhitben élek, hogy elég a sikerhez, ha valamit jól csinálunk. Ha jó íjat készítek, megveszik, ha ügyesen lovasíjászom, meghívnak bemutatókra, ha át tudom adni a tudásomat, megkérnek, hogy tanítsak, ha a film jó, sokan meg fogják nézni, ha rossz, kutyát nem fogja érdekelni, teljesen függetlenül a bértolnokok és a kritikusok erõfeszítéseitõl. Igazi tanítóim azok a hibák voltak, melyeket elkövettem. Nem vagyok guru, csak annak tûnök, és azért tûnök annak, mert vakok közt a félszemû király.

- Unalmas? A bestsellerlisták élén rendre feltûnnek a Hogyan legyek sikeres? témájú könyvek. Márpedig ön céget vezet, sok országban ismerik el a tudását – igazi self-made man. Miért gondolja, hogy a nézõket nem érdekelné ez a karrier?

- A szerencse nem tanítható, nincs ilyen tantárgy. A sors nem választható. Bár ez utóbbiban Szondi Lipót óta vannak bennem kételyek. Egy hete Dél-Afrikában adtam át egy lovasíjászpályát. Ez történelmi pillanat mind a lovasíjászat, mind a dél-afrikai sport történetében és ez az érzés áthatotta a résztvevõket is. S miközben lovaikat rakták a trélerekre már azon törték a fejüket, hogy hozhatnák létre a pályát saját városukban, hogy ne kelljen ezer kilométert utazniuk egy versenyért. Érezhetõ volt, hogy aznap bomba robbant és a szilánkok szerteszét repülnek Dél-Afrikában.

Hazafelé menet megálltam Katarban egy barátomnál, akit rokoni szálak fûznek a királyhoz. Az oázisban, amit maga teremtett, csúcsminõségû arab lovak tenyésztésével foglalkozik. Megkért, nézzek rá egy lovára, ami „problémás”. Amikor elém vezette egy halálsápadt lovász, aki az életéért küzdött, már láttam a problémát, ami egyszerûen megfogalmazva: a ló mindenkit meg akart ölni, aki a közelébe került. Úgy dobálta szerencsétlen felvezetõjét, mint bohóc a sapkáját.

- Mit tudott tenni?

- Félbeszakítva a drámát, megkértem, hogy eressze szabadon a karámban. Ha létezik öntõsablon, melyben a tökéletes arab lovat készítik, hát ez a szikrázóan fehér tizenkét éves arab csõdõr minden bizonnyal abból került ki. Ali elmondta, hogy ennek már az apja is ilyen volt. ,, -Ilyen volt hát, -mondtam neki- és biztos lehetsz benne, hogy a nagyapja is ilyen volt. És azért volt ilyen, mert ti, arabok háromezer évet szántatok arra, hogy kitenyésszétek a világ legjobb csataménjét. Nagyot rúgnának a fenekedbe az õseid, ha megtudnák, hogy plüssmacira cserélnéd le azt, amiért idáig küzdöttek.” Beléptem a körkarámba és egy óra múlva a ló a vállamra hajtotta a fejét. Még most is érzem a tarkómon a leheletét. Ekkor érkezett egy állami és katonai vezetõkbõl álló delegáció barátomhoz, akik - micsoda véletlen - azért jöttek, hogy az õsi arab hadijátékoknak létrehozzanak egy központot. A látottak után felkértek, hogy segítsem munkájukat. Olvastam olyan kritikát, melyben Kaszás Gézát azzal vádolják, hogy giccses és pátoszos filmet készített rólam. Nem csinálhatott mást, hiszen az életem giccses és pátoszos. Annyira operett, hogy néha hallom a zenét. Tessék mondani, mit lehet ebbõl tanítani?

- Ha a lovasíjászatot megfosztjuk a hagyományõrzõi vonatkozásaitól, olyan szabályozott küzdõsportot kapunk, mint a dzsúdó vagy a karate. Csalódott volna, ha így – kulturális hátterétõl leválasztva - alakulna a lovasíjászat nemzetközi karrierje?

- Ha lehántjuk a lovasíjászatról a kulturális réteget, akkor olyan sportot kapunk, mint amilyen például a síugrás, ha megtartjuk, olyan lesz, mint a kung fu vagy a karate. Ha valamit el akarunk terjeszteni és arra a világ nem nyitott, ha megszakadunk, sem érjük el a célunkat. Ezért valaminek az elterjedéséhez mindig két dologra van szükség: a szándékra és a befogadásra. Az, hogy a lovasíjászat ilyen dinamikusan terjed a világon, annak köszönhetõ, hogy nagy a nyitottság. Ha nem volna az, a fejem tetejére is állhatnék.

