Ezen bexartok! A híres "magyar" nemzetbiztonsági qvazsidó banda, álpintérsanya és a parlamenti zsidócigány csürhe? Juttassátok eszembe, hogy egy se élje túl, családostól a "rendszerváltást".
A külföldi nagy, hárombetûs szervezetekkel akkor is tisztában van az ember, ha amúgy nem érdekelné, mit csinálnak a titkosszolgálatok. FBI, CIA, MI6 vagy a Snowden óta hírhedtté vált NSA. No de mi a magyar megfelelõjük, és mit csinálnak?

Egy kiábrándult brit exkatona egy egyiptomi luxushotelben éjjeli portásként teljesít szolgálatot. 2011-ben járunk, az arab tavasz kezdetén, amikor az afrikai országot is megcsapta a forradalom szele. Fõhõsünk magányos élete akkor kavarodik fel, amikor a szálloda egyik hölgyvendége, egy helyi vezetõ kitartott szeretõje ellopott, bizalmas dokumentumokat bíz rá.

Fegyverkereskedõk, titkosügynökök, kiskirályok: John le Carré 1993-ban írt regényét a BBC és az AMC egy minisorozatban varázsolja a képernyõkre.
A hárombetûs szervek

Nem minden zajlik titokban, ami törvénytelen, és nem minden törvénytelen, ami titkos.

2016-ra a hollywoodi álomgyárnak köszönhetõen egy átlagos magyar ember tökéletesen tisztában van azzal, miféle szervezetek vigyázzák többek között az amerikai állampolgárok és az elnök álmát.

Ha azonban arról kérdeznénk õket, milyen hasonló szervek dolgoznak ma Magyarországon, valószínûleg kevésbé tájékozottabbnak bizonyulnának honfitársaink. Pedig arányaiban a hazai rendvédelmi világ is van olyan sokrétû, mint a tengerentúli hárombetûsek.

Készenléti rendõr a Petõfi-szobornál
Fotó: Origo

Azzal nagyjából mindenki tisztában van, hogy létezik rendõrség, és a hadsereg is rendelkezésre áll, ha baj lenne. Az utóbbi években a Terrorelhárítási Központ (TEK) jó marketinget kapott, és a NAV-ról is vannak ismereteink, még ha sokan továbbra is APEH-nek hívják az adóügyieket.
Feladata: nemzetbiztonság

Noha vannak, akik minden gázszivárgás miatt lezárt és kiürített utca esetében tudni vélik, hogy ott éppen valamelyik gumitalpú szervezet titkos házkutatást végez, és helyez el poloskákat, a magyar hírszerzõkrõl valójában alig van információjuk az átlagembereknek.

Pedig a nemzetbiztonsági szolgálatok mûködésének egyik alapvetõ jellemzõje a titkos információgyûjtés, ami mellett gyakran titkos, úgynevezett aktív intézkedéseket is végeznek. Hasznos és érdekes világ ez, amelyben mindenre elszánt ügynökök segítenek abban, hogy az ország lakosai biztonságban érezzék magukat. Ismerjük meg õket kicsit közelebbrõl!
A pallos és a szike esete

Az ilyen jellegû szervezetek esetében élesen elkülönül a polgári és a katonai vonal. Olyan ez, mint a pallos és a szike esete, hasonló feladatot láthatnak el, de egészen más módon.

Azzal nagyjából tisztában vagyunk, hogy ellenséges támadás esetén egy ország védelme a katonaság dolga. A Magyar Honvédségnek szintén hazánk szuverenitásának és területi épségének védelme a legfontosabb feladata. Természetesen NATO-tagországként angyalbõrbe bújt fiaink és lányaink külföldi missziókban is részt vesznek, de

ha Magyarországot támadás éri, õk lesznek azok, akik megvédik a lakosságot az ellenségtõl.

Felszálláshoz készítik elõ az egyik JAS-39 Gripen vadászrepülõgépet a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezsõ Repülõbázison
Forrás: MTI/Ujvári Sándor

2004 óta a Magyar Honvédségnél megszûnt a sorkatonaság, állományát békében kizárólag hivatásos és szerzõdéses katonák, köztisztviselõk és közalkalmazottak alkotják. A Honvédség fõparancsnoki tisztét Áder János köztársasági elnök látja el. Ez nem magyar sajátosság, sok országban a mindenkori államfõ a katonaság elsõ embere, így például az angol hadsereg fõparancsnoka II. Erzsébet királynõ.

