Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Ész nélkül nehéz harcolni a terroristák ellen

BelföldFelderítés? Rendõrség...mi a xent xarkaláb? Az IH-t lázárovics fogja a tek-et orsósovics...és így tovább és persze õket is fogják? Ilyen eccerû.Mondtam, hogy egy ostoba bexari banda ez, de az FSZB, ha megmozdulnak, kitaPOSTA volna a beleiket! Ja, ki is taPOSTA! Több pénzt ígért a terrorellenes harcra Orbán Viktor, ám alapvetõbb problémák vannak: a titkosszolgálatnál sokan okkal gondolják, hogy a konditeremben szocializálódott TEK-es „kommandósoknak" lövésük sincs a felderítéshez, terrorelhárításhoz. Az oroszok aktív intézkedéseit tétlenül nézõ magyar kémelhárítás miatt pedig a nyugati szolgálatok sem osztanak meg szívesen információkat Magyarországgal, ami tovább nehezítheti a terroristák elleni harcot. Az utcára kivezényelt fegyveres rendõrök és katonák pedig csak parasztvakításnak jók, ilyen típusú fenyegetés ellen haszontalanok.

Orbán Viktor pénzt, paripát és fegyvert ígért a magyar titkosszolgálatoknak a brüsszeli terrortámadások másnapján, egyúttal megsürgette Pintér Sándor belügyminisztert, hogy a szerdai kormányülésre minden olyan, a terrorizmussal kapcsolatos tervezetet készítsen elõ, amely korábban politikai viták miatt megrekedt; ilyen például az alkotmánymódosítás, amit Orbán már korábban a fejébe vett. Számítani lehetett arra, hogy amint lehet, a miniszterelnök újra elõveszi az ellenzéki oldalon sokat bírált ötletet.

A kormányfõ lépése semmiben nem különbözik attól, ahogy a politikai vezetõk általában reagálni szoktak a terrortámadásokra. A párizsi merényletek után a francia vezetés azzal próbálta elejét venni a problémának (és megnyugtatni a közvéleményt), hogy több pénzt ígért a titkosszolgálatoknak, és könnyen lehet, hogy a franciák is módosítják az alkotmányt a terrorveszélyre hivatkozva. De lehetne említeni az Egyesült Államokat is, hiszen a párizsi támadások után kuncsorgott pénzért és még több technikáért a CIA igazgatója.
John Brennan, CIA igazgató.


Bár az is igaz, hogy a politikai vezetõk rendszerint akkor állnak elõ látványos ötletekkel, ha a támadás a saját hazájukban történik. Orbán Viktor azonban ahogy a párizsi, úgy a brüsszeli terrortámadásokat is „magára húzta". Ez egyébként teljesen logikus lépés a részérõl: a kormányzati kommunikáció egyik fontos üzenete régóta az, hogy a menekültáradat és a terrorizmus között összefüggés van, ha másért nem, akkor azért, mert e narratíva szerint a Közel-Keletrõl érkezõ migránsok képtelenek beilleszkedni az európai kultúrába, mindez pedig terrorkockázatokat rejt. Orbán minden egyes európai terrorakció mögött ezt a kormányzati érvelést látja igazolva.

Noha Magyarországon még nem követtek el dzsihadisták merényletet, és egy budapesti támadásnak sokkal alacsonyabb presztízse lenne az Iszlám Állam híveinek köreiben, mint egy német, francia vagy belga földön végrehajtott akciónak, az vitathatatlan, hogy elméletileg az EU összes állama a terroristák célkeresztjében van.

