"Szlovákiának" is "annyi". Elõkészítik a csehekkel való újra "egyesülést". Ja és persze "mindenkinek" láthatóan elment a maradék józan esze. A szélõsjobboldali és az újonnan alapított pártok törtek elõre a szlovák parlamenti választáson. Hiába kapta a legtöbb szavazatot Robert Fico kormányfõ pártja, nem biztos, hogy új kormányt tud alakítani. A politikai instabilitás rosszkor jött, júliustól Szlovákia lesz az Európai Unió soros elnöke.

A vasárnapi szlovákiai parlamenti választásnak nincs igazi nyertese. Hiába kapta a legtöbb voksot (28,3 százalékot) Robert Fico miniszterelnök baloldali pártja, egyedül nem tud kormányt alakítani, de az sem világos, hogy a Smer a parlamentbe bejutó további hét párt közül melyikkel léphet koalícióra.

Pedig Fico igyekezett mindent megtenni, hogy harmadszor is miniszterelnök legyen. Orbán Viktorhoz hasonlóan menekültellenes nézeteket képviselt, Brüsszel menekültelosztási tervét megtámadta az EU bírósága elõtt. Annak ellenére beleállt ebbe a témába, hogy Szlovákiát szinte teljesen elkerülték a migránsok. A kormányfõ jóléti intézkedésekkel is igyekezett szavatokat szerezni, lehetõvé tette, hogy a diákok és a nyugdíjasok ingyen utazhassanak a vonatokon.

A választás elõtti utolsó heteket mégsem tudta uralni. A kampány utolsó szakasza a tanárok és az egészségügyi dolgozók tüntetéseirõl szólt. Ficót az ellenfelei többször is olyan nem túl hatékony populistának bélyegezték, aki figyelmen kívül hagyja az oktatás és az egészségügy problémáit.
Szép fehér nap

A választási eredményeknek leginkább a szélsõséges pártok örülhetnek. Hatalmas meglepetésre 8 százalékkal bejutott a parlamentbe Marián Kotleba Mi Szlovákiánk Néppárt nevû formációja. A hagyományos pártok nem vették komolyan, hogy két éve Kotlebát megválasztották a besztercebányai megyei önkormányzat élére.

Kotleba korábbi megszólalásaiban többször is a cigányokat szidta, akiket parazitáknak nevezett, és „feltételezett holokausztról” beszélt. Az ügyészség emiatt faji gyûlöletkeltéssel vádolta meg, az eljárást végül megszüntették. Pár éve finomított a megszólásain, gárdista uniformisát öltönyre cserélte és a migránsokat kezdte bírálni. A menekültekre utalva egyik tavalyi beszédét úgy indította, hogy „szép fehér napot” kívánt.

Nem csak egy szélsõjobboldali párt jutott be a parlamentbe. A korábban a magyarellenességérõl ismert Szlovák Nemzeti Párt (SNS) négy év szünet után tér vissza az országgyûlésbe, a párt számára már ez is komoly siker. A két radikális párt így összesen 16,6 százalékot kapott. A szlovák internetet így elárasztották az olyan karikatúrák, ahol a szlovák címerben szereplõ kereszt horogkereszté alakul át.


Karikatúra a Sme címû szlovák napilapból

Nem sok jót mond el a hagyományos pártokról az sem, hogy a négy hónappal ezelõtt alakult Sme Rodina (Család vagyunk) bejutott a törvényhozásba. A párt céljairól, elképzeléseirõl nagyon keveset lehet tudni. A párt vezetõje pedig egy olyan üzletember, aki újságcikkek szerint a szlovák alvilághoz kötõdõ emberek társaságában mozgott.
Kiesõ helyrõl az élre

A Szabadság és Szolidaritás (SaS) a második helyen végzett, pedig az a veszély fenyegette, hogy be se jut a parlamentbe. A 12,1 százalékos eredményével végül a legerõsebb jobboldali párt lett. A jó szereplését valószínûleg annak köszönhette, hogy a kormánypárttal szemben határozta meg magát. Nagy kérdés, hogy Richard Sulík pártelnök össze tudná-e fogni a jobboldali pártokat, vezetni tudna-e egy többpárti kormányt. Jelenleg európai parlamenti képviselõ, le kellene mondania a mandátumáról, és haza kellene utaznia.

Az SaS után nem sokkal maradt le, 11 százalékot ért el az OLaNO, az Egyszerû Emberek és Független Személyiségek mozgalma. A párt listáján Szlovákia több ismert személyisége is szerepelt, így széles rétegeket tudtak megszólítani. Rendszerellenes pártként jött létre, kiszámíthatatlan politikai erõ, egy esetleges jobboldali kormány esetén megkerülhetetlen.

A Siet (Háló) nevû pártot sokkolta a 5,6 százalékos eredmény, a február közepén mért adatokhoz képest a szavazatok felét kapták meg. A bukás oka lehet, hogy nem konfrontálódtak eléggé a kormánypárttal. A párt elnöke, Radoslav Procházka a 2014-es elnökválasztáson harmadik lett a szavazatok 21,2 százalékával, így valószínûleg túl gyorsan elhitte magáról, hogy õ lehet a jobboldal új vezetõje.
Fotó: AFP / SAMUEL KUBANI

Radoslav Procházka

A Magyar Koalíció Pártja (MKP) zsinórban harmadszor sem jutott be a parlamentbe. Vezetõi korábban azt mondták, ha most sem jutnak be, akkor felhagynak az országos politikával és regionális szinten próbálnak tevékenykedni. Bejutott viszont 6,5 százalékkal a Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt. Õk sem elégedettek, két számjegyû eredményt vártak.

A szlovák jogszabályok szerint a választásokat megelõzõ két hétben nem lehetett nyilvánosságra hozni a közvélemény-kutatási eredményeket. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a hagyományos pártok nem észlelték idõben a választási preferenciák megváltozását, nem tudták idõben korrigálni, mozgósítani a saját választóikat.

A patthelyzet ahhoz is vezethet, hogy sem Fico, sem a jobboldali ellenzék nem tud stabil kormányt alakítani, így akár elõrehozott választások is várhatnak az országra. Ráadásul júliustól Szlovákia veszi át a hollandoktól az EU soros elnöki posztját, a migránsválság kezelésében így komoly szerep hárulhat Pozsonyra. Ez egy stabil kormány hiányában nem lesz egyszerû feladat.
Link