A brüsszeli terrortámadások radikálisan rendpárti irányba vitték el a francia belpolitikát. A legmagasabb szinten, a mérsékelt középhez tartozó politikusok beszélnek az arab bevándorlók integrációjának bukásáról és a halálbüntetés szükségességérõl. Párizsban határozott lépések következnek.
A francia nemzetgyûlés februárban szavazott arról az alkotmánymódosításról, ami lehetõvé teszi, hogy a terrorizmusért elítélteket bizonyos körülmények között megfoszthassák állampolgárságuktól. Fotó: EPA/Yoan Valat
A francia nemzetgyûlés februárban szavazott arról az alkotmánymódosításról, ami lehetõvé teszi, hogy a terrorizmusért elítélteket bizonyos körülmények között megfoszthassák állampolgárságuktól. Fotó: EPA/Yoan Valat

A nyugati biztonsági szervek az elmúlt idõszakban nyilvánvalóan nem mérték fel helyesen az Iszlám Állam azon szándékát, hogy azok az erõszakot Európába exportálják. Jelenlegi hivatalos becslések szerint 1200-nál több, az IS-nél harci tapasztalatot szerzett személy tért vissza az EU-ba, mintegy 350 az Egyesült Királyságba, 250 Franciaországba, 270-en Németországba, 120-an Belgiumba és hozzávetõleg 200-an Skandináviába. A friss becslések szerint 250-en jelenleg vannak visszaúton Franciaországba.

Közben a brüsszeli terrortámadások belobbantották a francia és a belga belpolitikát. Belgium legerõsebb pártjának- az N-VA-nak vezetõje, Bart de Wever kemény szavakkal ostorozta a napokban a muszlimok integrációját a belga társadalomba, amelyet egyértelmû bukásként jellemzett. Merkel menekültpolitikáját pedig történelmi hibának nevezte.

Belobbant a francia belpolitika

Egy olyan nyilatkozatban, amelyet a radikális és bevándorlás-ellenes Nemzeti Front is megirigyelhetne, a szociáldemokrata ifjúsági miniszter, Patrick Kanner keményen kritizálta az arab negyedekben uralkodó állapotokat. Kanner elõször is Molenbeeknek ment neki, annak a brüsszeli, jórészt bevándorlók által lakott negyedének, ahol a múlt héten a hatóságok négy hónap keresés után õrizetbe vették Salah Abdeszlámot, az egyik párizsi robbantót.

A baloldali francia miniszter szerint Molenbeekben nem történt meg a bevándorlók integrációja, maffia-rendszer mûködik a szürkegazdaságban, a közszolgáltatások szinte eltûntek és a választott képviselõk már feladták a próbálkozást a javulásra. Kanner tovább ment ennél és súlyos szavakkal ostorozta Franciaország hasonló negyedeit. Szerinte manapság 1500 olyan negyed van a gallok földjén, amelyek akár Molenbeek-hez hasonló eseményeket produkálhatnak.

A francia mérsékelt jobboldali ellenzéknél pedig egyenesen átszakadtak a gátak. A húsvéti hétvégén a Republikánusok egyik parlamenti képviselõje, Laurent Wauquiez a Szíriából visszatértek internálását javasolta. Párttársa Olivier Dassault a terroristákra halálos ítéletet szabna ki. Ezzel tovább ment, mint a Nemzeti Front, amely eddig a guillotine visszavezetését népszavazástól tette volna függõvé. A Republikánusok volt pénzügyminisztere, Xavier Bertrand pedig már hibának tartja, hogy 1981-ben Franciaország eltörölte a halálbüntetést.

Határozott lépések következnek
Káncz Csaba
Káncz Csaba

Abban viszont egyetért a francia jobb- és baloldal, hogy a belga hatóságok naivak voltak és Molenbeekben csúfosan megbuktak. Manuel Valls miniszterelnök ezért szorosabb rendõrségi együttmûködést követel most az EU partner-szervezetektõl, köztük egy európai légiforgalmi adatközpont felállítását.

Párizsban a törvényhozás tegnap tárgyalta az antiterrorista csomag módosító indítványait. Ezek szerint ha egy kommunikációs vállalat nem nyújtja át a nyomozóknak a kért titkosított információkat, akkor a cégvezetõre akár 5 éves börtönbüntetés, a cégre pedig mintegy 110 millió forintos büntetés várhat.

Káncz Csaba jegyzete
Link