Ez persze nem újdonság, valójában azóta van ez így, hogy több nyugati állam – köztük Magyarország – szerepet vállalt az afganisztáni beavatkozásban.
Magyar katonák járõrözés közben Afganisztánban, 2012 decemberében
Magyar katonák járõrözés közben Afganisztánban, 2012 decemberében
Fotó: Koszticsák Szilárd

Miközben a kormányzat azt kommunikálja, hogy ura a helyzetnek, és Orbán Viktor a Facebook-oldalára posztolja, hogy az Operatív Törzs már kedden kora reggel dolgozik, érdemes közelebbrõl is megnézni, kik is azok, akik azért felelnek Magyarországon, hogy a terrorista összeesküvéseket idõben leleplezzék, megakadályozzák – ha esetleg az Iszlám Állam vagy bármelyik dzsihadista szervezet úgy dönt, hogy éppen a Kárpát-medencében mutatja meg az erejét. Azaz kik azok, akiknek Orbán Viktor még több pénzt és technikát adna a terrorveszélyre hivatkozva.
A nagy magyar elhárítás

A második Orbán-kormány hivatalba lépése, azaz 2010 elõtt a terrorelhárítás a polgári elhárítás alá, azaz a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz (NBH) tartozott. Ez a szervezet felelt az ország belsõ biztonságáért, az ott dolgozók feladata volt felderíteni egyebek mellett a terrorszervezeteket is. Igaz, az NBH-n kívül a rendõrségnek is volt egy kvázi a terrorelhárításra szakosodott szerve. Ez volt az Nemzeti Nyomozó Irodán belül mûködõ TEEO, vagyis a Terrorizmus és Extrémizmus Elleni Osztály, amelynek olyan ügyek jutottak osztályrészül, mint például a karlendítõs Bácsfi Diána vagy a terrorizmussal meggyanúsított, majd késõbb szabadon engedett budai fogorvos, Saleh Tayseer, aki emiatt aztán jól be is perelte az államot.
TEK fegyverese bevetés közben, 2015. december 9-én Budapesten


Amikor 2010 õszén megalakult a Terrorelhárítási Központ (TEK), aminek az élére Orbán Viktor egykori testõrét, a Fidesz volt biztonsági igazgatóját, Hajdu Jánost nevezték ki, akkor a terrorelhárítás az idõközben Alkotmányvédelmi Hivatallá átnevezett Nemzetbiztonsági Hivataltól a TEK-hez került. Az új szervezet felé a külföldi partnerszolgálatok már a kezdetek kezdetén rettentõ bizalmatlanok voltak, és ez a bizalmatlanság valójában a mai napig nem változott. A bizalmatlanság oka elsõsorban az, hogy a külföldi titkosszolgálatok a TEK-re mint rendõri szervezetre, nem pedig titkosszolgálatra tekintenek. Már csak azért is, mert a TEK vezetõjének soha nem volt titkosszolgálati múltja.
Hajdu János a kilencvenes években „kommandós″ volt, amolyan rendõrségi elfogóember, akinek semmi köze nem volt a felderítéshez.

Márpedig amikor Orbán Viktornak köszönhetõen Hajdu megkapta a TEK-et, akkor a szervezet vezetésébe egykori kollégáit tette. Akik anno szintén sikeres bevetésiek voltak, de akárcsak Hajdunak, nekik sem volt semmi közük sem a felderítéshez, sem a mûveleti munkához. Az egykori kollégákból a TEK-nél egy csapásra osztályvezetõk, fõosztályvezetõk lettek. Volt, aki régen alhadnagyként szerelt le, majd Hajdu csapatában már ezredesként reaktiválták.
Hajdu János, a TEK vezetõje egy korábbi sajtótájékoztatón

A titkosszolgálatnál emiatt sokan okkal gondolhatták azt, hogy a konditeremben és lõtereken szocializálódott kommandósoknak lövésük sincsen a felderítéshez és a terrorelhárítás titkosszolgálati aspektusaihoz. Ezek a kritikák – bár nyilván egy részük irigységbõl is táplálkozott – egyáltalán nem voltak alaptalanok. A legutóbbi idõk TEK-es ügyei is rávilágítanak arra, hogy
egy-egy munka során nem az elfogásnál, hanem a felderítésnél csúsznak be hibák.

