Titkosszolgálati öntámadás. Európa egy újabb terrortámadást tapasztalt a Daes takfiri terroristáktól. Ezúttal a terroristák a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülõtéren robbantottak, egy kõhajításnyira a NATO központjától, valamint a Maelbeek metróállomáson, az Európai Unió brüsszeli irodaház-komplexumának szívében.



A brüsszeli támadás a 2015. november 13-ai párizsi terrortámadásokhoz kapcsolódik, amelyek a Bataclan koncertteremet, valamint éttermeket és kávézókat céloztak a város szívében, és a Stade de France futballstadiont.

Szinte a párizsi támadások újrajátszása történt, amikor a hírmédiák elkezdtek beszámolni, hogy a brüsszeli támadást két testvér – Ibrahim és Khalid el-Bakraoui – hajtotta végre, akiket kapcsoltba hoztak a november 13-i párizsi támadásokkal. A november 13-ai támadások viszont a 2015. január 7-ei Daes támadásokhoz kapcsolódnak, melyeket a szatirikus «Charlie Hebdo» magazin párizsi irodája, és egy Párizs külvárosában levõ kóser szupermarket ellen hajtottak végre.

A január 7-ei támadásokban két testvér - Cherif és Said Kouachi – mûködött közre. Mivel a támadók közül minden testvér meghalt az öngyilkos merényletek során, a média kénytelen elhinni azt, amirõl a bûnüldözõ szervek jelentései tájékoztatják õket a Párizs I, Párizs II, és a brüsszeli merényletek kapcsán. Az egyik öngyilkos merénylõ, aki a brüsszeli repülõtéren robbantott és állítólag a Daes legfõbb bombagyárosa volt Nyugat-Európában, Najim Laachraoui. A hírek szerint õ gyártotta az öngyilkos merénylethez a bombákkal felszerelt mellényeket, melyeket a Párizs II támadások során használtak.

Közvetlenül a brüsszeli bombázások elõtt a belga rendõrség lecsapott Salah Abdeslam-ra, akirõl azt mondták, hogy a Párizs II merényletek irányítója volt. Abdeslam-ot a nagyrészt muzulmán lakta Molenbeek szomszédságában fogták el Brüsszelben, egy olyan területen, amirõl úgy tartják, hogy számos Daes terroristát és gerillát szült, akik Szíriában és Irakban harcoltak.

Néhány médiaspekuláció szerint Abdeslam kezdett a rendõrség látószögébe kerülni a Daes jövõbeli terroristatámadásokra vonatkozó tervei kapcsán. Mindazonáltal Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök, aki maga is gyanús kapcsolatokat tart fenn a Daes terroristákkal Szíriában, azt állította, hogy a brüsszeli terrorista testvérek közül az egyiket, Ibrahim el-Bakraoui-t, Törökország 2015 júliusában Hollandiába deportálta, négy hónappal azt megelõzõen, hogy Abdeslam sejtje végrehajtotta a párizsi merényleteket. Erdogan azt mondta, hogy a török hatóságok tavaly júniusban õrizetbe vették Ibrahim el-Bakraoui-t Gaziantepben, a szíriai határhoz közel, azután deportálták Hollandiába, mert külföldi militánsként tevékenykedett Szíriában. Törökország külföldi harcosokat, köztük terroristákat segített és biztatott, hogy utazzanak Szíriából vagy Szíriába, ezért rejtély, miért szemelte ki Erdogan Ibrahim el-Bakraoui-t egyedüliként (a számos átutazó nyugat-európai állampolgárságú militáns terrorista közül) a deportálásra. És fel kell tenni a kérdés, ha Törökország a NATO ilyen értékes tagja, mi indokolja, hogy biztonsági fenyegetést deportáljon Hollandiába, ami szintén egy NATO tag?

Ahogyan a korábbi terrortámadásoknál, a brüsszeli támadók esetében is beszámolt a média arról, hogy a végrehajtók már elõzõleg ismertek voltak az európai bûnüldözõ és hírszerzõ szolgálatok elõtt. Mégis, akkor hogy voltak képesek véghezvinni három sikeres és súlyos terrortámadás-sorozatot másfél év alatt?

Egy korábbi, a 2012. márciusi Merah ügyben a hatóságok szintén jól ismerték az állítólagos terrorista elkövetõt. Mohammed Merah francia állampolgárt lelõtte a francia rendõrség, miután azzal vádolták, hogy megölt három francia ejtõernyõst Montauban és három diákot, valamint egy tanárt egy zsidó iskolában, Toulouse-ban. Késõbb felfedezték, hogy nem csak dossziéja van a Francia Központi Igazgatóság Belsõ Hírszerzésének (DCRI) Merah-ról hanem megpróbálták õt ügynökként is beszervezni. Merah könnyedén utazott Afganisztánba és Pakisztánba, úgy hogy errõl elõzetesen tudott a francia hírszerzés. Az akkori kormányzó konzervatívok Nicolas Sarkozy elnök vezetésével és az ellenzék, azaz a most kormányzó Szocialista Párt összeesküdtek, hogy leplezzék Merah kapcsolatait a francia hírszerzéssel.





Olaszországban 1980-ban a bolognai vasútállomáson végrehajtott halálos támadással kezdõdött a modern kori hamis zászló alatt végrehajtott mûveletek aszimmetrikus hadviselésének virágkora. Bár az olasz kormány és a média eredetileg a robbantásos merényletekkel a baloldali radikális olasz gerillákat hibáztatta, valójában a támadást egy földalatti fasiszta sejt hajtotta végre, ami a NATO, általánosan Gladio néven ismert félkatonai hálózatának titkos raktáraiból szerezte be a bomba készítéséhez szükséges alapanyagokat.

