Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Putyin visszatérne Jaltához és Potsdamhoz?

KülföldValahogy csak fel kell vezetni a "Feltámadást". Igen, Sztálin és CCCP2 visszatért, csak kicsit erõsebb, mint akkor volt, mikor nem is volt, csak szabadkõmûves összeesküvés. Most micsoda? Háááát, Isten a karja!:-)) Vlagyimir Putyin elsõ két elnöki idõszakát (2000-2008) a politikai stabilitással és a gazdasági növekedéssel lehetett fémjelezni, a 2012-ben kezdõdött harmadikat egyikkel sem. Oroszország nem válik stabilabbá, ellenkezõleg, a gazdaság tavaly például négy százalékkal zsugorodott, a havi átlagkereset idén januárra 450 dollárnak megfelelõ összegre esett vissza, az egy évvel korábbi 850 dollárról. Ezért van szükség arra, hogy a mostani elnöki idõszakot "háborús idõk" elnökségévé stilizálják, amihez hathatós segítséget nyújt az állami média - írta a The Economist márciusi, Oroszországnak szentelt címlapsztorijában.
Ennek elfogadásához a világról több, néha egymásnak ellentmondó magyarázat van forgalomban. Az Egyesült Államokat egyszerre kell modernizációs modellnek és ellenállásra kényszerítõ ördögi rossz forrásának tekinteni. Oroszországot egyszerre kell látni feltartóztathatatlannak és ostromlott erõdnek. Ez utóbbi ellentétpár rímel a sztálini idõkre: a Szovjetunió egyszerre volt a világot az elkerülhetetlen kommunista jövõbe vezetõ élcsapat, s ellenségektõl körülvett, kémektõl hemzsegõ ostromlott vár.

A szovjet kommunista párt felfogása szerint egyetlen nemzetközi kérdést sem lehetett szovjet részvétel nélkül, vagy a Szovjetunió akarata ellenére megoldani. Putyin nem rendelkezik sem a szovjet éra tûzerejével, sem gazdasági forrásaival, mégis nagy erõket vet be az elvesztett geostratégiai pozíció helyreállításáért. Vissza akar térni a jaltai és a potsdami megállapodások idõszakához, amikor az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagy-Britannia felosztotta Európát szovjet és nyugati befolyási övezetekre.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az ismeretlen katona emlékmûvénél tartott koszorúzáson vesz részt Moszkvában. (MTI/EPA/Makszim Sipenkov)


Az orosz nép ugyanazt akarja, mint Putyin

Az orosz nép ugyanezt akarja. A Putyin elsõ elnöki idõszakához kapcsolódó nagy remény a közvéleményben az volt, hogy az elnök Oroszországot ugyanarra a helyre juttatja, amelyet egykoron a Szovjetunió foglalt el. Ez fontosabb volt számára, mint az 1990-es években elvesztett megtakarításainak a visszaszerzése, a társadalmi igazságosság, vagy a korrupció elleni harc.

Végeredményben - írja The Economist - nem csak Amerika érezheti magát kivételes nemzetnek. A szovjet polgárokat is arról biztosították, hogy különleges helyet foglalnak el a világban és annak történetében. 1991-re azonban az orosz lakosság fele úgy érezte, hogy országa zsákutcába jutott.

Tavaly az oroszok 68 százaléka volt büszke Moszkva politikai befolyására

Kisebb csoda, hogy 2000-re sokan már a restaurációt óhajtották, s hálásak voltak Putyinnak, hogy ezt biztosította. 1996-ban az oroszok 36 százaléka volt büszke arra a politikai befolyásra, amelyet az ország elért a világban. A múlt év végén az arány 68 százalékra ugrott. A katonák iránt büszkeséget érzõk aránya ugyanebben az idõszakban 40 százalékról 85 százalékra nõtt.

A külsõ ellenség rántja össze az embereket

Lev Gudkov, a közvélemény-kutatásokat végzõ Levada Központ munkatársa azt mondja, hogy a nemzeti büszkeség és az önbecsülés erõsödése elválaszthatatlan az Amerika-ellenességtõl. "Oroszország kollektív identitása negatív identitás: az embereket csak a külsõ ellenség rántja össze" - hangsúlyozza. Mivel nem képesek, s nem is akarják befolyásolni a belpolitikát, könnyen kaphatók arra, hogy haragjukat Amerika, a Nyugat ellen fordítsák. Gudkov szerint az emberek saját uralkodó osztályuk minõségét vetítik ki Amerikára: cinizmus, az emberi jogok semmibe vétele, kapzsiság, korrupció.