A nemzetbiztonsági szolgálatok

A nemzetbiztonsági szolgálatokat a kormány a belügyminiszteren, a külügyminiszteren és a honvédelmi miniszteren keresztül irányítja.
(Forrás: kormany.hu)

Rengeteget lehetne írni a hadsereg felépítésérõl, a különbözõ haderõnemekrõl és egységekrõl, de ami minket pillanatnyilag érint, az a honvédség nemzetbiztonsági részlege, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat. Ez a hivatal nyílt és a titkos információgyûjtéssel megspékelt hírszerzõ, elhárító, védelmi és ellenõrzési feladatok lát el az ország függetlenségének és törvényes rendjének védelme érdekében.

"A Hazáért becsülettel" mottóval rendelkezõ szervet jelenleg Kovács József altábornagy vezeti, és nagyjából azokat a feladatokat látja el, mint az egykori Szovjetunióban a GRU vagy az Egyesült Államokban a Védelmi Hírszerzõ Ügynökség (DIA).

Pintér Sándor belügyminiszteren keresztül adják ki az utasításokat
Forrás: MTI/EPA/Nicolas Bouvy

Korábban ezt a feladatot két szervezet: a Katonai Biztonsági Hivatal és a Katonai Felderítõ Hivatal látta el. Utóbbi feladata az volt, hogy a nemzetbiztonsági érdekeket információgyûjtéssel segítse, felderítést végezzen, hogy az országot senki ne támadhassa meg váratlanul, továbbá munkájával a hazai honvédelem fejlesztésére irányuló tevékenységekhez is hozzájárult. A Katonai Biztonsági Hivatal feladata elsõsorban a kém- és terrorelhárítás, az alkotmányvédelem és a bûnmegelõzés voltak.

Innentõl térjünk át a polgári vonalra, hiszen a nemzet biztonságért nemcsak katonák, hanem civilek is felelnek.
Mit jelent a titkos információgyûjtés?

"A nemzetbiztonsági szolgálatok által alkalmazott titkos információgyûjtés kétféleképpen történhet: külsõ engedéllyel és külsõ engedély nélkül. A külsõ engedélyhez kötött titkos információgyûjtés keretében a nemzetbiztonsági szolgálatok átkutathatják a megfigyelt személyek lakását és küldeményeit, lehallgathatják a telefonját. Külsõ engedélyhez kötött titkos információgyûjtést a Fõvárosi Bíróság engedélyezhet, csak igen indokolt és törvényileg szabályozott esetekben. Külsõ engedély nélküli információgyûjtés során a nemzetbiztonsági szolgálatok fedõintézményeket hozhatnak létre, ügynököket szervezhetnek be, megfigyelést végezhetnek."
Forrás: kormany.hu

Alkotmányvédelmi Hivatal

Bár rövidítve AVH, a sokakban feltörõ kellemetlen érzések miatt egyszerûen csak AH-nak nevezett szervezet a katonai hírszerzéssel és elhárítással tartja szorosan a kapcsolatot. A Belügyminisztérium rossz emlékû III/III-as és III/II-es csoportfõnökségének kvázi jogutódja, a belsõ elhárítási feladatokat átvevõ Nemzetbiztonsági Hivatal feladatait kapta meg.

Ezek voltaképpen klasszikus kémelhárító feladatok, az ország biztonságát próbálják szavatolni nem katonai úton. Az ipari kémkedés ellen is õk veszik fel a harcot, illetve a menekültstátuszért vagy állampolgárságért folyamodókat is õk ellenõrzik.

A menekültstátuszért folyamadókat is az AH ellenõrzi
Fotó: Polyák Attila - Origo

Az Egyesült Államokban leginkább FBI-nak, Nagy-Britanniában MI5-nak nevezik. A szolgálatot Dr. Kiss Zoltán dandártábornok vezeti.

Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

A rendszerváltás elõtti III/V-ös csoportfõnökség utódjaként az NBSZ technikai eszközökkel, kutatással, fedõokiratok biztosításával segíti a megfigyelés lebonyolítását.Az Alkotmányvédelmi Hivatal, a rendõrség, a TEK, az ügyészség vagy a NAV kérésére nyújt nyílt és titkos információgyûjtési szolgáltatásokat, persze szigorú jogszabályi keretek között.

A gyanú szerint a routert kémkedésre használták
Forrás: AFP/Joseph Barrak

Fõigazgatója Dr. Szabó Hedvig nb. dandártábornok.

Információs Hivatal

A titkos információgyûjtés eszközeit és módszereit csak akkor alkalmazzuk, ha valamely konkrét feladatunk ellátásához szükséges adatokat másként nem áll módunkban beszerezni.
Csak a törvényben meghatározott hatáskörünkben, az ott meghatározott feladataink ellátása érdekében és kizárólag az ott rögzített feltételekkel folytathatunk titkos információgyûjtést." (Forrás: Információs Hivatal)

Ami Amerikában a CIA, Nagy-Britanniában az MI6, az Magyarországon az Információs Hivatal. Az ország vezetõinek döntését elõsegítõ, a nemzet biztonságát szavatoló információk megszerzését végzi. Nemcsak klasszikus hírszerzési feladatokat lát el, hanem a megszerzett tudást elemzi, értékeli, és csak ezután tájékoztatja a kormányzatot.

Aktív szerepet játszik a nemzetközi és a hazánkat fenyegetõ terrorizmus, kábítószer-kereskedelem, illetve valutaspekuláció elleni harcban, de fontos szerepet tölt be Magyarország diplomáciai, külgazdasági és tudományos kapcsolataiban is. A hivatalt Pásztor István dandártábornok vezeti.

A hivatal mûködését, tevékenységét egy sor bizalmas rendelkezés szavatolja
Forrás: MTI/Kovács Tamás

A hivatal létezését, mûködését és tevékenységét jóval több, a nyilvánosság számára nem hozzáférhetõ rendelkezés - "háromezres" kormányhatározat, miniszteri, fõigazgatói utasítás, együttmûködési megállapodás - határolja körül, mint más állami szervekét. Ezek természetesen nem lehetnek ellentétesek a publikus jogszabályok rendelkezéseivel.

Az IH négy forrásra támaszkodik:

A titkos és bizalmas információk megszerzése érdekében humán forrásokat szervez be. Ezek köre az alkalmi adatszolgáltatóktól a szervezetszerû (külföldi ügynöki) együttmûködésig terjed.
A technikai hírszerzés a hagyományos titkosszolgálati eszközök (pl. lehallgatás) alkalmazásától az elektronikus eszközökkel folytatott felderítésen át a tudományos módszerekkel kidolgozott eljárásokig terjed.
A Hivatal figyelemmel kíséri a nyílt információs forrásokat is (pl. sajtó), valamint
nemzetközi szövetségeseivel kölcsönösen kisegítik egymást.

Rendvédelmi szervek

Rendõrség

A magyar rendõrség központi szerve az Országos Rendõr-fõkapitányság (ORFK). Az ORFK irányítása alatt állnak a megyei és helyi rendõrkapitányságok.
(Forrás: kormany.hu)

Kicsit faramuci helyzet, hogy az emberek - nemcsak Magyarországon, de még a nyugati országokban is - inkább aggódni kezdenek, ha rendõrt látnak, ahelyett, hogy nagyobb biztonságban éreznék magukat - pedig a rendõrségnek pontosan ez a feladata. A bûnmegelõzés, a belsõ rend fenntartása, a szabályok és törvények ellen vétõkkel szembeni eljárás indítása.

Közlekedési hatósági feladatai mellett eljár a kábítószerrel, fegyverrel, atomenergiával vagy egyéb veszélyes anyagokkal kapcsolatos ügyekben. A rendõrség tartja fenn a közterületek rendjét, védi a kiemelt intézményeket, épületeket. Katasztrófahelyzetben védelmezi az embereket, segítséget és felvilágosítást ad a rászorulóknak, és együttmûködik a helyi hatóságokkal, intézményekkel.

