Bejelentkezés
Brüsszeli vészcsengõ - Izraeli segítséget ajánl Európának a terrorizmus elleni küzdelemben
Izraelnek ki kell vonnia a szemetjét, a zsidókat jewrópából. Mossad, technika...szóval szépen, ki lesznek kísérve tök hivatalosan, demokratikusan és még meg is köszönik. Persze az is igaz, hogy minden ganéság hozzájuk kötõdik, így a vége így, vagy úgy, de likvidácion lészen. Európa képes megvédeni magát a terrorizmussal szemben? Megfelelõ jogi, szervezeti és társadalmi feltételek állnak ehhez rendelkezésre?
A brüsszeli terrorakciók után az izraeli kormány több tagja is úgy fogalmazott, sokkal keményebb fellépésre van szüksége Európának.
Az izraeli miniszterelnök is hasonló gondolatokat fogalmazott meg. Egyúttal segítséget és együttmûködést ajánlott.
- A párizsi, az isztambuli, a San Bernardinó-i, a keddi brüsszeli merényletek és az Izrael ellen naponta ismétlõdõ támadások egyazon támadásnak a részei, amely mindannyiunk elpusztítását célozza, amelyet el kell ítélnünk, és ami ellen közösen kell küzdenünk. Ha ezt tesszük, elõbb vagy utóbb, de õk veszítenek – mondta Benjamin Netanjahu.
Az izraeli miniszterelnök arról is beszélt, hogy számtalan olyan ország van, amely Izraeltõl igyekszik megtanulni azt, hogyan kell harcolni a terrorizmus ellen. És ezen országok száma napról napra nõ.
Damon Embling kollégánk Lyonból kérdezte Yoram Schweitzert, az izraeli hadsereg korábbi terrorelhárító fõnökét, az izraeli Nemzetbiztonsági Hivatal jelenlegi biztonsági szakértõjét, aki Tel-Avivban állt az Euronews rendelkezésére.
- Izraeli állampolgárként és terror-szakértõként mi volt az Ön és kollégái elsõ gondolata a brüsszeli terroreseményeket látva?
- Az, hogy sajnos bekövetkezett, ami várható volt. Nem hiszem, hogy stratégiai meglepetést okoztak, hiszen ismert volt, hogy az Iszlám Állam nevû dzsihádista szervezet nemzetközi terror-sejteket képez, és épít ki – véli Yoram Schweitzer.
- Hogyan értékeli a belga és az európai titkosszolgálatok hatékonyságát és felkészültségét ezzel a kihívással szemben?
- Biztos, hogy a kellõ képességek birtokában vannak. Az európai biztonsági-, és titkosszolgálatok az elmúlt évtizedekben sikeresen vették fel a harcot az azóta megszûnt al-Kaida, és a hozzá kapcsolható terrorszervezetekkel szemben. Most azonban egy új kihívással szembesülnek.
- A terroristák ellen folytatott nyomozásban észlelt hibák több mint aggasztóak. Mit gondol, meg lehetett volna elõzni a brüsszeli merényleteket?
- Azt hiszem, akadt némi üzemzavar, és a hibákért bizony súlyos árat kellett fizetni. De … ha alaposan elemezzük a terrorellenes harcot, el kell fogadnunk, hogy nem lehet az összes megelõzõ akció sikeres, képtelenség minden terroristát idõben elfogni.
- A legfrissebb hírszerzési adatok szerint az Iszlám Állam legalább 400 potenciális merénylõt küldött Európába. Ezen túl rengeteg radikalizálódott muszlim szivárgott vissza országába. Reális elvárás a titkosszolgálatoktól, hogy az összes gyanús személyt figyelemmel kísérjék?
- Nos, úgy gondolom, az egyes országok kormányfõi még nagyobb támogatást kell biztosítsanak országuk hírszerzõ- és biztonsági szolgálata, valamint rendõrsége számára. Jóval több képzett szakemberre, nagyobb anyagi erõforrásokra van szükség.
- Jelenleg úgy tetszik, az európai országok maguk is kitermelik a saját terroristáikat. A brüsszeli Molenbeek-et már egyenesen dzsihád-központként emlegetik. Hogyan lehet felszámolni ezeket a hálózatokat?
- Nagyon megfontolt lépéseket kell tenni, mert a terrorizmus igazi mozgatója a szív. Radikális megoldásokkal a populáció olyan tagjaiban is ellenállást válthatunk ki és lökhetjük a szélsõségesség felé, akik egyébként nem lennének nyitottak arra. Azt gondolom, hogy a rendõrségnek úgy kell bejutni az adott környékre, hogy csak a radikalizálódott személyeket emeljék ki, a szomszédokat, a többieket nem háborgatva. Sõt, inkább támogatni kell õket.
- A legtöbb repülõtereken átvizsgálják az utasok csomagjait, ellenõrzik a személyes iratait. Mi egyebet kellene még tenni Európában?
- Az a “trükk”, hogy hagyni kell az embereket szabadon mozogni, utazni, élni. De fel kell készülni arra, hogy egyeseknek ez nem tetszik, és támadásokat fognak elkövetni ellenünk. Ezzel a tudattal sem szabad azonban lehorgasztott fejjel járnunk és lélekben megadni magunkat a sorsnak. Sem Európában, sem sehol máshol.
- Mit gondol, a párizsi és a brüsszeli merényletek riadót fújnak Európának?