80 százalék hibáztatja a Nyugatot

Ez a beállítottság a Nyugattal szemben lehetõvé teszi az oroszok számára, hogy feloldozzák magukat a felelõsség alól, s az áldozat szerepében tüntessék fel magukat. Az oroszok mintegy 80 százaléka teszi felelõssé a Nyugatot a konfrontatív politikáért, miközben azt mondják, hogy személyesen nem táplálnak ellenségességet a Nyugattal szemben. A Kreml a Krím annektálását és a szíriai bombázásokat defenzív jellegûnek állítja be. Az orosz propaganda szerint Amerika hajtott végre puccsot Kijevben, hogy elszakítsa Ukrajnát Oroszországtól. Az Európai Unió és a NATO közeledését az orosz határokhoz pedig a legjobban úgy lehet megállítani, ha mindkét szövetséget megpróbálják aláásni és felbomlasztani.

A Krím annektálása fordulópont

A fordulópontot a Krím 2014-es annektálása jelentette. Az emberek figyelmét elfordította mindennapi életükrõl, amelyben az állam fenyegetést jelentett, egy történelmi narratíva felé fordította, amelyben az állam Oroszország nagyságának forrása. Putyin népszerûsége az egekbe szökött. "Felhatalmazása ma sokkal nagyobb, mint egy elnöké, õ az orosz államiság megtestesítõje" - mondja Marija Lipman szerkesztõ.

Vlagyimir Putyin orosz elnök egy búvárhajóban a krími Szevasztopol kikötõvárosban. MTI/EPA/Pool/Ria Novosztyi/Kreml/Alekszej Nikolszkij

Vlagyimir Putyin orosz elnök egy búvárhajóban a krími Szevasztopol kikötõvárosban. MTI/EPA/Pool/Ria Novosztyi/Kreml/Alekszej Nikolszkij


Putyin népszerû marad, még ha az ország a modern orosz történelem egyik legnagyobb gazdasági válságát is éli. Bár a recesszió csak 2014 harmadik negyedében sújtott le, a gazdaság már 2012 végén elkezdett süllyedni, amikor az olajárak még magasak voltak, s a Krím még Ukrajna része volt.

Nem nõnek az olajbevételek

Natalja Zubarevics, az orosz régiók szakértõje úgy érvel, hogy a rossz intézmények és a rossz kormányzás az oka a lefelé tartó lassú, folyamatos spirálnak, amely hosszú távú romlást eredményezhet. Kimerült a növekvõ olajbevételek újraelosztása által táplált gazdasági növekedés modellje.

A legutóbbi olajár-sokk, párosulva a nyugati szankciókkal, amelyek elszakították Oroszországot a nyugati tõkepiacoktól, tovább rontottak a dolgon. A közvetlen külföldi beruházások harmadik egymást követõ évben estek, tavaly drámaian.

"Egy olyan ország, amelyben a beruházások volumene három egymást követõ évben esik, feléli a jövõjét" - mondja Zubarevics. "Az elit körében van egy olyan érzés, hogy miközben a történelem vonata elõre robog, Oroszország lemarad" - teszi hozzá Ekaterina Schulmann politikai elemzõ. Link

Hozzászólások

4 #1 Posta Imre
- 2016-03-28 14:44
Moszkvában tárgyalt a CIA igazgatója

Az Oroszország és az Egyesült Államok közötti bizalom kérdése állt az amerikai Központi Hírszerzõ Ügynökség (CIA) igazgatójának március elején tett moszkvai látogatása homlokterében.

Oleg Sziromolotov, az orosz külügyminisztérium terrorelhárítási ügyekben illetékes helyettes vezetõje hétfõn Moszkvában újságíróknak elmondta, hogy John Brennan az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatban (FSZB) dolgozó partnereivel folytatott megbeszélést.

Sziromoltov hangsúlyozta, hogy nincs összefüggés az amerikai kémfõnök moszkvai látogatása és a szíriai részleges orosz csapatkivonás között.http://24.hu/kulf...gazgatoja/
27 #2 etele
- 2016-03-29 11:10
"Orosz-iráni egyeztetés a kétoldalú kapcsolatokról"
"Mérföldkõnek minõsítette a terrorszervezetek elleni harc folytatása szempontjából Vlagyimir Putyin orosz és Haszan Róháni iráni elnök, hogy a szíriai fegyveres erõknek orosz légi támogatással sikerült kiûzniük Palmürából a Daes takfiri szervezet fegyvereseit."
http://persianews...
s_kot

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.42 másodperc
3,393,156 egyedi látogató