Mintha? Nátha? Hátha? Meglepõ hasonlóságokat találunk a magyar és a brazil politikai folyamatokban. A nyersanyagárak esése és a hivalkodó nemzetközi sportrendezvények megrendezése hazavágta a brazil költségvetést, egy óriási korrupciós botrány pedig aláásta a pártok és a politikai intézmények hitelét. A brazil hadsereg fõparancsnokának szavai felidézik a két évtizedes katonai diktatúra baljós emlékeit.

Egy ország a régiójának szeme fénye volt, de a politikai vezetés korrupciós hulláma és a stadion-építési láz végül a középosztály tüntetéseihez vezetett. Nem, most éppen nem Magyarországról beszélünk, hanem Brazíliáról. A hetek óta zajló tüntetések brazil résztvevõinek kétharmada ugyanis tehetõsebb lakos, akik úgy látják, hogy a kormányzat elsikkasztja és eltékozolja a jövõjüket.

Brazília a világ ötödik legnépesebb országa és gazdasága a nyolcadik legnagyobb. A nyersanyagárak esése és a hivalkodó nemzetközi sportrendezvények megrendezése viszont hazavágta a költségvetést, és jelenleg a dél-amerikai ország 1901 óta nem tapasztalt gazdasági visszaesésen megy keresztül. A Petrobras-botrány miatt pedig Brazília két éve súlyos belpolitikai válsággal is küzd, miközben a Zika-vírus terjedését próbálja visszaszorítani és a kevesebb mint öt hónap múlva esedékes Nyári Olimpiai Játékokat készíti elõ.

Mocsárban a teljes politikai osztály
Káncz Csaba
Káncz Csaba

Az egyre súlyosbodó politikai válság fõszereplõi Lula da Silva volt-, illetve Dilma Rousseff jelenlegi államfõ. A hivatalban lévõ elnököt a friss felmérések szerint csupán a lakosság kilenc százaléka támogatja. A Petrobras évtizedeken át kenõpénzekért cserébe „osztogatta" a megrendeléseket a vele kapcsolatban álló cégeknek. A csúszópénzek egy része az olajvállalat és a Munkáspárt vezetõinek zsebében landolt. Dilma ráadásul 2005 és 2010 között energiaügyi miniszterként a Petrobras igazgatótanácsában is tevékenykedett.

Dilma és elõdje mindent tudott a vesztegetési ügyletekrõl és mindketten megpróbálták hátráltatni az igazságszolgáltatást a nyomozásban – állította múlt szombaton a Veja címû helyi magazinnak Delcidio do Amaral szenátor, az államfõ korábbi közeli szövetségese, akit ugyancsak a Petrobras-botrány miatt fogtak perbe. Dilmát a jelenlegi állás szerint jó eséllyel felelõsségre vonja a Kongresszus, amely akár már jövõ hónapban pozíciójának elvesztésével járhat.

A brazil politikai osztály morális szétesettségét jól mutatja, hogy a múlt pénteken elsõ alkalommal összeült 65 tagú kongresszusi felelõsségre-vonási bizottság öt tagja maga is vizsgálat alatt áll a korrupciós botrányban és 36-uk ellen hamarosan megindul az eljárás. Egyikük, Paulo Maluf Interpol-körözés alatt áll és már évek óta nem hagyhatja el az országot. Eduardo Cunha házelnök pedig a Petrobras-ügy kiemelt vádlottja, aki az igazságszolgáltatás gyanúja szerint tízmillió dollárokat osztott ki politikai szövetségeseinek és legalább öt millió dollárt svájci bankszámlákon helyezett el.

A brazil katonaság árnya

A mélyülõ gazdasági és politikai válság aláásta minden nagy párt és politikai intézmény hitelét Brazíliában. A kormányzat egyre közelebb kerül egy alkotmányos válsághoz, mivel a végrehajtó-, törvényhozó- és bírói ágak már nyíltan vitatják egymás hatalmának legitimitását. Nem véletlen, hogy Lula rövid idejû õrizetbe-vételekor a hónap elején egy katonai zászlóaljat riadókészültségbe helyeztek Sao Paoloban arra az esetre, ha a tüntetések elszabadulnak. A hadvezetõség pedig számos szövetségi állam kormányzóját is felhívta és felkészítette a teendõkrõl a társadalmi béke megõrzése érdekében.

Ebben a feszült helyzetben múlt pénteken megszólalt a brazil hadsereg fõparancsnoka, Eduardo Villas Bôas tábornok. Az Amazóniai Parancsnokság elõtt elmondott beszédében sajnálatát fejezte ki, hogy a brazil emberek csak a fegyveres erõkben látják a válság megoldásának lehetõségét. A fõparancsnok szavainak további súlyt ad az a tény, hogy az ország egy puccsot követõen 1964-tõl 21 teljes éven keresztül katonai irányítás alatt állt, amely a hidegháború évei alatt az Egyesült Államok támogatását is élvezte. A katonai rezsim uralma alatt mintegy 500 politikai fogoly halt meg, vagy tûnt el nyomtalanul, ezreket pedig válogatott kínzásoknak tették ki a Kondor Mûvelet keretében kiképzett vallatók.
Link