Janukovics elnökként térne vissza Ukrajnába

Viktor Janukovics “volt” ukrán államfõ visszatérne Kijevbe, hogy újra elfoglalja az államfõi posztot, – errõl ügyvédje, Vitalij Szergyuk nyilatkozott. Bár Janukovics visszatérése egyelõre alaptalan álmodozásnak tûnik, a visszarendezõdés politikai és gazdasági feltételei lassan beérnek.

A jelenlegi ukrán vezetõk támogatottsága mélypontra jutott; Petro Porosenko alig 17 százalékos támogatottságával nem nevezhetõ legitim vezetõnek, Arszenij Jacenjuk támogatottsága pedig olyan szintre süllyedt, hogy demokratikus úton nem jutna be még egyszer a parlamentbe. Nemcsak, hogy az EuroMajdan vezetõinek ígéretei nem teljesültek, de az atlantista kormány két év leforgása alatt olyan gazdasági katasztrófát idézett elõ, hogy Odessza kormányzója, Mihail Szaakasvili szerint rekord gazdasági növekedés esetén is legkevesebb tíz évbe telne, mire az ország visszajutna a Janukovics-korszak megélhetési viszonyainak szintjére. Janukovics eltávolítása tehát nem a korrupció és oligarchák eltûnéséhez vezetett; az ukránok rossz helyett még rosszabbat kaptak, és sokan már azt kívánják, bár meg se történt volna a kijevi forradalom.

Szergyuk szerint Janukovics nemzetközi szinten fog jogi lépéseket tenni a visszatérés érdekében, és államfõként érkezne vissza Kijevbe. Viktor Janukovics ugyanis soha nem mondott le: hatalomból való eltávolítása alkotmánysértõ módon történt.

Viktor Janukovics 2014. elején kényszerült elhagyni az országot. Államfõként 2013. szeptemberben írta volna alá a társulási egyezményt az Európai Unióval, ezt azonban a szeptemberi EU-csúcs elõtt alig pár nappal visszamondta, majd nem vett részt a találkozón. Azt követõen az ukrán delegáció egy tagja, Alexander Gorohov nyilvánosságra hozott egy dokumentumot, amit Ukrajnának a társulási szerzõdéssel együtt kellett volna aláírnia. Gorohov végig részt vett az Európai Unióval folytatott tárgyalásokon, és egy mellékletként aláírandó, valós diktátumot hozott nyilvánosságra, ami gyakorlatilag pontról pontra elõírta az ukrán hazai ipar felszámolását. Janukovics azért nem írta alá az egyezményt, mert az az ukrán hazai termelés nagy részét felszámolta volna, ipar nélküli felvásárló-piaccá degradálva az országot.

Az államfõ felelõs döntését követõen heteken belül civil kormányellenes tüntetések kezdõdtek Kijevben, melyekre rákapcsolódott a belföldi szélsõjobboldal, és utcai harcok bontakoztak ki. A forradalom során belföldi szélsõjobboldali csoportok több alkalommal fegyverrel támadtak a parlament épületére, emiatt a kormánypolitikusok egy része elhagyta az országot. A kaotikus helyzetben a parlamenti ellenzék kezdett el kormányként cselekedni, és illegális módon kimondták az államfõ menesztését, valamint elsõ lépésként felszámolták azokat a különleges rendõri erõket, amelyek a rendõri struktúrán belül – lõparanccsal – a helyzet kontroll alatt tartására képesek lettek volna.

A puccsot követõen az atlantista kormány 8 hónapon át demokratikus felhatalmazás nélkül kormányzott. Ebben az idõszakban több megye függetlenedett Ukrajnától, az ukrán gazdaság összeomlott, a hrivnya elértéktelenedett – gyakran hónapokon át nem érkezett utántöltés a benzinkutakra, és a gazdaság mûködése ellehetetlenült. Az állami hivatalok lefejezése és a hatalmi ágak összpontosítása után az atlantista csoport aláírta a társulási egyezményt az Európai Unióval, és megkezdte az ország NATO-integrációját.

Szergyuk kijelentette, hogy Viktor Janukovics több gyilkossági kísérletet élt túl, miközben két éve elhagyta az országot, és máig nem tudnák garantálni személyi biztonságát, ha visszatérne Ukrajnába. Ettõl függetlenül az ukrán alkotmány szerint máig õ Ukrajna elnöke, és elsõként 2015 decemberében jelentette be, hogy nemsokára visszatér Kijevbe. Akkori nyilatkozata szerint tárgyalásokat folytatott számos ukrán országgyûlési képviselõvel, akik máig illegitimnek tartják az atlantista kormányt, annak ellenére, hogy az amerikai támogatással kormánynak nevezi magát és a csõdhelyzet ellenére nemzetközi hitelekbõl mûködésben tartja az államigazgatást.
http://www.hidfo.ru/2016/03/janukovic...ukrajnaba/

Még mielõtt " egyesek " belekezdenének a szokásos szófosásba , " Hírstábunk úgy tudja : " az ukrán kormány ( holokauszt ) kártérítést követel Mongóliától amiért " annak idején " Batu Kán seregei " ukránokat " megholokausztoztak "
Mongólia válasza : " Annak idején sem Ukrajna , sem ukrán nép nem létezett ". Viszont felajánlották hogy amennyiben Kiev elküldi a pontos listát a volt " ukrán " áldozatok adataival , kárpótolják a leszármazottakat.
http://news.rambler.ru/world/32921002/