Járõrözõ katona és rendõr a magyar-szerb határon felállított ideiglenes határzár mellett
Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

A kormány a belügyminiszteren keresztül irányítja a rendõrséget, aminek vezetõje Papp Károly rendõr altábornagy. 2008-ban került sor a határõrségnek a rendõrségbe történõ beolvasztására.

Készenléti Rendõrség

Világszerte elterjedt az a gyakorlat, hogy a rendõrség berkein belül létrehoznak egy speciálisan képzett egységet. Ilyen például az amerikai S.W.A.T. vagy a magyar Készenléti Rendõrség (KR). A hagyományos rendõri egységek megerõsítése mellett tömegrendezvények, demonstrációk vagy futballmeccsek biztosítását végzi, és feloszlatja az esetleg erõszakossá vált tüntetéseket. Nemcsak a rohamrendõrök tartoznak ide, hanem a rendõrség egyetlen helikopteres egysége, a Légirendészeti Parancsnokság, illetve az Állami Futárszolgálat, a Pénzkísérõ Szolgálat, valamint a Tanúvédelmi Szolgálat is, mint a különleges szolgálatok speciális egységei.

A Készenléti Rendõrség munkatársai a röszkei hangárnál
Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

2012-ben a KR átvette a Köztársasági Õrezred feladatait, kivéve a kormányfõ védelmét, mert ez a TEK feladata lett. A Készenléti Rendõrség parancsnoka Dr. Balogh János r. vezérõrnagy.

Terrorelhárítási Központ

A második Orbán-kormány idején megalakult TEK az ország terrorfenyegetettségének elemzését és értékelését végzi, mellette pedig gondoskodik a miniszterelnök és a legfõbb ügyész biztonságáról.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) rendõrei kiképzésen vesznek részt
Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A TEK vezetõje egyben a Terrorellenes Koordinációs Bizottságot is irányítja, amely a kormánytagokból álló Nemzetbiztonsági Kabinetnek dolgozik alá. Itt helyet kapnak a polgári és katonai titkosszolgálatok, az ORFK, a NAV, a Szervezett Bûnözés Elleni Koordinációs Központ (Szebek), valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal képviselõi. Fõigazgatója Hajdu János rendõr vezérõrnagy.

Nemzeti Nyomozóiroda

Az amerikai FBI mintájára a Szervezett Bûnözés Elleni Igazgatóság (SZBEI), az ORFK Pénzügyi Nyomozó Igazgatóság és az internetfigyelõ csoport összevonásával hozták létre Magyarországon a Nemzeti Nyomozóirodát. Mára a Készenléti Rendõrség egyik igazgatósága.

A szervezet feladatai közé tartozik például az emberkereskedelem, az államtitoksértés, a terrorizmus, a kábítószer-elõállítás, a pénzmosás és a különösen nagy értékre elkövetett lopások elleni küzdelem. Vezetõje Bezsenyi Mihály c. r. dandártábornok.

Szervezett Bûnözés

A rendszerváltás után robbanásszerûen megugró bûnözés idõvel szükségessé tette egy kimondottan a szervezett bûnözéssel foglalkozó hivatal létrehozását. Így alakult meg a Szervezett Bûnözés Elleni Koordinációs Központ (Szebek).

Roncsok az Aranykéz utcában
Forrás: AFP/MTI/ZOLTAN MIHADAK

Bûnbandákkal és azok kapcsolatainak felfedésével, elemzésével foglalkozik, és igyekszik azok struktúráját szétzilálni. Mindemellett tanácsokkal látja el a kormányt a szervezett bûnözés elleni döntések meghozatalában. Dr. Boda József dandártábornok vezeti.

Nemzeti Védelmi Szolgálat

A rendvédelmi szervek célpontjai az ellenséges hatalmak ügynökei is, ezért jött létre a Nemzeti Védelmi Szolgálat mint elhárító szervezet. Az NVSZ a hatáskörébe rendelt fegyveres testületeken belül a korrupció elleni védelemrõl is gondoskodik, és részt vesz az Európai Unió Korrupcióellenes Kapcsolattartói Hálózatának munkájában is. Vezetõje Bolcsik Zoltán rendõr dandártábornok.
További rendvédelmi szervek

Adórendõrség

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az APEH, valamint a Vám- és Pénzügyõrség összevonásából jött létre. A szervezeten belül önálló adórendõrségként funkcionáló Bûnügyi Fõigazgatóság alakult, amely a gazdasági bûncselekmények felderítésére specializálódott. Fontos célja emellett a költségvetési bevételek biztosítása. Mivel nyomozati és felderítési jogkörük is van, ezért szerepelnek a listán.