Ilyenkor áll elõ az a helyzet, hogy a politikai elvárás felülírja a szakmait, legalábbis a kommunikációban mindenképpen. Legutóbb például híre ment, hogy Orbán Viktort meg akarták ölni, és bár a történetnek több gyenge pontja is volt, volt olyan sajtótermék, amelyik ezt kész tényként hozta le. Csak hónapokkal késõbb derült ki, hogy azért ez kissé távol állt a valóságtól.

A TEK helyzetét az sem könnyíti meg, hogy a rendõrség megyei elfogóemberei és a mezei nyomozók is rendszerint fújnak rájuk. Mégpedig azért, mert sokszor még a piti drogdílerek elfogásához is a TEK-et kérik fel, noha azt a munkát a megyeiek is ugyanolyan jól el tudnák végezni. A TEK-kel kritikus rendõrök szerint azért veszik el tõlük ezeket a feladatokat, hogy az elfogási statisztikák alapján is igazolni tudják a terrorelhárítók létjogosultságát. A mezei rendõröket egy idõben az is nagyon idegesítette, hogy az Orbánhoz közel álló Hajdu lényegében bármit kért, megkapott, legyen szó új autókról vagy éppen felszerelésrõl.
TEK emberei a Parlament elõtt, 2016. március 22-én

Részben ez a kivételezettség, részben a szakmai kiválasztás okozta a feszültséget a TEK és a rendõrség, valamint a TEK és az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai között. A rendõrség és a titkosszolgálatok hagyományosan sem szeretik egymással megosztani az információkat, és a TEK megjelenésével ez a rivalizálás csak tovább erõsödött. Nem csoda, hogy Orbán Viktor most azt szeretné, hogy az információáramlás a szervezetek között legyen hatékonyabb.
A kérdés csak az, vannak-e egyáltalán érdemi információk. A terrorelhárítóknál 1200 ember dolgozik, ám ennek csak tíz százaléka felderítõ.

Azaz nagyjából 120 ember vesz részt a humán hírszerzésben, felderítésben – miközben az Alkotmányvédelmi Hivatal érdemben a terrorelhárítással már nem foglalkozik. Az iménti szám pedig a TEK összlétszámához képest nem valami sok. Pedig a legtöbb szakértõ szerint éppen a humán hírszerzést kellene erõsíteni szerte a világban, önmagában a technika (telefonlehallgatás, internetfigyelés stb.) nem elég.

Jó példa erre az, ami Belgiumban történt: a terroristák eldobható telefonokat használtak, a párizsi merénylet egyik fõ gyanúsítottja, Salah Abdeslam pedig úgy tudott bujkálni hónapokig, hogy szinte zavartalanul szervezhetett közben újabb terrorista sejtet. Ha a technológia mindenható lenne, akkor ezt nem tehette volna meg ilyen könnyedén.
Salah Abdeslam és Hamza Attou

Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a humán felderítésben a belgák és a franciák sem remekelnek, máskülönben nem tudnának a dzsihadisták olyan könnyen terroristákat toborozni a francia börtönökben.

De a felderítõk létszáma csak a probléma egyik fele. Legalább ekkora baj az is, hogy
a TEK felderítõinek jó része korábban a rendõrségtõl és nem a titkosszolgálatoktól került át Hajduékhoz.

Ami azt is jelenti, hogy egy ilyen szakember, ilyen elõélettel nem ahhoz ért, amihez egy titkosszolgának kell. A rendõrségen belül annak idején mûködõ TEEO megszûnésekor ráadásul az osztály nagyjából harmada a titkosszolgálathoz került, és csak egy másik harmada ment a TEK-hez – a maradék pedig szétszéledt a privát szférában.
Az AH sincs a helyzet magaslatán

És miközben a TEK-et a létrehozása után módszeresen felhizlalták és kipárnázták, az Alkotmányvédelmi Hivatal tovább gyengült. A titkosszolgálatra ez azért sem volt jó hatással, mert míg az elsõ Orbán-kormány idején a titkosszolgálatokat akkor felügyelõ Kövér Lászlóra a hivatalon belül úgy emlékeznek sokan, mint aki megbecsülte õket, a szocialista éra alatt ugyanez már nem volt jellemzõ. A szocialista kormány alatti viszonyokat jól mutatták azok a titkosszolgálati botrányok, amelyek a nyilvánosságot is gyakran elérték.