- A filmben mellékszereplõ, mégis emlékezetes személy Norbi, a magáról csupa rosszat állító fiú. Követi-e tanítványai lovasíjászaton kívüli életét?

- Norbi azon az úton jár, amit ott a filmbéli jelenetben vízionált magának. Kirúgták az iskolából, a nevelõszülõktõl pedig javítóintézetbe került. Miután a szülõk felismerik, hogy gyerekük szeret hozzám járni, kitûnõ lehetõséget látnak abban, hogy ha nem felel meg elvárásaiknak, hogy azzal büntetik, hogy nem engedik edzésre. Félek, ezzel a hibás döntéssel Norbit kirekesztették az egyetlen olyan helyrõl, ahol az értékeit tartották szem elõtt. Nagyon sok cigány gyerek fordult meg nálam, de eddig mindegyik elkallódott. Minden esetet személyes kudarcként éltem meg. Sosem volt olyan célom, hogy egy embert lovasíjásszá neveljek. Úgy gondolom, a lovasíjászat pusztán egy eszköz arra, hogy embereket neveljek.

- Várhatóan még idén kerül a mozikba egy másik film, amiben szerepet vállalt. A nagy fal címû hollywoodi történelmi alkotás kedvéért Matt Damont oktatta. Egy ilyen gyorstalpaló nem mond ellent az elveinek? Úgy tudom, hogy a Kassai-iskolában a gyerekek jó ideig még csak lóra sem ülnek.

- Miután még nem találtak ki olyan módszert az úszásoktatásban, amivel a vizet helyettesíthetnénk, a lovasoktatásban is az egyetlen megoldás, hogy a kezdõ lóra üljön, mégpedig azonnal. Minek várnánk vele? Matt Damon egyébként ebben a filmjében nem lovasíjászt, csak íjászt alakít. Mindig érdekelt a film és a színház és szándékomban állt betekintést nyerni Hollywood kulisszái mögé, így éltem a lehetõséggel. Sok élménnyel és tapasztalattal lettem gazdagabb.

Kassai Lajos

Kaposmérõ, 2016. február 8.
Link


Hozzászólások

8 #1 miskolcilaci
- 2016-02-20 11:56
kepfeltoltes.hu/160220/15_-_1_www.kepfeltoltes.hu_.gif
4 #2 Posta Imre
- 2016-02-20 12:17
Maceszhuszar banda ez, ahogy van. http://postaimre....admore=383

postaimre.magyarnemzetikormany.com/images/news/maceszhuszar.jpg
238 #3 bivaly
- 2016-02-20 21:29
Kassai Lajos !

A néphagyomány, és a hagyományõrzés nem sport, és nem exportcikk ! Egy magyarnak Katarban nincsenek barátai ! A Lakitelki Népfõiskola bûzlik az olajtól ! Aki a "törzsedbe" belép, mint mondod, lehet akárki, nem számít vallás, politikai hovatartozás. Lehet, hogy nagyon ügyes vagy, meg jól nyilazol, de a körítésed, és a Hetek riportja, még ha finoman hízelegni is akar, leszedi rólad a bõrpáncélt ! A király kurvára meztelen Kassai úr ! Te sem vagy más, mint egy ócska bóvli mûmagyar. Lövöldözz Dél Afrikában ezüst vagy arany serlegekért, és játsszál hazafit a Kurultájon ! Lesz rá vevõ, nyugodj meg, ott csörömpöl az összes mûmagyar , magyart játszva. Csókoltatom Vukicsot is !
4 #4 Posta Imre
- 2016-02-21 15:13
Bivaly, mi bajod Ferkóval? Azóta tán már doktor is meg ezredes. Ilyen ez a hagyományõrzés. Jól menõ vállalkozás. Szent György lovagja. No meg II. Béláé is Székesfehérvárott, no meg csak a lópimpili tudja ....
https://issuu.com...ndvegleges

