Na, minden szemetet elõkaparnak? Micsoda "informáltság", briliáns logikai okfejtés és következtetés! A migráció és az orosz-ukrán konfliktus jelenleg a két legfõbb biztonságpolitikai kérdés a kelet-közép-európai térségben, ezért ezen országok egységes fellépése mindenképpen elõremutató a júliusi NATO-csúcs elõtt - mondta Horváth József, a polgári és katonai titkosszolgálatok volt fõigazgató-helyettese az M1 szerda reggeli mûsorában.

Szerdán Varsóban megbeszélést tartanak kilenc ország (a visegrádi négyek, a balti országok, Bulgária és Románia) nemzetbiztonsági testületeinek képviselõi. Horváth József azt mondta: ez a tanácskozás felkészülés arra, hogy a NATO-csúcs elõtt egységes álláspontot alakítsanak ki a terrorizmus, a migráció és az orosz-ukrán konfliktust ügyében.


Egyre inkább magára marad Merkel

Horváth József szerint a migránsok elosztásának kérdésében egyre inkább magára marad Angela Merkel német kancellár, és az is jól látható, hogy nagyon nagy változás történt az európai országok politikájában.

Utalt arra, hogy Franciaország felszámolja a calais-i menekülttábort, visszaállítják a belga-francia határ ideiglenes ellenõrzését, továbbá Ausztria is az "élére állt" a Balkánról érkezõk erõsebb szûrésének.

Lépniük kell a "magállamoknak"

A biztonságpolitika kérdését, amellyel Európa szembesült az utóbbi egy évben, nem lehet lokális szinten megoldani - mondta -, nyilvánvaló, hogy Kelet-Közép-Európának és a Balkánnak meg kell tennie azokat a lépéseket, amelyekkel távol tartható "a Németország felé indult erõszakos áramlás".

Az unió "magállamainak" elõbb-utóbb fel kell ismerniük, hogy lépniük kell, különben évtizedek óta éve megszokott, gazdaságilag fontos vívmányok vesznek el, aminek komoly gazdasági hatásai lehetnek - jelentette ki.

A macedón rendõrség különleges alakulatának tagjai a Görögországot Macedóniától elválasztó határkerítés felé tartanak a macedóniai Gevgelija közelében 2016. március elsején. A görög hatóságok becslései szerint 6-8 ezer menedékkérõ torlódott fel a görög-macedón határon, miután Macedónia korlátozta a területére naponta beengedett menedékkérõk számát. A Görögországba érkezõ migránsok elsõ állomása Macedónia az Európai Unió gazdagabb országaiba vezetõ úton. (MTI/EPA/Georgi Licovszki)

Illusztráció. A macedón rendõrség különleges alakulatának tagjai a Görögországot Macedóniától elválasztó határkerítés felé tartanak. (MTI/EPA/Georgi Licovszki)


Nagy-Britannia – miközben egyrészt a szigetországban idén uniós szavazást tartanak, másrészt készülnek a Cameron utáni idõszakra, mely során új politikai elit veszi át az irányítást - pontosan látja azt, hogy nem származik gazdasági elõnyük a migrációból, ugyanakkor az országnak meg kell birkóznia a biztonsági, valamint a társadalom szétzilálásának kockázatával, elég feladatot jelentenek számukra a már itt lévõ bevándorlók. Tehát Németország és Nagy-Britannia helyzete között alapvetõ különbség van.

Emeli a tétet Görögország

Úgy vélte, Görögország szeretné erõsíteni zsarolási potenciálját, emeli a tétet – értékelte a helyzetet Horváth József -, hiszen jól látható, hogy gazdasági csõdhelyzetben van régóta. Németország ugyanakkor, mely finanszírozza Görögországot, szeretné visszakapni a befektetett pénzét, Athén pedig szeretne további segélyt kapni. A migránsokat Görögország politikai zsarolásra is felhasználja. Link