Ám hiába remélt pozitív változást az AH a kormányváltás után, a szervezet a második Orbán-kormány alatt sem talált magára. Olyannyira nem, hogy tavaly tavasszal lemondott az AH fõigazgatója – az a Göbölös László, akit 2012-ben még Pintér Sándor nevezett ki. Göbölös távozásának körülményei is arról árulkodtak, hogy a titkosszolgálat teljesítménye siralmas, a fõigazgatót a miniszter egy állománygyûlésen, beosztottai elõtt alázta meg annyira, hogy kénytelen volt felmondani. A Népszabadság szerint Pintér azt vágta az AH vezetõ fejéhez, hogy a titkosszolgálatnál érdemi munka nem folyik. (A lap ezen értesülését az Indexnek is megerõsítették a Göbölös távozásának körülményeire rálátó forrásaink.) Csakhogy Göbölös ideiglenes utódja, a korábban hírszerzõként dolgozó Földes Gyula sem nyújtott jobb teljesítményt, amit mi sem mutat jobban, mint hogy végül nem õt, hanem egy új, fiatalabb embert ültetett Pintér a vezetõi székbe.
Göbölös László, az Alkotmányvédelmi Hivatal egykori vezetõje

A sûrû vezetõváltásoknál árulkodóbb azonban mindaz, ami az elmúlt években a kémelhárítás területén nem történt meg:
a magyar titkosszolgálat ölbe tett kézzel nézi az oroszok által végrehajtott aktív intézkedéseket.

A nyugati titkosszolgálatok az orosz befolyásolás terén Magyarországot ma már az egyik leggyengébb láncszemnek tartják, és ennek a külföldi sajtóban már hangot is adnak. (Magyarország mellett Ausztriát és Csehországot is ostorozzák emiatt.)

Mindennek azért van jelentõsége, mert a menekültválság nemcsak terrorelhárítási, hanem kémelhárítási ügy is, mivel a menekültáradatot az orosz titkosszolgálat is kihasználja saját céljaira. A német kémelhárítás és hírszerzés rengeteg energiát fordít arra, hogy elhárítsa az Európa destabilizálására irányuló orosz törekvéseket. A Balkánon már szabályos kémháborúvá fajult a helyzet, ez pedig a nemzetközi együttmûködésre is hatással van. Az orosz veszélyt felismerõ nyugati titkosszolgálatok ujjal mutogatnak az osztrákokra, a magyarokra és a csehekre, mint akik képtelenek úrrá lenni az orosz befolyáson.

Utóbbi viszont elõbb-utóbb a nemzetközi együttmûködésre is rányomja a bélyegét.

Úgy tudjuk, hogy a magyar szolgálatoknak már közel sem olyan jó a kapcsolatuk a nyugati partnerszolgálatokkal, hogy az információáramlás kielégítõ legyen. A nemzetközi együttmûködés kérdése a parlamenti nemzetbiztonsági bizottság szerdai ülésén is szóba került, a testület egyik tagja ezzel kapcsolatban az Indexnek diplomatikusan csak annyit volt hajlandó elárulni, hogy azon „valóban lenne mit fejleszteni".