- Õszintén? Már korábban fel kellett volna ébredni. Remélem most már, akik határoznak az erõforrások elosztásáról, megfelelõen fognak dönteni.Link
A brüsszeli terrorakciók után az izraeli kormány több tagja is úgy fogalmazott, sokkal keményebb fellépésre van szüksége Európának.
Az izraeli miniszterelnök is hasonló gondolatokat fogalmazott meg. Egyúttal segítséget és együttmûködést ajánlott.
- A párizsi, az isztambuli, a San Bernardinó-i, a keddi brüsszeli merényletek és az Izrael ellen naponta ismétlõdõ támadások egyazon támadásnak a részei, amely mindannyiunk elpusztítását célozza, amelyet el kell ítélnünk, és ami ellen közösen kell küzdenünk. Ha ezt tesszük, elõbb vagy utóbb, de õk veszítenek – mondta Benjamin Netanjahu.
Az izraeli miniszterelnök arról is beszélt, hogy számtalan olyan ország van, amely Izraeltõl igyekszik megtanulni azt, hogyan kell harcolni a terrorizmus ellen. És ezen országok száma napról napra nõ.
Damon Embling kollégánk Lyonból kérdezte Yoram Schweitzert, az izraeli hadsereg korábbi terrorelhárító fõnökét, az izraeli Nemzetbiztonsági Hivatal jelenlegi biztonsági szakértõjét, aki Tel-Avivban állt az Euronews rendelkezésére.
- Izraeli állampolgárként és terror-szakértõként mi volt az Ön és kollégái elsõ gondolata a brüsszeli terroreseményeket látva?
- Az, hogy sajnos bekövetkezett, ami várható volt. Nem hiszem, hogy stratégiai meglepetést okoztak, hiszen ismert volt, hogy az Iszlám Állam nevû dzsihádista szervezet nemzetközi terror-sejteket képez, és épít ki – véli Yoram Schweitzer.
- Hogyan értékeli a belga és az európai titkosszolgálatok hatékonyságát és felkészültségét ezzel a kihívással szemben?
- Biztos, hogy a kellõ képességek birtokában vannak. Az európai biztonsági-, és titkosszolgálatok az elmúlt évtizedekben sikeresen vették fel a harcot az azóta megszûnt al-Kaida, és a hozzá kapcsolható terrorszervezetekkel szemben. Most azonban egy új kihívással szembesülnek.
- A terroristák ellen folytatott nyomozásban észlelt hibák több mint aggasztóak. Mit gondol, meg lehetett volna elõzni a brüsszeli merényleteket?
- Azt hiszem, akadt némi üzemzavar, és a hibákért bizony súlyos árat kellett fizetni. De … ha alaposan elemezzük a terrorellenes harcot, el kell fogadnunk, hogy nem lehet az összes megelõzõ akció sikeres, képtelenség minden terroristát idõben elfogni.
- A legfrissebb hírszerzési adatok szerint az Iszlám Állam legalább 400 potenciális merénylõt küldött Európába. Ezen túl rengeteg radikalizálódott muszlim szivárgott vissza országába. Reális elvárás a titkosszolgálatoktól, hogy az összes gyanús személyt figyelemmel kísérjék?
- Nos, úgy gondolom, az egyes országok kormányfõi még nagyobb támogatást kell biztosítsanak országuk hírszerzõ- és biztonsági szolgálata, valamint rendõrsége számára. Jóval több képzett szakemberre, nagyobb anyagi erõforrásokra van szükség.
- Jelenleg úgy tetszik, az európai országok maguk is kitermelik a saját terroristáikat. A brüsszeli Molenbeek-et már egyenesen dzsihád-központként emlegetik. Hogyan lehet felszámolni ezeket a hálózatokat?
- Nagyon megfontolt lépéseket kell tenni, mert a terrorizmus igazi mozgatója a szív. Radikális megoldásokkal a populáció olyan tagjaiban is ellenállást válthatunk ki és lökhetjük a szélsõségesség felé, akik egyébként nem lennének nyitottak arra. Azt gondolom, hogy a rendõrségnek úgy kell bejutni az adott környékre, hogy csak a radikalizálódott személyeket emeljék ki, a szomszédokat, a többieket nem háborgatva. Sõt, inkább támogatni kell õket.
- A legtöbb repülõtereken átvizsgálják az utasok csomagjait, ellenõrzik a személyes iratait. Mi egyebet kellene még tenni Európában?
- Az a “trükk”, hogy hagyni kell az embereket szabadon mozogni, utazni, élni. De fel kell készülni arra, hogy egyeseknek ez nem tetszik, és támadásokat fognak elkövetni ellenünk. Ezzel a tudattal sem szabad azonban lehorgasztott fejjel járnunk és lélekben megadni magunkat a sorsnak. Sem Európában, sem sehol máshol.
- Mit gondol, a párizsi és a brüsszeli merényletek riadót fújnak Európának?
- Õszintén? Már korábban fel kellett volna ébredni. Remélem most már, akik határoznak az erõforrások elosztásáról, megfelelõen fognak dönteni.Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2016. March 25. 19:32:14
- 2016. March 25. 19:37:10
- 2016. March 25. 20:02:41
- 2016. March 26. 03:53:31
- 2016. March 26. 07:37:46
- 2016. March 26. 08:24:34
- 2016. March 26. 09:56:03
- 2016. March 26. 17:08:44
- 2016. March 26. 17:53:14
- 2016. March 26. 20:18:28