Bejelentkezés
Fel kell végre ébredni - figyelmeztet Gyarmati István
2016-ot írunk (legalábbis pap-iron). A zsidó terrorizmus még igazán csak most melegedik beeee!
A biztonságpolitikai szakértõ szerint az elmúlt években nem sikerült tudatosítani a közvéleménnyel, hogy fokozott fenyegetésrõl van szó.
Húsvétkor fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be világszerte.
Gyarmati István biztonságpolitikai szakértõ szerint hozzá kell szoknunk a terrorfenyegetettséghez és a fokozott biztonsági intézkedésekhez, amelyek korlátozásokkal, kényelmetlenségekkel járhatnak, és ezek szükségességét tudatosítani kell a közvéleményben.
Arra a kérdésre, hogy az emberi jogok vagy az emberi élet a fontosabb, Gyarmati István úgy válaszolt: mindkettõ fontos. Az emberi jogi alaptörvény szerint azonban az emberi jogokat szükség esetén – biztonság, vagy közegészségügyi okok miatt – törvénnyel korlátozni lehet. Terrorfenyegetettség esetén olyan törvényeket kell hozni, amelyek konkrét esetekre és meghatározott idõre korlátozhatják az emberi jogok érvényesülését.
Fel kell ébredni – hangsúlyozta Gyarmati István hozzátéve, hogy a titkosszolgálatokat és az azokat szabályozó törvényeket a jelenlegi fenyegetettségekhez kell igazítani. A szakértõ példaként említette, hogy alapvetõ demokratikus elvnek tekintettük, hogy a titkosszolgálatoknak nem lehet rendõrségi funkciója, vagyis egy mûvelet közben nem tartóztathatnak le egy gyanúsítottat, ami ma már tarthatatlan.
A titkosszolgálatok nem szívesen adják át saját információikat attól tartva, hogy azok kiszivároghatnak, illetve az információforrásaikat is védik. A szakértõ szerint azonban ezen változtatni kell. A titkosszolgálatok közötti információcsere tekintetében szemléletváltozásra, szorosabb együttmûködésre van szükség, hangsúlyozta Gyarmati István.
Link
A biztonságpolitikai szakértõ szerint az elmúlt években nem sikerült tudatosítani a közvéleménnyel, hogy fokozott fenyegetésrõl van szó.
Húsvétkor fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be világszerte.
Gyarmati István biztonságpolitikai szakértõ szerint hozzá kell szoknunk a terrorfenyegetettséghez és a fokozott biztonsági intézkedésekhez, amelyek korlátozásokkal, kényelmetlenségekkel járhatnak, és ezek szükségességét tudatosítani kell a közvéleményben.
Arra a kérdésre, hogy az emberi jogok vagy az emberi élet a fontosabb, Gyarmati István úgy válaszolt: mindkettõ fontos. Az emberi jogi alaptörvény szerint azonban az emberi jogokat szükség esetén – biztonság, vagy közegészségügyi okok miatt – törvénnyel korlátozni lehet. Terrorfenyegetettség esetén olyan törvényeket kell hozni, amelyek konkrét esetekre és meghatározott idõre korlátozhatják az emberi jogok érvényesülését.
Fel kell ébredni – hangsúlyozta Gyarmati István hozzátéve, hogy a titkosszolgálatokat és az azokat szabályozó törvényeket a jelenlegi fenyegetettségekhez kell igazítani. A szakértõ példaként említette, hogy alapvetõ demokratikus elvnek tekintettük, hogy a titkosszolgálatoknak nem lehet rendõrségi funkciója, vagyis egy mûvelet közben nem tartóztathatnak le egy gyanúsítottat, ami ma már tarthatatlan.
A titkosszolgálatok nem szívesen adják át saját információikat attól tartva, hogy azok kiszivároghatnak, illetve az információforrásaikat is védik. A szakértõ szerint azonban ezen változtatni kell. A titkosszolgálatok közötti információcsere tekintetében szemléletváltozásra, szorosabb együttmûködésre van szükség, hangsúlyozta Gyarmati István.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2016. March 27. 09:06:38