A magyar kormány keleti nyitása sem tett jót a nemzetközi együttmûködésnek. „Persze hívják a TEK-eseket külföldi konferenciákra, elõadásokra, de ezeken az eseményeken sokszor a cigiszünetekben vagy sörözés közben alakulnak ki jó kapcsolatok. Leginkább ilyenkor érzik azt a TEK munkatársai, hogy másokkal ellentétben õk háttérbe szorulnak." De forrásaink szerint „úgy általában" a magyar szervek felé bizalmatlanok a nyugati szolgálatok, és terrorügyben még mindig inkább az AH-t keresik, noha a terület már a TEK-é.
Valódi elhárítás helyett parasztvakítás

Az Indexnek nyilatkozó szakemberek abban egytõl egyig egyetértettek, hogy fegyveres rendõröket és a TEK-et az utcára küldeni értelmetlen. Egyik forrásunk úgy fogalmazott, hogy ezzel legfeljebb csak az emberek szubjektív biztonságérzetét lehet növelni, a másik a „parasztvakítás" kifejezést használta. Egy, a felderítésben jártas szakember szerint most nem a háborús hangulatot kellene gerjeszteni, mert „ilyet a dilettáns és gyáva csinál", hanem teljesen józanon értékelve az eseményeket a felderítésre és a közvélemény higgadt felkészítésére kellene koncentrálni.
TEK páncélozott autó és fegyveresek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülõtéren 2016. március 22-én


Noha Belgiumban is látni az utcán katonákat, ez valójában ott is csak látszatintézkedés; lélektanilag azonban az az értelme, hogy megnyugtassa a kedélyeket a támadás után.
Belgiumban ugyanis tényleg volt egy terrorakció, így a hangulat csillapítására alkalmas lehet a katonák látványa. Ellenben Magyarországon ugyanez pont hogy a hangulat fokozását célozza.

A szakember példának hozta fel a Belgiummal szomszédos Hollandiát, ahol egyáltalán nem emelték meg a készültségi szintet, de akár említhetnénk Nagy-Britanniát is, ahol csak a stratégiai fontosságú pontokon szigorodott az ellenõrzés. Katonákkal és utcán is látványos készültséggel ugyanis ilyen típusú fenyegetés ellen nem lehet védekezni hatékonyan.

A terroristák a legegyszerûbb módját választották a merényleteknek, amit bárki különösebb képzettség nélkül meg tud csinálni: szöges bombát tettek a bõröndbe. Ehhez szinte semmi szervezés nem kell, és ki sem lehet védeni az utcákon álldogáló fegyveresekkel. „Tudomásul kell venni, hogy ilyen merényletek mindig is lesznek, mert manapság ez nagyon könnyen kivitelezhetõ, az interneten megtanulható. A zárt gettók pedig ideális rejtõzködõ helyek ehhez" – mondta a volt felderítõ.
Fegyveres rendõrök Brüsszelben
Fegyveres rendõrök Brüsszelben
Fotó: Francois Lenoir

„A biztonsági rezsimeken lehet és kell változtatni, de annak semmi köze ahhoz, hogy katonák grasszálnak a Kossuth téren” – mondta forrásunk a felderítés elsõdlegessége mellett érvelve.

Végül egy nem túl szorosan, de azért mégis csak idekapcsolódó hír: szerda este Budapest egyik legforgalmasabb helyén, a Blaha Lujza téren kiraboltak egy OTP-fiókot.

(Borítókép: Rendõrök járõröznek Újpest-Városkapu metróállomáson, 2013. február 28-án. Fotó: Máthé Zoltán/MTI)
Link

Hozzászólások

12 #20 spartakusz
- 2016-03-27 06:33
Lehet, hogy igazad van volt olyan - de akkor rendõrruhában uraztam és nem fizettem...
ez más!

spari...
12 #21 spartakusz
- 2016-03-27 06:54
Szóval nem csigázlak bennetek - elmondom amit én látok benne, de elõtte kitérek GERRY bölcs meglátására:

Akkor sem volt megfizetve a kisrendõr mint most sem - akik sakkban tartanak bennünk - minden nap buszon jártam be Letenyérõl - Nagykanizsára és bizony mindig izgultam milyen kalauz vagy sofõr lesz - kéri a jegy árát vagy nem - mert kevés volt a lóvé akkor is! Így maszek festeni is el kellett járnom, nem zaklattak miatta, mert Boros Jóska a Gotthárd Jenõ elõtte Moha Sándor - kapitány - kapitány sofõrje is maszekolt - és Gönc festõ is meg stb.... errõl ennyit!
szóval - azt tudjuk, ha álmunkban egy már meghalt ember mond valamit akkor pont az ellenkezõjét kell csinálni! Tehát gazdag Rendõr mondja álljunk ellen - nem - az álom fejtés szerint a busz jelképezi azt a közösséget amit egybe tart -mindenki ismeri egymást! -
amikor ki löktem az ellenõrt a buszból"
az utasítás egyértelmû ki kel löknünk ebbõl a közösségbõl az ellenõröket, a vérszívóinkat - uzsorásokat spekulánsokat - adóbejhatóinkat - de legfõképp a bûnözõket - vallási megvezetõinket - maffiát és stb. pénzhatalom intézmény képviselõit!
ennyi - de ragozhatjátok tovább az alap utasítás ez számomra!
És neked?

spari...
12 #22 spartakusz
- 2016-03-27 07:16
EGY AJÁNDÉK FILM AZOKNAK AKIK NEM ÉRTIK!
A maygar õsrégi történetünket ismerjük - aki nem az tanulja meg - ez a film azt bizonyítja máshol is ezt azt csináltak - hódítottak - népeket nemzeteket pusztítottak ki nem csak a magyarok történetében - jó lehet az is magyar gyökerû... ezek soha nem változnak meg, így az utasítás a parancs egyértelmû amit álmomban kaptam - a pusztító hódító gondolat írmagját is ki kell irtanunk!

és a film:
A KÖNNYEK ÖSVÉNYE
https://www.youtu...9gV_ru4Mc0

VÉGTELEN TÜRELEMMEL ID. kISS lÁSZLÓ
4 #23 Posta Imre
- 2016-03-27 09:42
Gerry, mióta is nem számolom már az ilyen-olyan csörtéket? Segíts ki! Már az elsõ két mondat után sejthetõ a folytatás, csak idõ kérdése mikor bontakozik ki és persze mikor kezdi födni a bölcsességet az indulati köntös. Elkerülhetetlen, mint ahogy az is, hogy aki nem tudja átvenni a stafétát, ellenségnek kiabálja ki saját magát, hogy "ide lûjjeTEK ni". Megöl a rutin, vagy megüt a Guta? Bammeg Guta, olyat kapsz, hogy ..., pedig csak vissza se köll adnom, mert itt még ütlegelni se lehet.

Bivaly egy értelmes tag, ez tag-adhatatlan. Némi fájdalommal tölt el, hogy ennek ellenére, bölcsessége minden tudatában is belemászik a csapdákba. De mint mondottam és tapasztaltuk itt már párszor, ez elkerülhetetlen. A seggnyalókázás nem gyógyítja az aranyeret, ezt sok éves tapasztalásom mondatja.
238 #24 bivaly
- 2016-04-01 22:25
Azért ad némi kárpótlást, ugyan csak utólag, ami nem azonos az azonnalival, hogy nem csak színhülyék írják tele baromságokkal az oldalt és degenerált, ferde lelkületûek szófosás halmazát olvasom mostanra, mint reakciókat. A zártosztály ügynökei jól teljesítenek a honlapon. Ha kell csontig benyalnak, ha kell bárkit leügynököznek, ha kell zsidóznak doszt, olyan ismerõs , de olyan ismerõs ez, vagy 25 éve ! A leghülyébbek a megbízottak, lelkileg deformált egyébként is hülyék, akik észre sem veszik, hogy csak parasztok a sakktáblán, mert el van hitetve velük, hogy minimum futók, vagy bástyák. és ha jól viselkednek lehet belõlük még király vagy királynõ is ! Igaz bogárkáim ? A hozzászólásokat a "tököm tele van a hülyékkel" jeligére , kérem a kiadóba küldeni !

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.87 másodperc
2,966,490 egyedi látogató