A baloldali gerillákat okolva az Európában elkövetett különbözõ terrortámadásokért, a NATO képes volt meggyõzni a tagjait, hogy telepítsenek magukhoz amerikai támadó rakétarendszereket, és szoros kapcsolatot tartsanak fent a NATO-val, mint az amerikai külpolitikai – elsõsorban a Szovjetunió ellen irányuló - célok ügynökével.

Ma úgynevezett iszlamista terroristákra cserélik a baloldali gerillákat. Annak érdekében, hogy a NATO vezetõ szerepét és létjogosultságát megerõsítsék az Atlanti-óceán két oldalának politikusai, a Brüsszelben és Párizsban végrehajtott terrortámadások segítségével hívják fel a kétállamú, Flandriából és Vallóniából álló Belgium figyelmét egy erõs központi kormányzat, erõs központosított hírszerzés és védelmi rendszer szükségességére. A NATO nem csupán Flandriát és Vallóniát figyelmeztette üzenetével, hanem a szeparatistákat Katalóniában, Skóciában, Korzikán, Walesben, Venetoban, valamint más, a NATO határain belül lévõ függetlenségükön gondolkodó régiókat.

A NATO a személyes adatokra éhes Egyesült Államok helyett és mellett az európai és amerikai hírszerzés és biztonsági szolgálatok által akar korlátlan hozzáféréshez jutni a légi utasok adatbázisai tekintetében Európában. Az európai adatvédelmi tisztviselõk tartózkodnak az ilyen személyes adatok megosztásától az Egyesült Államokkal, különösen miután Edward Snowden felfedte az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség visszaéléseit az ilyen jellegû adatoknál.

Fel kell tenni a kérdés: ha a nyugat-európai hírszerzésnek magas szintû ismerete volt a Párizs I, Párizs II, és a brüsszeli merényletekrõl, miért nem tett megelõzõ intézkedéseket? Ha a kormányok lehetõvé teszik a tervezett terrorista események elõfordulását megszakítás nélkül, akkor ezek a kormányok meg tudják valósítani a terrorizmus ellenes kívánságlistájukat, mint a tömeges megfigyelés, a biztonság és a védelmi költségvetés növelése gyorsan elfogadtatott jogszabályokkal a félelem légkörérében, hiszen egyetlen politikus sem akarja, hogy gyengének lássák az ország biztonságát, különösen miután súlyos terrortámadások történtek.

Az egyik árulkodó jele a hamis zászló alatt végrehajtott mûveleteknek a rendõrség jól idõzített felismerése a támadások és elkövetõk közti kapcsolat bizonyítékai tekintetében, legyenek azok gyanútlan kettõs ügynökök vagy balekok, akiket valamivel megetettek.

A hamis zászló alatt elkövetett mûvelet egyik jele az, hogy a bizonyítékokra, ami összekapcsolja a szándékolt elkövetõket a bûnügyi színhellyel, mindig az eseményt követõen kényelmesen derül fény.

A francia rendõrség azt állítja, azért voltak képesek a Párizs I támadás francia-algériai testvérpárosát, Cherif és Said Kouachi-t elfogni, mert Said a legidõsebb testvér egy fekete Citroenben, melyet a meneküléshez használt, hagyta a francia személyigazolványát. Médiahírek is arról tudósítottak, hogy az algériai származású, Párizsban született testvérpárt a menekülés közben hátrahagyott autójukban felejtett személyi igazolvány buktatta le. A rendõrség nem mondaná, milyen azonosító kártyát találtak. Egyes francia biztonsági szakértõk arra figyelmeztettek, hogy a személyi igazolványt esetleg szándékosan hagyták az autóban, hogy megzavarják a rendõrséget. A rendõrség hasonló módon kényelmesen megtalálta a Molotov-koktélokat és az iszlamista dzsihádista zászlókat is a hátrahagyott autóban.

A brüsszeli merényletnél a robbanások után egy taxisofõr kapcsolatba lépett a rendõrséggel, mivel szerinte õ vette fel Bakraoui testvéreket és Laachraouit Brüsszel Schaerbeek környékén, hogy kivigye õket a zaventemi repülõtérre. A taxisofõr emlékeztetett arra, hogy gyanús volt, hogy a három utas nem akarja, hogy segítsen nekik a rendkívül nehéz csomagokkal. Amikor a rendõrség rajtaütött azon a címen, ahol a taxisofõr felvette az utasait, bomba elõállítására alkalmas vegyszereket, detonátorokat és egy bõröndöt találtak tele szögekkel és csavarokkal. Szintén találtak egy fekete-fehér Daes zászlót is, valamint a terroristalakás közelében egy másik kényelmes nyomot, egy számítógépet Ibrahim el Bakraoui végrendeletével. A terrorista, aki esetében Erdogan ragaszkodott, hogy kizárják Törökországból a radikális nézetei miatt, azt írta, hogy "rohanásban (van), nem tudta, mit tegyen, mindenhol keresik, nem érzi magát biztonságban, és ha ez így megy tovább, azt kockáztatja, hogy egy cellában végzi be".

Ha brüsszeli forgatókönyv szerint haladnak az események, az Európai Unió hamarosan bevezet egy drákói megfigyelési rendszer egész Európában. Az európaiak azzal fognak szembesülni, hogy egész Európában korlátozzák a szabadságukat és mozgásukat, miközben Európa további bevándorlókat fogad be a Közel-Keletrõl és Észak-Afrikából. Ezen bevándorlók között pedig lesznek dzsihádisták, akik véghezvisznek több Párizshoz és Brüsszelhez kapcsolódó támadást, és az európai népesség egy idõ után erõtlennek fogja találni magát az ilyen terrorcselekmények, és a még több bevándorló ördögi körével szemben.

Persianews.vcp.ir

Link