Vukics Ferenc, az e hétvégi Magtár rendezvények elôadója

ÖNÉLETRAJZ
Vukics Ferenc vagyok. 1973. április 18.-án születtem a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jászberényben. Jelenleg Szentendrén élek. Nõs vagyok, három fiam van.
Szüleimmel egy kis tanyán laktunk Jászágó közelében. Késõb Zala- és Somogy megye határán fekvõ Pat községbe költöztünk. Az iskolába kerülés elõtt autodidakta módon tanultam meg a szóképi olvasást. Nyolc éves koromtól fogva a megmaradt szabadidõmet olvasással töltöttem. Nagyon korán kezdett érdekelni a történelem, az irodalom, a filozófia, a szociológia, a pszichológia. 1984-ben beválogattak a ZTE nagykapornaki sportkollégiumába. Ekkor vált a sport életem elválaszthatatlan részévé. Középiskolai tanulmányaimat Zalaegerszegi Honvéd Kollégium (1987-1991) növendékeként végeztem. Tizennégy éves korom óta vagyok katona. Középiskolásként - tanáraimmal együtt - részt vettem a az 1988-as, 1989-év budapesti eseményein. Ekkor jelentek meg az elsõ írásaim. A katonai fõiskola elkezdése után 1991-ben kezdtem katonai hagyományõrzéssel foglalkozni a Visegrádi Szent György Lovagrend tagjaként. Ötször lettem a hadsereg bajnoka, tagja voltam a hadsereg válogatottnak. 1991-ben László Gyula biztatására kezdtem el a magyar népi küzdelmi játékok, harci táncok, küzdelmi vetélkedõk, harceljárások, harci eszközhasználat gyûjtését, annak érdekében, hogy egy magyar hagyományokra épülõ testnevelési módszer és harcmûvészeti irányzat alapjai le tudjuk fektetni. 1992-ben barátaimmal amatõr színtársulatot alapítottunk Szentendrén. Részt vettem a Visegrádi Palotajátékok, az Esztergomi Várhegy Regéi, a Fehérvári Királyi Napok, a Kurultaj, a Magyarok Országos Gyûlése rendezvények elindításában. 1996-ban Szentendrén elindítottam az elsõ Baranta közösséget. 2005-ben a Baranta önálló harcmûvészeti irányzat lett. Mintegy háromezer bemutatót, népszerûsítõ elõadást tartottam. Azóta hét országban, majd száz településen, mintegy kétezer fiatal foglalkozik a magyar hagyományokon alapuló stílussal. A kezdeményezésemre 2008-ban megalakult a Magyarok Szövetsége Mozgalom, amely a Baranta közösségalkotási eredményeire támaszkodva 640 településen hozott létre új közösséget. Közösségvezetési problémák, eljárások, oktatási módszerek, edzésmódszerek, civilizációs problémák, harcvezetési eljárások kutatásával és oktatásával foglalkozom.

Kossuth Lajos Katonai Fõiskola, Tiszthelyettes Iskola Szentendre (1991–1992)
Kossuth Lajos Katonai Fõiskola, mérnök-tanár Szentendre (1992–1996)
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, katonai vezetõ Budapest (2002–2005)
Hadtudományi Doktori Iskola (ZMNE), Budapest (2007– 2010)
Doktorjelölt (ZMNE), Budapest 2011-

Nemzeti Közszolgálati Egyetem, egyetemi adjunktus
Országos Baranta Szövetség, elnök
Magyarországi Harcmûvészetek Össz-Szövetsége,
elnökségi tag
OBSZ Vezetõképzõ Intézet, igazgató
Zrínyi HMHSE, elnök

Magyar Kultúra Lovagja (2006);
Rendíthetetlen kitüntetõ cím (2008);
Cum Deo pro Patria pro Libertate díj (2009);
5 #5 kincses
- 2016-02-21 16:10
Adjunktus doktorátus nélkül? Az nem semmi. Kezdem irigyelni...s_huh
238 #6 bivaly
- 2016-02-21 16:28
Imre !

Semmi bajom a Ferkóval ! Csak küldtem neki üdvözletet a barátján keresztül ! Biztosan barátok, úgy gondolom ! Persze, lehet, hogy tévedek, és "csak" eszme társak ? Furcsák ezek a "hagyományõrzõ" szuper emberek, elõdeikkel ellentétben egy seggel két lovat is megülnek, de mint az ábra mutatja bármennyit ! Az õsmagyarok milyen gyenge figurák voltak innen is látszik ! Lett volna Kassai egyikük is, most nem itt tartanánk ! Nem voltak eléggé "magyarok", meg "üzletemberek", meg a fene az eszüket, nem tartottak Kurultájt !
Csak úgy egyszerûen EMBEREK, meg NAGYOK voltak. Hogy elférgesedtek, az az õszinte, hazugságot mellõzõ, és a szót, ígéretet megõrzõ erkölcsiségüknek köszönhetõ ! Az aljasság volt a vesztük, ami belõlük teljesen hiányzott, a kétszínûség nemléte !
4 #7 Posta Imre
- 2016-02-22 06:58
Bivaly, semmi baj! Itt egy remek interjú! Tényleg az. Ferkót is nagyon bírom. Határozott, kemény és törékeny. A szemem elõtt tört össze, pedig annyit emlegette a "percembereket".

Ami Kassait illeti, a szemében benne van ugyanaz a naivság, mint azokéban, akik közül sokakat megismertem.

http://n1tv.hu/ka...gyobb-baj/

Szerintem a riporter kazár zsidó. Kassait a kazár zsidó összemosására használják.

Figyelt a "srác" kabátját és övét!

