Ki gondolta volna, hogy egy "mágnás" családjában nincs legalább egy fél tucat zsidó. Elképzelhetetlen. És még náci is. Ajvé! A floridai Miamiban rendezték meg csütörtökön este a négy amerikai republikánus párti elnökjelölt-aspiráns országos televíziós vitáját, amelyen a jelenleg legnépszerûbbnek tûnõ Donald Trumpot kiváltképp a muszlimok elleni kijelentései és a palesztin-izraeli konfliktusban elfoglalt álláspontja miatt érték kritikák. “Hogyan is lehetnék Izrael-ellenes, amikor a vejem zsidó, és a két unokámat is zsidóként nevelik?” – csomagolta kérdésbe álláspontját a New York-i milliárdos.

A korábbi vitákhoz képest összehasonlíthatatlanul visszafogottabb hangnemben zajlott a párt elnökjelöltségéért küzdõ négy politikus – Donald Trump New York-i üzletember, Ted Cruz texasi szenátor, Marco Rubio floridai szenátor és John Kasich ohiói kormányzó – nézeteinek ütköztetése. Még a szabadszájúságáról ismert Trump sem engedett meg magának személyeskedõ megjegyzést vetélytársaira. Az amerikai fõsodorbeli média elsõ kommentárjai ki is emelték, hogy Trump változtatott a stílusán.

A vitában – a korábbiakhoz képest – viszonylag sok idõt szenteltek a külpolitikai témáknak: a terrorizmus elleni küzdelemnek, a palesztin-izraeli konfliktusnak és az amerikai-kubai viszonynak.

Cruz és Rubio részletesen ecsetelték véleményük különbözõségét a New York-i üzletemberétõl. Hosszasan vitáztak azon, hogy jelentenek-e – és ha igen, akkor mekkora – veszélyt a radikalizálódott muszlimok, de Trump nem változtatott korábbi álláspontján, nem vonta vissza nagy vitákat kiváltó muszlimellenes nézeteit, s kitartott a héten tett kijelentése mellett is, miszerint “a muszlimok gyûlölnek bennünket”. Marco Rubio válaszul elmondta, hogy muszlimok is szolgáltak és szolgálnak az amerikai hadseregben, és muszlim vallású hõsök is nyugszanak az arlingtoni nemzeti sírkertben. Az egyetlen lehetõség a radikalizálódott muszlimok legyõzésére, ha összefogunk a nem radikális muszlimokkal – fejtegette a floridai szenátor.

Az ohiói kormányzó, John Kasich, arról beszélt: az Iszlám Állam (IÁ) nevû terrorszervezet legyõzéséhez létfontosságú, hogy az Egyesült Államoknak legyenek szövetségesei a Közel-Keleten, illetve az arab világban. Kasich Szaúd-Arábiát, Jordániát, Egyiptomot említette szövetségesként a térségben. Trump azt mondta: elnökként húsz-harmincezer amerikai katonát küldene a térségbe, hogy gyors vereséget mérjenek az Iszlám Államra, de utána a katonák hamar vissza is térnének, hogy részt vegyenek az Egyesült Államok “újjáépítésében”. “Nincs más választásunk: le kell számolnunk az Iszlám Állammal” – szögezte le Trump.

Trump megvédte álláspontját a palesztin-izraeli konfliktust illetõen is. Kitartott amellett, hogy semleges lenne e konfliktusban, de hangsúlyozta, hogy ez nem jelent Izrael-ellenességet. “Hogyan is lehetnék Izrael-ellenes, amikor a vejem zsidó, és a két unokámat is zsidóként nevelik?” – csomagolta kérdésbe álláspontját a New York-i milliárdos.

A vitát moderáló egyik újságíró kérdésére – hogy korábbi állásfoglalásaival miért is támogatta Vlagyimir Putyin orosz elnököt -, Trump kifejtette: nem támogatja az orosz elnököt, hanem elismeri, hogy Oroszországnak erõs vezetõje van, amilyen Amerikának nincs.
Hírdetés

Trump a négy elnökjelölt-aspiráns közül egyedüliként részben egyetértett Barack Obama elnök Kuba-politikájával: szerinte “valamit tenni kellett”, végtére is ötven esztendõ eltelt már, csakhogy szerinte az elnök nem jó megállapodást kötött a kubai kormányzattal. Többször is hangoztatta, hogy üzletemberként mindegyik elnökjelölt-aspiránsnál jobban tudja, hogyan kell tárgyalni és megállapodást kötni.

A CNN hírtelevízió által szervezett és moderált vitán belpolitikai kérdésekrõl is szó esett, így például a bevándorlásról vagy a társadalombiztosításról. Trump bejelentette, hogy Ben Carson sebészprofesszor, aki a múlt héten szállt ki az elnökjelöltségért folyó küzdelembõl, várhatóan még pénteken nyilvánosságra hozza, hogy az õ elnökjelöltségét támogatja.

mti
Link