Büntetés-végrehajtás

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) alá tartozik valamennyi olyan fegyveres rendvédelmi szervezet, ami a szabadságelvonással járó büntetéseket, kényszerintézkedéseket, elzárásokat vagy idegenrendészeti õrizetet lát el.

Bilincsben visznek el egy fiatal lányt
Forrás: MTI/Cseke Csilla

Katasztrófavédelem

Kicsit talán kilóg a sorból, mivel nem a fegyveres szakszolgálatok alá tartozik, de nem szabad elfeledkezni a Tûzoltóságból és a Polgári Védelembõl alakult Katasztrófavédelemrõl sem. Bár nem nyomoznak, a lakosság biztonságáról profi módon gondoskodnak.

Országgyûlési Õrség

Huszonkét évvel a rendszerváltás után, 2013. január elsejével alakult meg az Országgyûlési Õrség. Történelmi elõképe az 1912-es Képviselõházi Õrség. A fegyveres szervezet a törvényhozás védelmét látja el.

A zöld-fekete ruhások a Parlamentben
Forrás: Origo

Feladatai közé tartozik: az Országgyûlés mûködésének zavartalanságának és védelmének biztosítása, a házelnök személyi védelme, az Országház és az Országgyûlési Irodaház védelme, tûzbiztonsági, díszelgési és protokolláris feladatok ellátása is.

És nem utolsósorban…

Sokak számára a fegyveres biztonsági õrök egyet jelentenek a nagydarab, kigyúrt fickókkal vagy a bankokban le-föl sétálgató, idõsödõ bácsikkal. A személy- és vagyonõrzés mára rendkívül túlszabályozott szakma lett.

A közbiztonságra ügyelnek a repülõtéren
Forrás: Origo

Bár van, ahol nem a legmegfelelõbbnek tûnõ személy dolgozik egyenruhában, de bizonyos helyek és helyzetek megkövetelik, hogy profik lássák el a feladatot. Ilyen például a kritikus biztonságú Paksi Atomerõmû vagy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülõtér.

Munkájukat segíti a Repülõtéri Rendõr Igazgatóság (RRI) is. Feladatuk: a határforgalom ellenõrzése, illetve a repülõtér területén a közbiztonság és a közrend folyamatos fenntartása.
No de ki az az ügynök?

Az angolszász területeken használt ügynök (agent) kifejezés nálunk is egyre gyakoribb, a különbség, hogy míg ott a titkosszolgálatok hivatásos tagjai az ügynökök, addig nálunk a tisztek által beszervezett külsõ személyek - õket többek között titkos munkatársnak, titkos kapcsolati körnek, megnyert személynek is nevezik -, aminek a külföldi megfelelõje leginkább a forrás.

A hírszerzés ereje jelentõs mértékben attól függ, hogy mennyire képes támaszkodni a hazaszeretõ és nemzetünk biztonságáért tenni kész emberekre.
(Forrás: Információs Hivatal)

A kém szót célszerû a 19. század elõtti hírszerzõkre használni. A hírszerzés mára ugyanis azokat is magába foglalja, akik nem végeznek terepmunkát. A felderítés ehhez képest a katonai tevékenységhez szükséges, nyíltan elérhetõ (pl. terep, idõjárás, ellenséges mûveletek), de az adott helyzetben nehezen hozzáférhetõ adatok beszerzése.

A külsõ hírszerzés mellett gyakran megjelenik a belsõ hírszerzés fogalma is. Ez gyakorlatilag belsõ elhárítás: azaz a belsõ terrorizmus és az alkotmányos rend elleni szervezkedés elhárítását foglalja magába. Ez nem keverendõ össze a belbiztonsági szolgálat, a Nemzeti Védelmi Szolgálat tevékenységével, amely a fegyveres testületeken belüli bûncselekmények feltárására irányuló titkosszolgálati munkát jelenti.

A cikk megjelenését az AMC Networks International Central Europe támogatta.
Link