Tán különbség is annyi van közöttünk, hogy nekem nincs egyetlen "barátom" sem és már nem is akarom, hogy legyen. Használják és látszik, hogy igazából nem tud vele mit kezdeni, tán fel sem fogja miben van. Semmi gond vele. Teszi, amit tehet, amire hivatott. "Srácokkal együtt dolgozni élmény!" A többi a legenda, mit kerekítettek belõle.
12 #8 spartakusz
- 2016-02-22 08:49
Imre hálásan köszönöm a linket - amikor a nyúl tartást elmesélte - eszembe jutott a KALITKA c. rész az írásomból, ahol hasonlóan írom a panelházak kiszolgáltatottságait le -, ahogy Kassai úr is értelmezi - még ilyet - minõ véletlen...
Tisztelettel:
id. Kiss László
5 #9 kincses
- 2016-02-22 15:57
4 #10 Posta Imre
- 2016-02-22 18:51
Kincses, én is bírom ezt a nemzeti vonulatot. irigy vagyok, de rettentõen az elért eredményekre, arra a sokra, mindre! A makoveces díszítésekre és mindenre. Bár ne tudnám, amit és bár..., de hagyjuk is. Amint bármelyikük nyilvánosan kimondta volna, hogy "ni"..., szó se lehetne már errõl, se Papp Lajosnál, se a többieknél. Szívesen barátkoznék velük, de nem lehet. Kassai teszi a dolgát, amit elkezdett és jól van ez így. A háttér meg szépen felhasználja valami egészen másra és ez is jól van így. Nem kételkedem benne, hogy remek magyar ember.
243 #11 Magus
- 2016-02-22 20:24
Oh atya-gatya a szitya-fatya a zsidót nem ugatya!!!
-holnapig fosná az ujjam a szót, hogy mivel nem értek egyet a ha-gyom-ány örzésükben....
-de már leszarom, van elég metsztett hogy fröcsögjön naphosszat helyettem és talán helyettetek is...
-Ebben az elcseszett természettõl teljesen elidegenedett urbánus-multi-kulti fostengerben, már rég nincsenek emberek... tömeg van. Bárki aki ebbõl a tömegbõl egy-két zombinak képes megmutatni személyes példával, hogy lehet a természettel harmóniában élni -Többet tesz a jövömért mint bármely megmondó, vagy nagy hazafi az elmult 700 évben.

Pusztuljon ki a fajtám írmagja is, ha nem képes eme földi paradicsomt(kárpát medence) eredeti állapotában megõrizni!!!
116 #12 livia
- 2016-02-22 20:56
Szívesen cserélnék egy ilyen paradicsomi tanyával,meg szívesen laknék idilli helyen, csak a mai rideg magyar valóság nem ezt mutatja. nézd meg falvainkat, lepusztult lakosság. Az öregek nem mûvelnek, mert ellopják, mire betakarításra kerülne sor. Régen az volt a szitok, hogy teremjen az udvarodban FÛ! No, most az terem, de még azt is vett zsákokban pénzért vitetik el.A jószág a tescoban, zacskóban. No, mindenki tudja, a gondolatok összeérnek, lassan már csak a sóhajok, meg a nyelések maradnak. Vigyázat! Nem mindegy, mennyit akarnak a torkunkon lenyomni. A végén hányásszaga lesz, és azt megérezni. És a hazug beszéd is másként kong, vagyis kong. Kihallatszik!
75 #13 talpi
- 2016-02-22 21:12
Lajos!
Azért én nem mindenkit engednék oda, mert egyszer csak azt fogod tapasztalni, hogy semmid nem marad. Hiszen, annyi "nagy magyar" van már, papíron, s mire észbe kapsz, már késõ, mert a legaljasabb szarkeverõvel hoz össze sorsod, Tudom mirõl beszélek.
5 #14 kincses
- 2016-02-22 23:52
Imre, ha valahol át kell (fog) billenjen a mérleg, akkor ez az ember a maga módján hozzájárul vele. Õ a kés, amivel ölni is lehet, meg kenyeret szelni is, õ az ecset, amivel színezni és bemocskolni is lehet. Igyekszik példa lenni a maga helyén, hogy LEHET. Ezzel, ahogy tudom, te is így vagy...s_kot Hogy most éppen sikeres, eseti. De belül rendben levõnek látszik, s talán ez az, ami igazán számít. Hogy amikor el kell számolnia majd, nem kell szégyellnie, amit tett. Ahogyan neked sem. Nekem, és valószínûleg sokaknak, jó tudni, hogy ilyen emberek LEHETnek, még ha össze is lehet õket mosni (kenni) valami mással - mássá is a tisztaságtól és egyenességtõl rettegõ korunkban. Arról nem a forrás tehet, ha bemocskolják...Talán a takarítás ideje is eljön lassan...

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.85 másodperc
2,795,089 egyedi látogató