Akkor "szerbkereskedõ", nem? Ha nálunk az álpinyó és orsós lehetnek fõfaxok, akkor bármi elõfordulhat. Még háború is! Egy nigériai orvos kijelentése ismét felelevenítette a régi vádakat, nevezetesen, hogy a koszovói háború idején az albán gerillák kioperálták a szerb foglyok szerveit, és azokkal a nemzetközi feketepiacon kereskedtek. Philip Njemanze szerint az illegális hálózatot Hashim Thaci, a frissen megválasztott államfõ irányította. A szerbiai ügyészség várja az orvos hivatalos tanúvallomását.

Botrányos körülmények között, csak a második körben választotta meg az új köztársasági elnököt a koszovói parlament. A valamikori szerb tartományban hónapok óta tart a politikai válság: az ellenzék a kormány lemondását és elõrehozott választás kiírását követeli. A pristinai parlament mûködését hónapok óta könnygázzal akadályozzák, és az eddigi külügyminiszter (és volt kormányfõ), Hashim Thaci megválasztása után arra lehet számítani, hogy a zavargások folytatódnak.
Felmelegített gyanú

A koszovói parlament azért tudta megválasztani Hashim Thacit, mert a szerb kisebbség parlamenti képviselõi biztosították a határozatképességet.

Thaci üzelmei évek óta gyanúsak
Forrás: AFP/Nikola Besevic

Ez két okból is érdekes: egyrészt mert Hashim Thaci volt a Koszovói Felszabadítási Hadsereg, az UCK egyik legfontosabb vezetõje. A gerillacsoport a 90-es évek közepén kezdett fegyveres harcot Szerbia (és a koszovói szerbek) ellen. A háborúnak a NATO beavatkozása vetett véget 1999-ben. Belgrád a kapituláció után kivonta fegyveres erejét a tartomány területérõl. Helyükre a NATO békefenntartó egysége, a KFOR vonult be, Koszovó igazgatását pedig az ENSZ vette át.

A szerbek asszisztálása még egy ok miatt figyelemre méltó. Belgrád az elnökválasztás elõtti hetekben ismét felmelegítette a szervkereskedelem vádját. A háborús bûncselekményeket vizsgáló szerbiai ügyészség azt kérte Nigériától, hogy hallgassa ki az orvosi szövetség, az NMA vezetõjét.

Philip Njemanze szerint ugyanis Hashim Thaci irányította az illegális szervkereskedelemmel foglalkozó hálózatot – írja a Balkan Insight.
Albániában rejtõzködtek

Nem ez az elsõ alkalom, hogy az UCK parancsnokai gyanúba keverednek. A források szerint 1999-ben a koszovói albán gerillák a szerb foglyokból kioperáltak szerveket, és a feketepiacon kereskedtek velük. A mûvelet fõhadiszállása az albániai Fushe Kruje egyik házában volt.

A szerveket török orvosok ültették be a páciensekbe.

Az ügyet elõször egy amerikai újságíró szellõztette meg. Michael Montgomery oknyomozása eredményeit továbbküldte az ENSZ koszovói missziója, a UNMIK vezetésének, akik elkezdtek vizsgálódni.
A hágai bíróságon felelnek

Az ügyben az Európa Tanács adott ki egy jelentést 2011-ben. Abban azt állították, hogy töméntelen mennyiségû bizonyíték áll rendelkezésre az illegális szervkereskedelemrõl.

A gerillavezérek nevei azonban nem láttak napvilágot.

A bizottsági jelentés után újabb 3 éves vizsgálódás indult, abban 160 szemtanút hallgattak ki. A több mint 10 éves történet végére idén kerülhet pont: a koszovói gerillák által elkövetett háborús bûnök ügyében egy hágai bíróság fog ítélkezni.
A nigériai szál

Hogyan bukkant fel az ügyben Nigéria? Philip Njemanze azzal vádolta meg Rochas Okorochát, Imo állam kormányzóját, hogy egy nemzetközi szervkereskedõ kartell kulcsszereplõje. Philip Njemanze szerint

Okorocha hosszú ideje jó kapcsolatot ápol a koszovói külügyminiszterrel.

Njemanze szerint Okorocha közkórházakat használt fel illegális transzplantációkra. Összesen 27 állami kórház érintett az ügyben Imo államban. A tisztánlátást nehezíti, hogy Okorocha és Njemanze viszonya enyhén szólva is viharos.

