A felségsértés régi hazai jogunk szerint az államkötelék elleni büntettek köréhez tartoznak:
a felségsértés vagy felségárulás vagy pártütés, crimen laesae Majestatis seu perduellionis;
a hûtelenség, nota infidelitatis. A magyar btkv. az elnevezést (felségsértés és hûtelenség) megtartotta, azonban lényegesen eltérõ tartalommal.

Tartalomjegyzék

1 Esetei
2 Az 1878. évi btkv-ben
2.1 Az uralkodó sérelmére
2.2 Az alkotmány sérelmére
2.3 A terület sérelmére
3 A királysértés
4 Források, jegyzetek

Esetei

Régibb jogunk szerint a felségsértésnek esetei a következõk voltak:

a) összeesküvés az ország (Conspiratio in regnum);
b) összeesküvés a király, nevezetesen épsége és méltósága ellen (C. contra regis salutem aut dignitatem);
c) ennek megkísérlése (si quis conspirare aliquid tentaverit);
d) ily merényletben közremûködés, egyetértés (aut tentanti scienter consenserit);
e) a felségsértés feljelentésének elmulasztása biztos tudomás és bizonyíthatás esetében (vel siquis hujusmodi aliquem noverit et probare valens non indicaverit);
f) a király élete elleni törekvés;
g) személyének tettleges bántalmazása;
h) tartózkodási helyének erõszakos megtámadása;
i) belháboru támasztása.

Az 1715. XLIX. t.c. az i.p. alapján a belháború fejeit, Rákóczit és Bercsényit felségsértésben (in nefando atrocis Perduellionis Crimine) bûnösöknek mondta ki. A többi esetek az 1715. VII. t.c. (de Casibus Criminis laesae Majestatis) és az abban idézett régibb törvények (Szt. István II.35. 51., Kálmán II.6.) alapján. A felségsértés büntetése a halál volt, továbbá a bûnös osztályrészére esõ, valóságos tulajdonában levõ ingó és ingatlan javainak elkobzása. Sõt, az 1715. IX. t.c. a vagyonelkobzást még az ártatlan gyermekek vagyonrészére is kiterjesztette, a törvény indokai szerint azért: «quo vero a crimine laesae Majestatis, patres, metu poenae, etiam in filios ex amissione Portionum suarum redundantis, magis, quam propriae intitu, absterreantur; hocque execrandum et abominabile malum eo magis vitetur», amely szigort csak az 1781. LVI. t.c. szüntette meg. A halálbüntetést régebben kerékbetöréssel s nem ritkán más súlyosbításokkal hajtották végre; tagadhatatlan, hogy a büntetés nem egyszer jellegébõl kivetkõzve, a bûnös ártatlan hozzátartozóit sem kímélõ bosszúvá fajult.
Az 1878. évi btkv-ben

Az 1878. évi magyar btkv. szerint a felségsértés az állam, illetõleg ennek leglényegesebb alkotórészei ("alkatrészei") megsemmisítésére irányult erõszakos merénylet. Ezek a leglényegesebb alkotórészek: I. az uralkodó, II. az alkotmány, III. a terület.
Az uralkodó sérelmére

I. A felségsértést, amelynek tárgya az uralkodó, az követi el

aki a királyt meggyilkolja, szándékosan megöli vagy ezeknek a cselekményeknek valamelyikét megkísérli;
aki a király testi épségét megsérti vagy õt az uralkodásra képtelenné teszi;
aki a királyt az ellenség hatalmába adja, az uralkodásnak gyakorlatában akadályozza, vagy személyes szabadságától megfosztja;
az elõbbi 2 pontban meghatározott cselekmények valamelyikét megkísérli.

Büntetés az 1. pont esetében a halál, a 2. és 3. pont esetében életfogytig tartó, a 4. pont esetében 10-15 évig terjedhetõ fegyház.

Az alkotmány sérelmére

II. Az alkotmány védelmében felségsértést képez: 1. a trónöröklés törvényes rendjének; 2. a magyar állam alkotmányának, a magyar államot képezõ országok közt fennálló államközösségnek, a magyar állam és az osztrák-magyar monarchia másik állama között fennálló kapcsolat erõszakos megváltoztatására közvetlenül irányzott merénylet.

Büntetése 10-15 évig terjedhetõ államfogház.

A terület sérelmére

III. A terület védelmében felségsértés minden oly merénylet, amely közvetlenül arra irányul, hogy a magyar államnak vagy a monarchia másik államának területe erõszakkal idegen uralom alá jusson, vagy azon államtól, amelyhez tartozik, erõszakkal elszakítsák. Büntetése életfogytig tartó fegyház. Büntetés tárgyát képezik továbbá a felségsértés elkövetésére irányzott szövetség, amely létrejött, mihelyt két vagy több személy a felségsértés elkövetését közös egyetértéssel elhatározza, súlyosabb büntetési tétellel arra az esetre, ha a szövetségen felül elõkészületi cselekmény is elkövettetett; 2. az I. alatti felségsértés elkövetésére szövetkezés nélkül tett elõkészület; 3. felségsértés elkövetésére intézett egyenes és nyilvános felhívás. A nyilvánosság alatt irat, nyomtatvány, képes ábrázolat terjesztése vagy közszemlére kiállítása is értetvén; 4. a felségsértés feljelentésének elmulasztása, kivéve, ha a célba vett bûntett abbahagyatott. De valamint a büntetendõség határai a felségsértésnél tovább terjednek mint más bûncselekményeknél (a szövetség, és az elõkészületi cselekményeknek büntetendõsége), úgy tágasabbak a büntetlenség határai is. A felségsértés büntethetõsége megszûnik a cselekmény felfedezése elõtti önkényes elállás és a káros következményeknek önerejébõl vagy a hatóságnak történt feljelentése folytán történt elhárítása esetében. A fõbüntetésen felül a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is megállapítandó.
A királysértés

A király iránt tartozó tiszteletnek megsértése nem felségsértés, hanem királysértés; a királynak tettleges bántalmazása, amennyiben a fenti I. pont szerint nem képez felségsértést, királybántalmazás címén büntetendõ. (wiki)