Okorocha állítólag együttmûködött Thacival
Forrás: AFP/Pius Utomi Ekpei

Kettejük párharca 2013-ig nyúlik vissza, amikor a nigériai kormányzó titokban törvényt módosított. Okorocha kormányzó engedélyezte az abortuszt azoknak a nõknek, akik erõszak áldozatává estek, illetve terhességük veszélyezteti az anyát vagy a születendõ gyermeket.

A szabályozást a nyilvánosság teljes kihagyásával vitték keresztül.

Njemanzénál a helyi kormány lépése kiverte a biztosítékot, és megszellõztette a törvénymódosítást. A nigériai orvos istenellenesnek, embertelennek és teljességgel elfogadhatatlannak minõsítette az új szabályozást.

A mélyen katolikus Imo államban akkora felzúdulást keltett Okorocha tette, hogy a közharag nyomására vissza kellett vonnia a rendelkezést.
Teljes kontroll

Okorocha bosszúból államosította a telket, amelyen Philip Njemanze amerikai és brit pénzbõl építtetett volna kórházat.

Hashim Thacit, az UCK parancsnokát Tiranában is éltetik
Forrás: Unknown

Imo államban az egészségügy helyzete kettõjük küzdelme nélkül is katasztrofálisnak tûnik. Aznap, amikor Njemanze nyilvánosságra hozta Okorocha kormányzó állítólagos szerepvállalását a nemzetközi szervkereskedelemben, az orvosok is utcára vonultak a kórházi ellátás tarthatatlan állapota és az intézmények privatizációja miatt.

A demonstrációra Okorocha kirendelte a karhatalmat, hogy feloszlassa a tömeget.

Az incidensben egy belgyógyászt fejbe lõttek,

aki késõbb belehalt a sérüléseibe. A nigériai rendõrség tagadja, hogy közük lenne az orvos halálához. Arra hivatkoztak, ha õk lõtték volna fejbe, a férfi azonnal meghalt volna.
A török Frankenstein

Philip Njemanze szerint az illegális szervkereskedelemben horvát tisztségviselõk és török orvosok is érintettek. Kenan Demirkol és Yusuf Sönmez az illegális mûtéteket a pristinai Medicus klinikán hajtották végre. Demirkol Pristinában adta fel magát, tanúvallomásáért cserébe alkut ajánlott a koszovói ügyészségnek. Az információk fejében azt szeretné, hogy vonják vissza az ellene kiadott Interpol-elfogatóparancsot.

Yusuf Sönmez török orvost 2011-ben tartóztatták le
Forrás: AFP/-

Sönmezt már 2011-ben lekapcsolták a török hatóságok. A török Frankensteinként is emlegetett doktor kevesellhette a szerb foglyokból kioperált szerveket, ugyanis 2008-ig közel 20 országból toborzott donorokat egy izraeli állampolgár segítségével.

A török doktor a legszegényebbekre vadászott,

Moldáviából, Kazahsztánból, Oroszországból és Törökországból érkezõ nincstelenekre, akiknek közel 4,5 millió forintnak megfelelõ összeget ígért a szerveikért, de valójában nem fizetett az áldozatainak.
Hatékony gépezet

A pristinai parlament 2008 februárjában kiáltotta ki Koszovó függetlenségét. Az új államalakulatot azóta több mint száz ország ismerte el – köztük Magyarország is –, mégsem lett az ENSZ tagállama, mivel a szerbiai érdekeket képviselõ Oroszország jelezte, hogy vétót emel, ha a kérdést a Biztonsági Tanács elé viszik.

A koszovói gerillák a leghatékonyabb felkelõk közé tartoznak. Nemcsak azt érték el, hogy a NATO az õ oldalukon avatkozzon be a háborúba, de a konfliktus után sem tûntek el a közéletbõl. A legfontosabb politikai posztokat is elfoglalták: Hashim Thaci elõször kormányfõ volt, aztán külügyminiszter, most pedig államfõvé választották.

A koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bûnök elleni eljárás még csak az elején tart, és az eddigi vádlottakat a Nemzetközi Törvényszék felmentette. Philip Njemanze nigériai orvos tanúvallomása azért is nagy horderejû lenne, mert egy kiterjedt nemzetközi szervkereskedõ hálózat nagyhalait lehetne a vádlottak padjára citálni.Link